
Fotó: Kristó Róbert
„Gumicsizmát húzzatok, mert nagy a sár” – figyelmeztet SMS-ben interjúalanyom. Még a Kotormányt jelző településtábla előtt szükségünk is lesz a gumicsizmára, az esős időjárás miatt csak gyalogosan lehet megközelíteni az egyébként a főútról jól látható kis házat és istállót. Itt él, egy tíz hektáros területen Ferencz Katalin, kutyái – Kananga, Karakk, Panda –, Kicsi Macska és kilenc ló – Olanda, Tara, Charlie Chaplin, Nónika, Lendület, Hannika, Vidám,Szikra és Juci – társaságában.
2011. július 13., 17:352011. július 13., 17:35
2011. július 13., 18:172011. július 13., 18:17
– 1989 nyarán kezdtem lovagolni az akkori Forrás Sportegyesületnél, 1995-ben Sloboziára igazoltam a Hermes Sportegyesülethez, ahol két évet versenyeztem. Mindig ott akartam lenni, ahol tanulhatok, ez, abban az időben, itt adatott meg. Itt volt az ország legjobb tizenegy lovasa. A sportegyesület megszűnését követően Magyarországra mentem, ott hét évig éltem, a Testnevelési Egyetemen végeztem el a lovas szakedzőit. Dolgoztam magán lótartóknál, lovardáknál, lovakat képeztem versenyre. Naponta nyolc-tíz lovat lovagoltam, minden hétvégén négy lovat versenyeztettem. A fejlődés utáni vágy vitt 2005-ben Németországba, ahol két évet tartózkodtam. Egy idő után úgy éreztem, eleget tanultam és dolgoztam másnak, itt az ideje, hogy magamnak dolgozzak.
– Városi lányként hogyan került kapcsolatba a lovakkal?
-– Kisgyerek korom óta mindig is lovagolni akartam, így a szüleim beírattak lovasiskolába. Valószínű, hogy a lovak iránti szeretetet örököltem a nagyszüleimtől, de az indíttatás belülről jött. Volt egy olyan időszak, amikor arról beszéltek, hogy felszámolják a lovasiskolát, a lovak is nagyon rossz állapotban voltak, de én akkor is azt állítottam, hogy ebből fogok megéli, én versenyző leszek. Ebben hittem, és ez a hit meg is maradt. Sokszor emlegettek a szécsenyi lovardánál, hogy olyan kislány, aki annyira tisztán tartotta a lovait és ápolta, mint én, nem nagyon volt. Fanatikusan a lovak mellett álltam. Volt egy kedvenc lovam, Minna, akivel nagyon jó eredményeket elértem, úgy védtem, mint egy anyatigris. Minna csak nekem állt a patkolásnál, mindenkit elrúgott, Minna csak bennem bízott. Annyira kialakult az egymás közötti bizalom, hogy a ló elhitette velem: tudok lovagolni. Ha visszagondolok, teljesen ösztönösen lovagoltam. 16 éves koromban megnéztem egy 1,30-as pályát, és a verseny előtt kijelentettem, én ezt hibátlanul megcsinálom. Most ezt nem merném kijelenteni. Minna hatalmas önbizalmat adott. Viszonylag hamar, két év lovagolás után kezdtem díjugratásban versenyezni, és az első évben már országos második lettem, majd válogatott tag, és részt vettem az első Balkán Bajnokságon, ahol csapatban bronzérmet szereztem. Utána négy évig folyamatosan tagja voltam a válogatott keretnek. 1994 volt számomra a legeredményesebb év, 18 évesen az országos bajnokságon minden kategóriában ezüstérmes voltam. Immár húsz éve lovagolok.
– Nem kezeli csodabogárként a környezete?
– Valamilyen szinten talán igen, de sokan irigyelnek, mikor látják, hogy ha a lovakkal vagyok, sugárzok a boldogságtól. Többen is megkérdezik, hogy nem félek itt, de én addig féltem, amíg a városban laktam, és a lovaim magukra voltak. Nincs időm félni. Van egy alkalmazottam, aki hétvégén szabad, imádom a hétvégéket, mert akkor mindent magam csinálok. Saját nyugalmamban reggeltől estig teszek-veszek: beadom a szénát, mindegyiket megpucolom, kiviszem a lovakat a karámba, bealmolok, felrázom a szalmát. Hétvégénként van időm arra, hogy samponnal mindegyik lónak megmossam a farkát, megigazítom a frizurájukat. Nekem ez a pihenés. Ezt tényleg csak úgy lehet csinálni, ha az ember szereti.
– Mi az, amiért mindezt szereti?
– Ha egy ló engedelmeskedik, megért, megvan köztünk az összhang – leírhatatlan érzés. És ha ezt az ember egyszer megérzi, mindig arra vágyik. Nagyon nagy elégtétel a lóból kihozni a maximumot. Belépek az istállóba, nyerít mindegyik, ha egy alkalommal is megtörténne, hogy nem nyerít egy ló sem, rosszul esne. Az emberekkel még előfordul, hogy morcosan néznek, de a lovakkal sosem.
– Mi lenne az az álom, aminek a beteljesülésére vágyik?
– Az, amikor látom a munkám gyümölcsét: kiképezek egy lovat, eladom, és három év múlva versenyen látom, vagy elégtételt ad az, ha a tanítványom három év múlva még mindig a ló mellett van és a tőlem kapott tudást viszi tovább. Szeretném befejezni a lovardám építését, kinti edzőpályát, fedett lovardát szeretnék. Egyfajta klubbot szeretnék működtetni a saját lovaim mellett, hiszen a terep kitűnő a hobbilovaglás számára. Az ember felelős a saját életéért, és én úgy alakítom a saját életemet, ahogy szeretném. Szerencsés embernek érzem magam, és úgy érzem, hogy az álmom kiteljesül. Hiszek az álmaimban.
A teljes interjú a Csíki Hírlap július 14-i, csütörtöki számában, a Hölgysarok rovatunkban olvasható.
Tűz ütött ki csütörtökön egy gazdasági melléképületben Kászonaltízen. A Hargita megyei tűzoltóság tájékoztatása szerint a tüzet feltehetően villámcsapás okozta.
Hetedik kiadásához érkezik a Csíkszentkirályi Roncsderbi, amely idén is látványos futamokkal, izgalmas döntőkkel és a közönség egyik nagy kedvencével, a rodeóval várja az érdeklődőket hétvégén.
Európai uniós, a Központi Régió Program biztosította támogatással végzik el Csíkszeredában a városszéli Hajnal, Akác és Gyár utcák felújítását. Mivel a várható finanszírozások mellé nem kis önrésszel kell társulni, hitelfelvételre lesz szükség.
Noha a csatószegi új vasúti híd már a helyére került, az Újtusnád és Csíkszentsimon közötti vasútvonalon a vágányzár az eredeti határidőig, szeptember 16-ig biztosan tart. Addig továbbra is autóbuszok szállítják az utasokat Csíkszereda és Újtusnád között.
Életének 77. évében elhunyt Major Ágoston, Guszti bácsi, a csíkszeredai sportélet meghatározó alakja. A labdarúgóedző 38 éven át foglalkozott gyerekekkel, több száz csíki fiatal labdarúgó nevelésében vett részt.
Megemlékezést tartanak szerdán, augusztus 26-án az úzvölgyi katonai temetőben – tájékoztatott Csíkszentmárton Község Polgármesteri Hivatala.
Közel két éve működnek Csíkszeredában a digitális hulladékgyűjtőpontok. Noha a szelektív hulladékgyűjtés terén vannak kedvező tapasztalatok, a rendszer működésével továbbra sem elégedett a városvezetés, és a rongálások is aggasztók.
Elkezdődhet jövő héten a csíkszentmártoni korai fejlesztő és rehabilitációs központ teljes felújítása. A 60,7 millió lejes beruházás során nemcsak az épületegyüttest korszerűsítik, hanem új rehabilitációs szolgáltatásokat is kialakítanak.
Átmeneti vagy időszakos vízellátási szünetre kell számítani Csíkszeredában több utcában is kedden, javítási munkálatok miatt.
Egyre nehezebb megélni Hargitafürdőn, hiszen munkahelyek szűntek meg, vállalkozások zártak be, a turizmus pedig túlzottan a téli idényre épül. A településen már keresik a kapaszkodókat a nagy sítervektől a négy évszakos turizmusig.
szóljon hozzá!