Polgármester és férj példakép

– Hogy kezdődött a Sófalvi házaspár közreműködése a jegyeskurzusban?

– Több mint négy évvel ezelőtt fogalmazódott meg bennem és a feleségemben, hogy szeretnénk egy családi víziót kialakítani. Tudni akartuk, mi az, amire Isten elhív miket, mint Sófalvi család. Feleségemben kialakult, hogy milyen úton szeretne járni, bennem is, hogy a közigazgatásban szeretnék tevékenykedni. Viszont mint család és férj-feleség, nem volt kialakulva a víziónk. Imádkoztunk, s mindkettőnkben az fogalmazódott meg, hogy a család, mint intézmény megy tönkre, mi pedig a fiatal házasok felé szeretnénk szolgálni. Jó pár évvel ezelőtt mi is megtapasztaltuk a gondokat. Akkor külön-külön kétes utakon jártunk, de aztán olyan emberekkel találkoztunk, akik beszéltek nekünk a házasélet igazi értékeiről.

Ez még a házasságkötésünk előtt volt, de egy megtérés kezdődött az életünkben. Akkor láttuk, hogy tényleg milyen csodálatos lehet a párkapcsolat, a házasság meg igazi szellemi, lelki és fizikai erőforrás. Megtapasztaltuk ezt, és úgy éreztük, tovább kellene adjuk. Arra a következtetésre jutottunk, hogy a fiatalokkal kellene foglalkozni. Mivel Szénégető István atyáról és családpasztorációs munkájáról sokat hallottunk, gondoltuk, felvesszük vele a kapcsolatot, hátha tud valamit ajánlani. Amikor felhívtuk telefonon, akkor láttuk, hogy a Szentlélek itt működik, mert ő pont akkor írta nekünk az e-mailt: nagyon szeretné, hogy legyen egy állandó házigazda házaspár a jegyeskurzusokban, és ránk gondolt. Amíg telefonon beszéltünk, át is jött az e-mail, mi pedig elvállaltuk a házigazda házaspár szerepét.

– Ennek már négy éve. Hogy zajlik maga a kurzus?

– Azóta minden évben három jegyeskurzus van, amely kilenc hétből, kilenc alkalomból áll. Szénégető Istvánnal és egy szerzetes nővérrel, Csillag Csillával tartjuk. A feleségemmel mi vagyunk azok, akik gyakorlati példákkal tudunk szolgálni a házasélet szinte minden területéről. Nemrég bevezettük, hogy a jegyeskurzust végzettek számára van utóoktatás is. Annyi kérdés marad, amikor már házasok vagyunk is, jönnek például a gyereknevelési kérdések. Így havonta egyszer jöhetnek azok, akik már összeházasodtak, s különböző gyakorlati témákat vetnek fel. De kezdeményeztünk egynapos képzést is, téma, hogy kiéghet-e a házasságunk. Ha igen, akkor hogyan menthetjük meg, és milyen alappillérekre kell építsük? Én úgy érzem – s ezt el is mondom mindig–, hogy ha kiegyensúlyozott családi életem van lelki, szellemi és fizikai téren, akkor sokkal hatékonyabb vagyok polgármesterként, sokkal eredményesebb munkát tudok végezni. Ezt érzem mindennap, hogy van egy drága feleségem, két gyerekem, most jön a harmadik. Mivel kiegyensúlyozott családi életet élek, erős, hatékony tudok lenni.

– Milyen gyakorlati tanácsokat tudnak adni?

– A legtöbb kérdése a fiataloknak a kommunikációval kapcsolatos, de időbeosztási és szexualitással kapcsolatos kérdésekkel is foglalkozunk, amiről mondjuk egy katolikus pap nem tud beszélni. Mi próbálunk tanúságot tenni arról, hogy mindezek, hogy működtek a mi életünkben. Gyakorlati tanácsok vannak arra vonatkozóan, hogy egy férj és feleség között mit jelent az, hogy minőségi és mennyiség időt tölteni, szinte percekre leosztva. Na most nem sablonszerű receptekről beszélünk, amit kötelező betartani, de konkrét sémákat nyújtunk. Például, hogyan kell indítani egy fontos beszélgetést, vagy elmondjuk, hogy ha negatív dolgot akarunk közölni, akkor csomagoljuk azt két pozitív közé.

– Időbeosztásra is van valami konkrét javaslat az olvasóknak?

– Nagy kérdés, hogyan lehet megoldani a mai világban, hogy jusson idő a férjre, feleségre, gyerekre is. Amit mi javasolunk, az az, hogy egy héten legyen legalább egy délután, amikor a férj és feleség együtt vannak, sem gyerek, sem anyós, sem tévé, sem újság. Amikor csak ketten töltik az időt, és beszélgetnek. Ilyen békés hangulatban, nem háttér tévézés közben, előjönnek olyan mély dolgok is, amelyek lehet, hogy a mindennapi felszínes kommunikáció közben nem. Ugyanakkor havonta egy hétvégét javasolunk ugyancsak a szűk családi körben, és évente egy hetet kettesben. Mi ezt évek óta gyakoroljuk, nagyon áldásos. Eleinte a barátaink kacagtak, hogy biztos unalmas. Az elején mi sem tudtuk, vajon miről fogunk beszélgetni, de úgy eltelt az idő, és olyan gyümölcsei voltak, hogy szinte egy egész évre kihatottak. És csak úgy tudunk eljutni a kommunikációs szint következő lépcsőjéig, ha tényleg elegendő időt szánunk férjünkre, feleségünkre.

– Elképzelhető, hogy akik részt vettek a jegyeskurzuson, kevésbé fognak elválni?

– Igen, ha statisztikára alapozzuk, akkor is ezt tapasztaljuk. Kapnak írott anyagot is, s öröm számunkra, amikor visszajeleznek, hogy leveszik a polcról például a konfliktus témát, megnézik a veszekedés szabályait, s próbálják gyakorlatba ültetni. Mi is meg kellett tanuljuk, hogyan kezeljük a konfliktusokat. A saját példánk is az, hogy minden jegyeskurzussal növekedünk. Megtanultuk, hogy a kapcsolatot Istenre alapozzuk, s ne az anyagi, szellemi biztonságra.