János vitéz története, amúgy szirupmentesen

A háború az igazi bohócjáték a Novák Ferenc rendezte mesejátékban

Petőfi Sándor 1844-ben írta meg egyik legismertebb alkotását, a János vitézt. A gyerekek általános iskolában találkoznak először vele, így talán nincs is olyan, aki ne ismerné a történetet. Számos feldolgozása készült már Petőfi Sándor elbeszélő költeményének: Jankovics Marcell rajzfilmet készített, Kacsóh Pongrác pedig daljátékot, így Jancsi volt már operetthuszár, rajzfilmhős, mesejátékok vándora, s ki tudja még, hány és hány változatban álmodták színpadra vagy éppen mesekönyvbe csodás kalandjait. A Maros Művészegyüttes színpadán most mesejáték formájában elevenednek meg a történet szereplői.

Petőfi versei, Novák Péter dalai

A mesejátékot a Prima Primissima-díjas koreográfus, Novák Ferenc „Tata” viszi színre Marosvásárhelyen, nem is először. Jó pár évvel ezelőtt a Honvéd Táncszínházzal alkotta meg ezt a mesejátékot, amely 10 év alatt 400 előadást ért meg. A táncjáték követi a Petőfi által kigondolt cselekményszálat, csak némi módosulást eszközölt a rendező, próbálta kiiktatni a történetből a „szirupos részeket”. Az előadásban vannak prózai szövegek Petőfi költeményéből, és dalszövegek, amelyeket a rendező fia, Novák Péter írt. Az előadás pedig a magyar néptánckincs anyagából merítve sokféle folklórelemmel és főként vérbő humorral szövi át Petőfi meséjét. Novák Ferenc szerint például a háború az igazi bohócjáték – ami lehet, hogy a felnőtteknek nem nyeri el tetszését, de a gyerekek nagyon élvezik.

A gyerek és a nagypapa is élvezze

„Nehéz volt a produkciót létrehozni abból a szempontból, hogy színházi körülményeket igényel: rengeteg kellék és jelmez kellett elkészüljön, ami elég sokba kerül. A sárkány fejét például Magyarországon is csak egy helyen tudják elkészíteni, rengeteg pénzbe került volna, de aztán akadt egy szponzorunk, aki felvállalta a költségeit, cserébe a válaszúti kollégium két busznyi diákja ingyen nézheti meg az előadást” – mondta a magyarországi koreográfus, aki sokadjára rendez Erdélyben, többek közt a csíksomlyói István, a királyt is az ő rendezésében láthattuk. Marosvásárhelyen legutóbb a Kőműves Kelemen rockballadát vitte színre a Maros Művészegyüttessel.

Különleges munkát igényeltek a jelmezek és a mesebeli díszlet

A szereplők, barátok, ismerősök által „Tataként” emlegetett koreográfusnak ez az ötödik mesejátéka. „Azt gondolom, az a jó mesejáték, ahol nem nézzük hülyének a gyereket, hanem olyan előadást készítünk, amelyiket a gyerek és a nagypapa is egyaránt élvezi” – állítja a rendező, aki a felnőtteket éppúgy várja a János vitézre, mint a gyerekeket.

A bemutató előadást szeptember 23-án 19 órára tűzte műsorra a Maros Művészegyüttes, a premier után legközelebb szeptember 25-én, vasárnap ugyancsak 19 órától játsszák. Helyfoglalás a 0770 194 629-es telefonszámon, illetve az előadás helyszínén, a Maros Művészegyüttes kövesdombi székházában (a volt Unirea mozi épületében) naponta 13–14 és 17–18 óra között. Egy jegy ára 10 lej.