
Halmen Balázs (képen) marosvásárhelyi diák neve ismerősen csenghet a világjárók számára, hiszen elég kevesen vannak annyira „belevaló” gyerekek, akik alig egy év egyetemi tanulmány után fogják a sátorfájukat, és elmennek önkénteskedni Kenyába. Balázs mindenféle betegségtől meggyötörve töltött el négy hónapot Rusinga szigetén (a Viktória-tónál), ahova idén egy 19 fős csapattal visszatér, hogy a helybélieknek egy igazi, téglából készült iskolát építsenek a jelenlegi, roskadozó lemezviskó helyébe.
2011. március 23., 16:072011. március 23., 16:07
2011. március 23., 16:162011. március 23., 16:16
Halmen Balázs jelenleg másodéves földrajz szakos egyetemista, jövőre fogja befejezni tanulmányait, de előtte sokadmagával visszatér a szigetre segíteni. Mint mondja, rendkívül kalandos volt az első kenyai útja, mivel egyetlen szervezet segítségét sem vette igénybe, teljesen magánúton jutott ki.
Első hónapjai alatt az iskolában angolt és matematikát tanított, focicsapatot alapított, emellett besegített az építkezésekbe. Már sikeresen „átesett” a tífuszon és a malárián, jelenleg a lakosságnak több mint 40 százaléka HIV-fertőzött. Javarészt halászatból élnek az emberek, de a halak száma is csökkent az utóbbi időben, munkanélküliséget és éhínséget vonva maga után.
Balázs és számos önkéntes fiatal eldöntötte, hogy gyűjtést szerveznek (fundraising kampányt is) annak a helyi szervezetnek, amely felkarolta az iskola megépítését.
„Egy régi viskóban tanulnak, mely pléhből van, de már esik össze. Ezt szeretnénk újraépíteni a gyűjtésből. Korábban már felépítettünk egy önkéntesházat hasonló módszerrel, hogy az utánam jövőknek legyen hol megszállniuk” – fogalmazott Halmen. Az épülő iskola rendkívül fontos szerepet tölthet be a közösség életében, mert ahogy a Balázs blogján látható videókból is kiderül, a gyerekeknek az oktatásban rejlik az egyetlen lehetőség a mérhetetlen szegénységből való kitörésre.
Halmen Székelyudvarhelyen részletes élménybeszámolót tart kenyai tapasztalatairól, és jövőbeli terveiről is beszél. Az előadáson ún. téglajegy-képeslapok lesznek válthatók, ezek megvásárlásával az iskola felépítéséhez járulhatnak hozzá az udvarhelyiek is.
Balázs előadása március 25-én 17 órakor kezdődik a városi könyvtár látvány- és hangzóanyagrészlegén.
Koncertek, kiállítás, Örkény-est – tartalmas programokat és minőségi zenei élményt kínál a 23. Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál, amelyet a G. Egyesület szervezésében november 10–16. között tartanak. A részletekről Bihari Lóránt főszervező mesélt.
Javítási munkálatok miatt november 7-én, péntek több utcában is szünetel az áramszolgáltatás Székelykeresztúron – közölte a DEER Hargita megyei kirendeltsége.
Csődbement vállalkozó, pénzhiány és más akadályok is nehezítették a homoródszentmártoni óvoda megépítését, amelyet hosszabbított programmal működő napközi otthonként képzeltek el. Most azonban úgy tűnik, még idén elkészülhet az épület.
Több szülő gondol nehéz szívvel arra az időre, mikor fogyatékkal élő gyermekének az ő hiányában kell majd túlélnie, megküzdenie a hétköznapokkal. Egy közelmúltbeli eset kapcsán próbáltunk megoldási lehetőségek után nézni.
Bár nyár elején gőzerővel kezdődött el a homoródfürdői Hatos villa energetikai felújítása, jelenleg nem látni munkásokat a helyszínen. Hargita Megye Tanácsának elnökét kérdeztük, hogy milyen problémákba ütköztek a kivitelezés során.
Nyergesvontatóval ütközött egy személygépkocsi kedden este a Kalonda-tetőn, a balesetben a személyautó sofőrje megsérült. A forgalom jelenleg is – immár közel két órája – áll a 13A jelzésű országúton.
Első alkalommal rendeznek cigány tánccsoport-találkozót és Kóré Géza emléknapot november 9-én Székelyszenterzsébeten, ahol a roma kultúra és hagyományőrzés kerül középpontba.
Bár számos nehézség hátráltatta a beruházást, hamarosan óvodává, majd napköziotthonná alakul át a régi kányádi községháza. A polgármester azt szeretné, ha már a következő félévben az új helyszínre költözhetnének a gyerekek.
Ismét kimagasló eredményeket ért el Veress Erna, ezúttal a Nyílt Európai Úszóbajnokságon, Portugáliában – számolt be közösségi oldalán edzője, Buti László. A szakember azonban a verseny néhány árnyoldalára is rámutatott.
Több mint nyolcezer kilométer, húsz nap, két robogó. Európát és a Szahara egy részét is átszelve végül megérkezett Dakarba Mihály Alpár és Bertici Attila, akik nemcsak a sivatagon, hanem a saját határaikon is átvágtak.
szóljon hozzá!