Hagymááát vegyeneeek!

Hagymááát vegyeneeek! – ez a kiáltás fogadott, amikor kis családommal vasárnap délután a madéfalvi templom melletti térre érkeztünk. Őszi langymeleg, a levegőben ínycsiklandozó illatok, a színpadon gyereknéptánc-előadás, a téren felállított standok előtt igazi vásári forgatag – javában zajlott a második Madéfalvi Hagymafesztivál.

Miért épp hagyma?

„Korábban Madéfalva nagyon nagy hagymatermelő község volt. A szüleink és a nagyszüleink – ahogyan mesélték – egészen a brassói piacig szállították a hagymát értékesíteni, illetve gabonára, kukoricára cserélni” – meséli Szentes Antal megyei tanácsos, madéfalvi lakos. „Az elmúlt két-három évben a helyi vezetőség rájött arra, hogy ezt a hagyományt – a hagymatermesztést és -értékesítést – nagyon jól fel lehetne lendíteni. Arra törekedtünk tehát, hogy szervezzünk egy olyan rendezvényt, amely által itt helyben tudják a gazdák értékesíteni a hagymát, és arra ösztönözzük ezáltal, hogy minél több hagymát termeljenek. Hisz kereslet van a hagyma iránt, és úgy gondoltuk, hogy a vásárlókat hozzuk ide Madéfalvára. A Hagymafesztiválra már sikerült külső pénzforrásokat is bevonni, támogatta a Hargita megyei tanács és a Corvinus Alapítvány, ezáltal nőtte ki magát háromnapos rendezvénnyé.”

A vásár

Vasárnap volt a rendezvény fénypontja: „a szentmise után a plébános megáldotta a termékeket, és elkezdődött a vásár. A cél az volt, hogy csak kimondottan madéfalvi gazdák, termelők vehetnek részt, csak Madéfalván megtermelt vagy előállított termékek lehetnek a vásáron” – mondta Szentes Antal.

„Nemcsak a madéfalvi lakosságot céloztuk meg a rendezvény megszervezésével, hanem az egész megyéből, illetve a határon túlról is vannak meghívottaink. Akárcsak az előző alkalommal, jelen van Herend város testvértelepülésünk 18 tagja. A megyéből a főbb vendéglátó egységeket, bentlakásokat, iskolákat, illetve mezőgazdasági szerveket mind meghívtuk, sokan jelen is voltak a rendezvényen.”

A vásár keretében került sor az előzőleg, a hagymatermesztő gazdák számára meghirdetett versenyek értékelésére és a díjkiosztóra. Idén mindhárom kategóriában ugyanaz a hagymatermelő gazda nyert: a 375 grammos legnagyobb fej hagymával, a 35 méter hosszú hagymakoszorúval és a 400 kg megtermelt hagymával Szabó Julianna tudhatja magát az idei abszolút nyertesnek. Ugyancsak a vásár keretében hagymás ételeket főzésére is sor került. Hagymillának nevezték az Élő Erdély Egyesület tagjai az általuk készített töltött hagymát, Zöld Székely módra készített Hagymás babot a Zöld Székelyföld Egyesület, a helybéli Jakab Zsombor és csapata pedig egy olyan finomságot, amelyben elmondásuk szerint „hagyma, füstölt dolog és mindenféle” benne volt.

Az idén bevált

Az a jóslat, amit a hagyma kimutatott, az általában bevált – mesélte az egyik standnál a 73 éves László Mária, aki a hagymakalendárium készítését mutatta be az érdeklődőknek. A megtisztított hagymát tizenkét egyforma cikkre vágják, a belső részét kiszedik. Ezt december 31-én éjjel tizenkettőkor besózzák, és reggelre amennyi vízmennyiség mutatkozik benne, aszerint látják, hogy melyik hónap lesz csapadékos, és melyik kevésbé. „Ezelőtt ezután tájékozódtak, hogy miként osszák-szorozzák a mezei dolgokat. Mikor ültessenek, hogy mikor kaszáljanak, hogy mikor lesz jó idő. Most már nincs szükség rá. De még vannak időskorúak, mint én, akik kísérletezgetnek vele, hogy lássuk, beválik vagy sem. A több víz esős, csapadékos időt jelent, a kevesebb szárazabb hónapot. Ki nem maradhatott, hogy ezt évente meg ne csinálják, és akkor tudták, hogy évszakonként mi várható. Csak betelt, mert ha nem telt volna be, nem csinálták volna.”

Jövőre ugyanitt, még több hagymával

Reméljük, hogy minden évben jó néhány gazda a vásár után eldönti, hogy ő is majd jövőben több hagymát fog termelni, mert lesz egy harmadik vagy sokadik Madéfalvi Hagymafesztivál, ahol majd tudja értékesíteni – fejezték ki reményeiket a szervezők.