Nem leleplező könyv, hanem igaz történet

Több mint ötven éve pályán a művésznő

A könyvvásár keretében mutatták be a Komp-Press legújabb kötetét, Nagy Miklós Kund újságíró beszélgetését Farkas Ibolyával. A művésznőre és a könyvbemutatóra sokan kíváncsiak voltak, így zsúfolásig megtelt a színház klubterme, sokan állva hallgatták végig a kötet bemutatóját.

Eddig más szavaival szólt, most a sajátjával

A színészeket bemutató sorozat szerkesztője, Demény Péter köszönetet mondott a művésznőnek azért, hogy ugyanolyan természetességgel beszélt bukásairól is, mint sikereiről. „Én tulajdonképpen a bukásokon nőttem fel” – olvashatjuk a könyvben.

Demény Péter elmondta, azért szereti ezt a sorozatot, mert mindig megvilágítódik valami. „Olyan emberekről van szó, akik mindig más szavaival beszélnek – Shakespeare, Sütő, Caragiale szavaival –, s ritkán adódik alkalom, hogy a színész saját szavaival magáról beszéljen. Ez a kötet most ilyen” – mondja Demény Péter.

A színészeket bemutató sorozat valamikor Lohinszky Loránddal kezdődött, de Szabó Duci is bekerült a sorozatba. A kiadvány előszavát jegyző Béres András véleménye szerint, ha könyvet írnak valakiről akkor, amikor még láthatjuk a színpadon, az jelent valamit.

Nem szerették, hanem szeretjük

A beszélgetőkönyv írója, Nagy Miklós Kund rögtön az elején helyreigazítja a könyvbemutató fonalát:  „nem szerették, hanem szeretjük a művésznőt”. Itt nincs helye a múlt időnek. Az írótól megtudjuk, maga a beszélgetés három napig zajlott, és azért volt nagy élmény, mert nem volt olyan kérdés, amire ne válaszolt volna Farkas Ibolya. Nagy Miklós Kund mindezek ellenére nem egy bulvárt alkotott. „Manapság divatos, hogy a színészekről bulvár stílusban beszéljünk. Ez a könyv azonban nem egy leleplező könyv, hanem igaz történet” – hangsúlyozta az író, aki azzal a céllal beszélgetett a több mint 50 éve pályán lévő színésznővel, hogy felfedezze benne mindazt, ami nem csak az életében, de az egyéniségében is fontos.

Egy színész kétszer hal meg

„Egy színész kétszer hal meg, egyszer, amikor elfelejtik, egyszer meg, amikor tényleg meghal” – ez az utolsó mondata a könyvnek, Farkas Ibolya ezt annak kapcsán jegyezte meg, hogy két évig nem játszott. Elmondása szerint a színház vezetősége úgy gondolta, nincs olyan szerep, amit játszhatott volna, ez pedig nagyon fájt a művésznőnek. Utána jött azonban a Fedák Sári könyve, Farkas Ibolya pedig úgy érezte, megtalálta, miről kell beszéljen, és az akkori ideiglenes vezérigazgató ezt lehetővé is tette. Nagy Miklós Kund pedig egy utószóban ír a Börtönnapló című előadásról, hogy ne maradjon a szomorú végszó. Azóta nem csak az ünnepelt primadonna szerepében láthatjuk, hanem Zsani néniként is a Nem élhetek muzsikaszó nélkül című darabban.

A könyvből sok minden kiderül, az is, hogy miért lett színész Farkas Ibolya, melyek voltak a legkedvesebb szerepei, legépítőbb bukásai, de azt is megtudhatjuk, hogy kerül a doktori cím egy színész neve elé. Hogy mit hiányol a könyvből a szereplő? Elmondása szerint talán keveset beszélt a családjáról. Nem Lohinszky Lorándról, mert férjéről és gyakori színészpartneréről sokat szólt, de a lányáról és az unokájáról többet beszélne ma már. És hogy mivel fejezné be ma a kötetet? „Azzal, hogy nagyon szeretnék még játszani” – vallotta meg a könyvbemutatóra érkezett népes közönségnek Farkas Ibolya.