Miért a nyúl hozza a tojást?

Manapság már mindenkinek természetes dolog, hogy Krisztus feltámadásához kapcsoljuk a húsvéti nyulat és a piros tojást is, pedig az egyik egy keresztény ünnep, a hagyományok azonban a pogány hitvilágból maradtak ránk.

Félreértésből tojna a nyuszi?

Számos magyarázatot találhatunk arra, hogy mi köze a nyúlnak a húsvéthoz, ugyanis több nép is magáénak vallja az egész világot meghódító hagyományt.
Egyes magyarázatok szerint egy németországi félreértésnek köszönhetjük a húsvéti nyulat. A zsidók ugyanis ünnepekkor megajándékozzák szeretteiket, Németországban pedig ilyenkor gyakran gyöngytyúkkal kedveskedtek egymásnak az emberek. Ezt a jószágot odakint Haselhuhnnak hívják, de csak Haselnek becézik. A nyúl német megfelelője pedig a Hase. Valószínűsíthető tehát, hogy egyszerű félreértésből adódott, hogy a németek egy idő után tyúk helyett nyulat cseréltek az ünnepen. A baromfinak persze még volt köze a tojáshoz, a nyúlnak már nem.

Nyúlfejű a termékenység istennője

A húsvét angol (Easter) és német (Oster) elnevezéséből arra lehet következtetni, hogy a tavasz és a termékenység úrnője, Eostra germán istennő nevéből származik az ünnep elnevezése. A pogányok őt köszöntötték, amikor a tavaszi napéjegyenlőség idején megünnepelték a természet újjáéledését. Mivel a szapora nyúl is a termékenység jelképe volt, Eostrat is általában nyúl fejjel ábrázolták. Egy monda szerint az istennő a gyerekek kedvébe szeretett volna járni a tavaszünnepen, ezért a szórakoztatásukra a kedvenc nyulát madárrá változtatta, s amikor az hirtelen színes tojásokat tojt, azokat a kicsiknek adta.
A hagyományteremtésből az amerikaiak sem maradhattak ki, szerintük a tojást tojó nyúl ötlete náluk született meg az 1700-as években, amikor a pennsylvaniai holland telepesek az Osterhase vagy Oschter Haws (azaz a húsvéti nyúl) eljöveteléről meséltek a gyerekeiknek.

Még Európában sincs teljhatalma

Bár a húsvéti nyuszi népszerűsége vitathatatlan, de még Európában sem mindenütt ő hozza a színes tojásokat. A német nyelvterület egyes vidékein a róka, Svájcban a kakukk, Thüringiában a gólya, Csehországban néhol a pacsirta. A magyar falvak egy részében is csak a két világháború között vált az ünnep részévé a nyuszi. Tojáshozó lehet a harang is, amely Rómából hazafelé tartva szórja a tojásokat a kertekbe és az ablakpárkányokra.