Három évtizede folyamatosan nyomja az Autostop MS

Marosvásárhely egyetlen olyan zenekara az Autostop MS, amely 1982 óta folyamatosan és aktívan „dolgozott” az elmúlt harminc évben, minimális tagcserével, szünetek nélkül. Ercsei Ferenccel, a zenekar basszusgitárosával, egyik alapítójával beszélgettünk az elmúlt három évtizedről, változásokról és arról, hogy kiket is tartanak ők valójában konkurenciának.

Hajnal Csilla (R)

2012. augusztus 28., 14:222012. augusztus 28., 14:22

2012. augusztus 29., 12:212012. augusztus 29., 12:21

 

– Hogyan alakult a zenekar sorsa az évek során?

– 1982-ben alakultunk, és egyetlen olyan vásárhelyi zenekar vagyunk, amely azóta is folyamatosan és aktívan működik minimális tagcserével. Hárman azóta is benne vagyunk még az induló zenekarból. Két lány is volt a zenekarban a billentyűknél, az évek folyamán leginkább a billentyűsöket fogyasztottuk el „jó étvággyal”.

– Hogyan változott a közönségetek?

– Nem változott a közönségünk, mindig megmaradt minden generációból egy kovász, és hozzájuk csatlakoztak a többiek. Persze lemorzsolódtak, voltak, akik mást stílust szerettek meg, mert az ember változik, de minden generáció kitermelte azt a közönséget, amely ezt a zenei stílust szereti, és ezek csatlakoztak a régiekhez.

– A ti zenei stílusotok mennyiben változott az évek folyamán?

– Mi nem váltottunk stílust, de kénytelenek voltunk igazodni a korhoz, és hangzásban változtatni. Más tónusokon szólalnak meg a hangszerek, kihasználjuk a technika  lehetőségeit, például, hogy különböző hangszereknek és az éneknek a mély és magas hangzásán lehet változtatni, különböző effekteket lehet rátenni, a dobokat is lehet olyan formán variálni, hogy kopogósabban szóljon, vagy mélyebb tónusú legyen. A hangszerelés és a dalok felépítése ugyanaz maradt, a hangzásban megpróbáltunk alkalmazkodni.

– Milyen érzés vásárhelyi zenekarnak lenni? Hírességnek tartjátok magatokat helyi szinten?

– Az ember akármennyire nívó alatti, ha valamit harminc évig folytat, akkor híres lesz. Élő példa erre Jocka, aki helyi celeb, mert mindenki ismeri, hozzánőtt a városhoz. Mi is hozzánőttünk a városhoz. Gyerekkorunkban volt olyan bennünk, hogy viking módjára meg akartuk hódítani a világot, aztán rájöttünk, hogy ez fordítva működik, a világ hódítja meg a hódítokat. Azt valljuk, hogy az ember inkább saját országában, saját városában legyen híres, mint bárhol máshol, és otthon nem.

– Magyarországon vannak-e fellépéseitek?

– Voltak, aztán elgondolkoztunk, hogy minek? Akkora a konkurencia ott, hogy nem lehet hozzáférni az asztalhoz, nem zeneileg, hanem az összeköttetések, mentalitás, gondolkodás miatt. Nem tudunk olyan szövegeket írni, hogy ott jó legyen, mert ha olyanokat írunk, akkor az mar itt nem elfogadható. Egy erdélyi zenekar nem tud Magyarországon érvényesülni, mert mi innen látjuk a hegyeket, nekik pedig nincs.

– Miről szólnak a szövegeitek?

– A szövegek finom vegyesek. Főleg a fiatalok szellemi képességeit próbáltuk mindig tükrözni, azaz arra voltunk kíváncsiak, hogy melyek voltak azok a szövegek, amelyek éppen abban a korban emészthetőek voltak. A tiltakozó szövegektől kezdve a szerelmes szövegeken át az élet dogaira keresve a megoldást, mindent megpróbáltunk megénekelni.

– Van-e konkurenciátok?

– Konkurenciának tartjuk mindazt, ami kintről jön. Aki itteni, az nem konkurencia, hanem az ugyanúgy szenved a kintiek miatt, mint mi. Mikor arra megy ki a játék, hogy egy Félszigetnek nyolcvan százaléka magyarországi, tizenkilenc százaléka romániai és csupán egy százaléka vásárhelyi, akkor elgondolkodunk azon, hogy kit tartunk nem is konkurenciának, hanem ellenségnek.

– Esküvős vagy nagyszínpadi zenekar az Autostop MS?

– Mi igazából nagyszínpadi zenekar vagyunk, a klubzenével is próbálkozunk anyagi és marketing szempontok miatt, de igazából nagyszínpadon tudunk igazán jól megszólalni, ott tudjuk azt adni, ami végül is az Autostop.

– Sokat stoppoltatok fiatalabb korotokban?
– Attól függ hány nadrág volt kiszakadva a családban.

– Honnan a név?

– A kilencvenes évek elején megkérdezték, de akkor sem tudtunk rá igazán válaszolni. Válogattunk a nevek között, és ez maradt. De már nem emlékszem a többi opcióra, ami felmerült.

Névjegy:

Józsi László (dobok), Dan Péter (régen gitár is, most csak ének), Ercsei Ferenc (basszusgitár), György Zsolt (gitár), Móriczi Miklós (billentyű).

szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 17., kedd

Több Maros megyei helyszínen is lángol a száraz növényzet – frissítve

Több különböző helyszínre is égő száraz növényzet miatt riasztották a tűzoltókat Maros megyében.

Több Maros megyei helyszínen is lángol a száraz növényzet – frissítve
Hirdetés
2026. március 17., kedd

Gyermekek tömegsírjára is rátaláltak a feltárt római kori temetőben

Maros megye első, római településhez köthető temetőjét tárják fel a megyei múzeum munkatársai Maroskeresztúron. Ottjártunkkor egy olyan sírnál dolgoztak a szakemberek, amelyben húsz gyermekcsontvázat találtak.

Gyermekek tömegsírjára is rátaláltak a feltárt római kori temetőben
2026. március 17., kedd

Lakóház gyulladt ki Dicsőszentmártonban

Tűz ütött ki egy lakóház tetőzetében Dicsőszentmártonban, személyi sérülés nem történt.

Lakóház gyulladt ki Dicsőszentmártonban
2026. március 17., kedd

Nem sok jót ígér a büdzsétervezet a Maros megyei útépítések szempontjából

Az országos költségvetés tervezete felemás képet mutat a Maros megyei nagyberuházások tekintetében. Míg a segesvári elkerülőút jelentős forrásokhoz jut, a szászrégeni és a marosvásárhelyi forgalmat tehermentesítő projektek csak jelképes összegeket kaptak.

Nem sok jót ígér a büdzsétervezet a Maros megyei útépítések szempontjából
Hirdetés
2026. március 16., hétfő

Hatvan hektár égett le a hétvégi tarlótüzekben Maros megyében

Számos tarlótűzhöz riasztották a Maros megyei hivatásos és önkéntes tűzoltókat hétvégén. A beavatkozások során összesen mintegy 60 hektárnyi terület égett le – tájékoztat a Maros megyei tűzoltóság sajtóosztálya.

Hatvan hektár égett le a hétvégi tarlótüzekben Maros megyében
2026. március 15., vasárnap

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó

Huszárokkal, zászlókkal és kokárdákkal, tánccal és énekkel, időnként pedig elcsendesedve ünnepelték március 15-ét Csíkszeredában, Gyergyószentmiklóson, Kézdivásárhelyen, Marosvásárhelyen, a Nyergestetőn, Sepsiszentgyörgyön és Székelyudvarhelyen.

Székelyföldön hangot adtak egységnek, tiszteletnek, múltnak és jövőnek – videó
2026. március 15., vasárnap

A szabadság munkával terhes kötelesség

Már Petőfi felismerte, és Marosvásárhelyen ki is mondta, hogy csak akkor győzhet a magyar, ha egy akaraton van, ha egy irányba húz – hangzott el vasárnap a Postaréten, ahol rég nem látott számban ünnepelt, emlékezett a marosvásárhelyi magyarság.

A szabadság munkával terhes kötelesség
A szabadság munkával terhes kötelesség
2026. március 15., vasárnap

A szabadság munkával terhes kötelesség

Hirdetés
2026. március 14., szombat

Hány játékterem működik Marosvásárhelyen?

Marosvásárhelyen 330 szerencsejáték-terem működik, és nyolcszáznál több „félkarú rablót” használhatnak a városlakók. Kovács Mihály Levente alpolgármester kezdeményezésére ezeket a helyeket a város szélére száműzik.

Hány játékterem működik Marosvásárhelyen?
2026. március 13., péntek

Hétvégi házból loptak el háztartási gépeket

Öt nagyölyvesi ingatlanban végeztek házkutatást pénteken a mezőrücsi rendőrök a marosvásárhelyi ügyészség felügyeletével. Egy minősített lopás ügyében kutattak bizonyítékok után.

Hétvégi házból loptak el háztartási gépeket
2026. március 13., péntek

Kiderült, honnan bocsátanak el alkalmazottakat Marosvásárhelyen

A kormány megszorító intézkedései nyomán a marosvásárhelyi városházáról hét embert bocsátanak el. Pénteken kiderült, hogy melyik igazgatóságon lesz létszámcsökkentés – erről Soós Zoltán polgármester és Sergiu Papuc személyzetis beszélt.

Kiderült, honnan bocsátanak el alkalmazottakat Marosvásárhelyen
Hirdetés