
Hat marosvásárhelyi sapientiás csapat vesz a magyarországi tésztahídépítő bajnokságon. A RECCS 2012 elnevezésű versenyre kilenc ország húsz egyeteméről érkeznek mérnökhallgatók, hogy bebizonyítsák, mit tudnak építeni egy kilogramm száraztésztából, ragasztóból és csavarból.
2012. május 23., 17:342012. május 23., 17:34
2012. május 23., 18:162012. május 23., 18:16
Bár furán hangzik, a tésztahídépítés nem mai találmány, több évtizedes hagyománnyal szervezik a hasonló megmérettetéseket az európai és amerikai mérnökképző intézményekben. A RECCS elnevezésű versenyt immár hét éve az Óbudai Egyetem szervezi. Idén május 25-én lesz a megmérettetés, amelyre magyarországi tésztahídépítő fellegvárak (Debrecen, Dunaújváros, Győr, Óbudai Egyetem) csapatain kívül Marosvásárhelyről, Szabadkáról, Kolozsvárról, Révkomáromból, Iránból, Lettországból, Németországból, Portugáliából és Hollandiából is neveztek versenyzők. A megmérettetés lényege, hogy a résztvevők saját tervezésű szerkezeteket készítenek száraztésztából, és azokat terhelési próbának teszik ki. Az nyer, amely a legnagyobb terhelést bírja ki a törésteszten. A múlt évi verseny színvonalát jelzi, hogy tizenhat szerkezet teherbírása is meghaladta a 200 kilogrammot.
A Sapientia EMTE marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar Mechatronika szakja hat csapattal képviselteti magát a tésztahídépítő világbajnokságon. A gépészmérnöki tanszék vezetője, Kakucs András idén is a versenyzők vezető tanára, aki megkeresésünkre elmondta, igazi mérnöki képességekre van szükség ezen a megmérettetésen, habár eredetileg nem gépészmérnökök, hanem leginkább építészek próbálkoztak. „A szerkezetek számításában kellene jeleskedni, a laskát meg kell mérni, hiszen nem közönséges építőanyag, így a szakirodalom nem ad adatokat róla. Meg kell tervezni a szerkezetet úgy, hogy ne legyen több egy kilogrammnál és mégis a legnagyobb súlyt bírja el a tésztahíd. Ki kell találni az építés technológiáját is, tudva azt, hogy csak csavart és ragasztót lehet használni” – ismertette a verseny szabályait a vezető tanár. Elmondta, van még mit fejlődni a vásárhelyi hallgatóknak ezen a téren, ugyanis múlt évben a legjobb sapientiás híd százvalahány kilogrammnyi súly bírt el, míg a világrekorder hídja 500 kilogrammnál nagyobb terhelés után törött csak el.
A versenyen idén is díjazzák a három legnagyobb teherbírású híd, illetve tartószerkezet alkotóit. A legszebb kivitelű alkotás szépségdíjat, a leginkább újszerű megoldású szerkezet pedig innovációs díjat kap. A legjobb eredményt elérő határon túli magyar hallgatók a Gyermelyi különdíjat érdemlik ki, ezt a múlt évben a marosvásárhelyi Sapientia két diákja, Sipos Dezső és Daczó Tamás hozta haza.
Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke jelenlétében nyitották meg az Erdélyi Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóját szerdán este Szovátán. Idén rendhagyó módon nem egy, hanem hét helyszínen lépnek fel a táncosok.
Több különböző helyszínre is égő száraz növényzet miatt riasztották a tűzoltókat Maros megyében.
Maros megye első, római településhez köthető temetőjét tárják fel a megyei múzeum munkatársai Maroskeresztúron. Ottjártunkkor egy olyan sírnál dolgoztak a szakemberek, amelyben húsz gyermekcsontvázat találtak.
Tűz ütött ki egy lakóház tetőzetében Dicsőszentmártonban, személyi sérülés nem történt.
Az országos költségvetés tervezete felemás képet mutat a Maros megyei nagyberuházások tekintetében. Míg a segesvári elkerülőút jelentős forrásokhoz jut, a szászrégeni és a marosvásárhelyi forgalmat tehermentesítő projektek csak jelképes összegeket kaptak.
Számos tarlótűzhöz riasztották a Maros megyei hivatásos és önkéntes tűzoltókat hétvégén. A beavatkozások során összesen mintegy 60 hektárnyi terület égett le – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.
Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.
Már Petőfi felismerte, és Marosvásárhelyen ki is mondta, hogy csak akkor győzhet a magyar, ha egy akaraton van, ha egy irányba húz – hangzott el vasárnap a Postaréten, ahol rég nem látott számban ünnepelt, emlékezett a marosvásárhelyi magyarság.
Marosvásárhelyen 330 szerencsejáték-terem működik, és nyolcszáznál több „félkarú rablót” használhatnak a városlakók. Kovács Mihály Levente alpolgármester kezdeményezésére ezeket a helyeket a város szélére száműzik.
Öt nagyölyvesi ingatlanban végeztek házkutatást pénteken a mezőrücsi rendőrök a marosvásárhelyi ügyészség felügyeletével. Egy minősített lopás ügyében kutattak bizonyítékok után.
szóljon hozzá!