Volt minden, mi szem-szájnak ingere

Tekintse meg fotógalériánkat!

Palóclevest, rácpontyot, somlói galuskát, bélszínbe töltött vadkolbászt, vőlegényfogó levest, rozmaringos csirkemellet bacon szalonnába csavarva, szarvasragút erdei gombákkal, áfonyával, borókával, vörösborban párolt mézkaramellben felfőzött körtét, mandulás burgonyafánkot és még számos ínyencséget lehetett megkóstolni a szombati rendezvényen.

Az idei gasztronómiai napok díszvendége Budapest XVIII. kerülete volt, onnan két vendéglátóipari egység is érkezett, Erdélyből pedig egy sepsiszentgyörgyi, egy csíkszeredai, egy tusnádfürdői és egy székelyudvarhelyi étterem, valamint egy dicsőszentmártoni borpincészet és egy magyarországi pálinkafőzde vett részt a rendezvénysorozaton.

„Az idei Gasztronómiai Napok nagyon jó alkalom arra, hogy összehasonlítsuk az erdélyi konyhát a magyarországi gasztronómiai trendekkel, ugyanakkor egy nagyon jó hely, ahol a szakácsok találkozhatnak egymással, tehát tapasztalatcserének is első osztályú rendezvény. Mind a meghívottjaink, mind a közönség egész biztos, hogy kap magának való ételt, bort vagy pálinkát, mert jó a felhozatal” – mondta el portálunknak Kalamár Andor szervező, a Tusnádfürdői Turisztikai Egyesület elnöke.

Az idei rendezvényen nem a hagyományos ételekre fektették a hangsúlyt, minden étterem igyekezett különleges ízvilágot bemutatni. „Nagyon fontos számunkra, hogy nézzük meg a gasztronómiai trendeket, hogy merre halad világszinten a konyha. Ezért nem annyira a hagyományon van a lényeg, természetes, hogy a hagyományos gasztronómiai elemek megtalálhatóak a készítményekben, de igazából nem az a célja ennek a rendezvénynek, hogy bemutassa a hagyományos ételeket, hanem hogy bebizonyítsuk: Tusnádfürdő képes a turisztikai csomagok mellett gasztronómiai ajánlatokat is előállítani” – összegezte Kalamár a rendezvény célkitűzéseit.

„A hideg előételeket próbáltuk úgy összeválogatni, hogy vigyünk bele egy kicsit a modern és egy kicsit a székely ízekből is, hogy legyen benne egy pici olyan is, ami a román tájvidékekről jött. Van tengeri haltekercsünk spenóttal töltve, angolos hátszín, azaz kicsit véresebben hagytuk a húst, csináltunk egy zöldségkocsonyát, ebbe is tettünk egy kicsi húst, mivel a székely embernek, ha nincs hús benne, akkor az már nem is étel. Készítettünk aszalt gyümölcsökkel: aszalt barackkal, aszalt szilvával töltött csirkét, van szezámmagos sertésbélszínünk – ezt a magyarországiak készítik inkább, én a töltelékén, annyit változtattam, hogy tettem még bele egy kicsi csombort és tárkonyt. Ők bevonják fűszerkéreggel, rengeteg maggal, mi most csak leegyszerűsítettük egy kis tökmagra és szezámmagra, hogy ne legyen az a túlzsúfolt kéreg, mert akkor a székely ember megint azt mondja, hogy összekavartuk a desszerttel. A desszertekből két fajta pohárkrémet kínáltunk, egy túrós-meggyest és egy almás trifle-t. Mind olyan ételeket próbáltunk készíteni, amit bármelyik háziasszony otthon megfőzhet” – mutatta az általuk készített menüsort Csiszér Előd, a részt vevő csíkszeredai vendéglátóipari egység főszakácsa.

Az ízletes ételek után finom borokat is lehetett fogyasztani. Seprődi József, aki 35 éve foglalkozik borászattal, a Román Borkóstoló Társaság tagja, Küküllő menti borokat hozott erre az alkalomra. „Az a jó bor, ami egyáltalán jólesik az embernek és egészségére válik. A jó bor a lélekhez szól, a barátság itala, szebbé teszi az ember életét” – válaszolta kérdésünkre.