
Fotó: Kristó Róbert
„Gumicsizmát húzzatok, mert nagy a sár” – figyelmeztet SMS-ben interjúalanyom. Még a Kotormányt jelző településtábla előtt szükségünk is lesz a gumicsizmára, az esős időjárás miatt csak gyalogosan lehet megközelíteni az egyébként a főútról jól látható kis házat és istállót. Itt él, egy tíz hektáros területen Ferencz Katalin, kutyái – Kananga, Karakk, Panda –, Kicsi Macska és kilenc ló – Olanda, Tara, Charlie Chaplin, Nónika, Lendület, Hannika, Vidám,Szikra és Juci – társaságában.
2011. július 13., 17:352011. július 13., 17:35
2011. július 13., 18:172011. július 13., 18:17
– 1989 nyarán kezdtem lovagolni az akkori Forrás Sportegyesületnél, 1995-ben Sloboziára igazoltam a Hermes Sportegyesülethez, ahol két évet versenyeztem. Mindig ott akartam lenni, ahol tanulhatok, ez, abban az időben, itt adatott meg. Itt volt az ország legjobb tizenegy lovasa. A sportegyesület megszűnését követően Magyarországra mentem, ott hét évig éltem, a Testnevelési Egyetemen végeztem el a lovas szakedzőit. Dolgoztam magán lótartóknál, lovardáknál, lovakat képeztem versenyre. Naponta nyolc-tíz lovat lovagoltam, minden hétvégén négy lovat versenyeztettem. A fejlődés utáni vágy vitt 2005-ben Németországba, ahol két évet tartózkodtam. Egy idő után úgy éreztem, eleget tanultam és dolgoztam másnak, itt az ideje, hogy magamnak dolgozzak.
– Városi lányként hogyan került kapcsolatba a lovakkal?
-– Kisgyerek korom óta mindig is lovagolni akartam, így a szüleim beírattak lovasiskolába. Valószínű, hogy a lovak iránti szeretetet örököltem a nagyszüleimtől, de az indíttatás belülről jött. Volt egy olyan időszak, amikor arról beszéltek, hogy felszámolják a lovasiskolát, a lovak is nagyon rossz állapotban voltak, de én akkor is azt állítottam, hogy ebből fogok megéli, én versenyző leszek. Ebben hittem, és ez a hit meg is maradt. Sokszor emlegettek a szécsenyi lovardánál, hogy olyan kislány, aki annyira tisztán tartotta a lovait és ápolta, mint én, nem nagyon volt. Fanatikusan a lovak mellett álltam. Volt egy kedvenc lovam, Minna, akivel nagyon jó eredményeket elértem, úgy védtem, mint egy anyatigris. Minna csak nekem állt a patkolásnál, mindenkit elrúgott, Minna csak bennem bízott. Annyira kialakult az egymás közötti bizalom, hogy a ló elhitette velem: tudok lovagolni. Ha visszagondolok, teljesen ösztönösen lovagoltam. 16 éves koromban megnéztem egy 1,30-as pályát, és a verseny előtt kijelentettem, én ezt hibátlanul megcsinálom. Most ezt nem merném kijelenteni. Minna hatalmas önbizalmat adott. Viszonylag hamar, két év lovagolás után kezdtem díjugratásban versenyezni, és az első évben már országos második lettem, majd válogatott tag, és részt vettem az első Balkán Bajnokságon, ahol csapatban bronzérmet szereztem. Utána négy évig folyamatosan tagja voltam a válogatott keretnek. 1994 volt számomra a legeredményesebb év, 18 évesen az országos bajnokságon minden kategóriában ezüstérmes voltam. Immár húsz éve lovagolok.
– Nem kezeli csodabogárként a környezete?
– Valamilyen szinten talán igen, de sokan irigyelnek, mikor látják, hogy ha a lovakkal vagyok, sugárzok a boldogságtól. Többen is megkérdezik, hogy nem félek itt, de én addig féltem, amíg a városban laktam, és a lovaim magukra voltak. Nincs időm félni. Van egy alkalmazottam, aki hétvégén szabad, imádom a hétvégéket, mert akkor mindent magam csinálok. Saját nyugalmamban reggeltől estig teszek-veszek: beadom a szénát, mindegyiket megpucolom, kiviszem a lovakat a karámba, bealmolok, felrázom a szalmát. Hétvégénként van időm arra, hogy samponnal mindegyik lónak megmossam a farkát, megigazítom a frizurájukat. Nekem ez a pihenés. Ezt tényleg csak úgy lehet csinálni, ha az ember szereti.
– Mi az, amiért mindezt szereti?
– Ha egy ló engedelmeskedik, megért, megvan köztünk az összhang – leírhatatlan érzés. És ha ezt az ember egyszer megérzi, mindig arra vágyik. Nagyon nagy elégtétel a lóból kihozni a maximumot. Belépek az istállóba, nyerít mindegyik, ha egy alkalommal is megtörténne, hogy nem nyerít egy ló sem, rosszul esne. Az emberekkel még előfordul, hogy morcosan néznek, de a lovakkal sosem.
– Mi lenne az az álom, aminek a beteljesülésére vágyik?
– Az, amikor látom a munkám gyümölcsét: kiképezek egy lovat, eladom, és három év múlva versenyen látom, vagy elégtételt ad az, ha a tanítványom három év múlva még mindig a ló mellett van és a tőlem kapott tudást viszi tovább. Szeretném befejezni a lovardám építését, kinti edzőpályát, fedett lovardát szeretnék. Egyfajta klubbot szeretnék működtetni a saját lovaim mellett, hiszen a terep kitűnő a hobbilovaglás számára. Az ember felelős a saját életéért, és én úgy alakítom a saját életemet, ahogy szeretném. Szerencsés embernek érzem magam, és úgy érzem, hogy az álmom kiteljesül. Hiszek az álmaimban.
A teljes interjú a Csíki Hírlap július 14-i, csütörtöki számában, a Hölgysarok rovatunkban olvasható.
Megérett a borzsovai fürdő a felújításra, ezért a Csík Metropoliszövezet Egyesület, a csíkborzsovai közbirtokosság és a szépvízi önkormányzat összefogásával kedden kalákában fogtak hozzá a részbeni rendbetételéhez.
Két, egymással teljesen ellentétes ítélet született a tusnádfürdői Csukás-tó területének kisajátítása ügyében, az egyik a volt tulajdonosnak, a másik az önkormányzatnak adott igazat. Ezért egyelőre a tó jogi helyzete nem változik.
Tönkrement, megrongált utcabútorzatok és gyalogos-útburkolatok rontják Csíkszereda központjának látványát. A városháza feladatai közé tartozik a köztéri elemek folyamatos karbantartása, helyenként azonban még a gyakori javítgatás sem segít.
Az erdő az élet egyik legfontosabb egyensúlyteremtő erejeként tisztítja a levegőt, otthont ad számtalan élőlénynek, védi a talajt, és csendben gondoskodik arról, hogy a természet körforgása fennmaradjon.
Csak az útburkolati jelzések festése maradt még hátra a csíkmadarasi elkerülőúton, amelyet rövidesen megnyitnak a forgalom előtt. A vasútvonal által kettészelt község lakói számára jelentős könnyítést jelent ez a közlekedésben.
Szerda délután riasztották a mentőket Kászonfeltízre, ahol egy kirándulócsoport 13-15 éves diákjai rosszul lettek egy helyi panzióban.
A hagyományos csíkszentdomokosi lakodalom köré épül az idei Folkmaraton témája, amely június 19–20-án várja az érdeklődőket. A 24 órás népzenei és néptáncos eseményt kiállítások, kézműves programok és közösségi élmények színesítik.
Ballagnak a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Csíkszeredai Karának végzős diákjai.
Harangszó, alkalomhoz illő beszédek és kulturális műsor várja az érdeklődőket június 4-én a csíksomlyói Fodor Ház udvarán, ahol a Nemzeti Összetartozás Napja alkalmából emlékeznek a trianoni békeszerződés aláírására.
Kérdésessé vált, hogy ősszel is folytatódhat-e a csíkszeredai Márton Áron Tehetséggondozó Központ működése. A Márton Áron Főgimnázium saját bentlakás kialakításán dolgozik a csíksomlyói Szent István Otthon épületében.
szóljon hozzá!