Kisné Portik Irén több mint egy évtizede kutatja a Kárpát-medencei tojáshímeket, 2500 hímes tojásnak a jelrendszerét foglalta rendszerbe. Előadása kezdetén a gyergyószárhegyi kulturális központban található tojáskiállítást mutatta be, amely az eddigi tojásíró táborokban részt vevő asszonyok munkájának eredménye. A különböző tájegységek színvilága, tojásíró technikáinak bemutatása után a hímes tojásokon megjelenő főbb jelképeket magyarázta.

Az előadó elmondta, a jelképek régi jelentései feledésbe merültek, ezeket később új nevekkel, jelentésekkel ruházzák fel, így nagyon sok régi és félreérthetetlen jelkép más néven fordul elő. Hangsúlyozta, a motívumok, minták közel sem díszek, hanem egy nagyon jól meghatározott felfogás és jelképrendszer szabályozza, és annak az emléke él tulajdonképpen a mai napig, bár jelenleg már keveset tudunk az eredeti jelentéstartalomról. A dísz a népi tudatból teljesen hiányzik, soha nem dísztárgyként, hanem funkcionális tárgyként készült valami. A hímes tojás rajzolatai egységet képeznek szőtteseink, varrottasaink, népmeséink és sokszor népdalaink jelképvilágával is.

„Ha gondolatot ébresztettem, és elértem, hogy úgy tekintsünk a hímes tojásra, mint valamilyen jelképre, már érdemes volt találkozni” – fogalmazott az előadás végén a néprajzkutató. „A jelképekben való hit egyik bizonyossága Orbán Balázs 1867-es feljegyzése, akinek még sikerült egy olyan tojásíró lánnyal találkozni, aki írás közben egy versikét mormolt: »Gyászvirágot írok erre, hátha hideg lesz a lelke, ki az imént megesküdött, velem tartsa az esküvőt.« Kivillan ezekből a sorokból, hogy a lány valószínű, egy szerelmi háromszög áldozata lehet, és hisz abban, hogy azzal a virággal, azzal a jelképpel, amit a tojásra ráír, teljes szívével üzenve és a megfelelő pillanatban átadva kedvesének, talán-talán vissza tudja téríteni magához. Nyilván, ma már nem azért írjuk a tojást. A ma megírt tojások inkább esztétikai szűrőn esnek át, amikor egy-egy munkát megválogatunk. Nem értjük, érezzük ezeknek a hajdani üzenetét.

A tojás a Bibliában még táplálék formájában sem jelentkezik, mégis a húsvétnak egy fontos motívuma. Ez azért van, úgy vélem, mert több olyan mesével, legendával sikerült találkoznom a különböző népek mitológiáját tanulmányozva, miszerint a világ tojásból lett. Az új élet jelképe. Ezért is válhatott a feltámadó Jézus jelképévé, egy kiváló szimbólummá. A húsvéti írott tojáson pogány mintázatok maradtak meg. Annál szebb, hogy egy keresztény köntös alatt ott maradtak ezek a mintázatok” – mondta az előadó.