Gyergyói sikerek a gyulai mustrán

Igencsak felkeltette az érdeklődők figyelmét a jókora üstben rotyogó vaddisznópörkölt különleges illata a hétvégén megrendezett III. Gyulai Kolbász- és Sódarmustrán, sokakat pedig a gyergyói főzőcsapat vidámsága vonzott a Székelyföld ízeit bemutató ételkészítő programra. A Gyergyói Hírlap munkatársa, Zsigmond András főztje már ismert az itthoniak körében, „Kicsizsiga” ugyanis – tartva magát jelmondatához – minden gyergyószéki főzőversenyen bizonyítja: „nagyot főz”. Erre figyelt fel a Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Kapitányságának Gyergyószéki hadnagya, Benedek Árpád is, aki a hobbi szinten szakácskodó médiást a rend soraiba érdemesnek tartva, felvételre javasolta. Szakácsunk, így a hétvégi gyulai fesztiválon a szabadtűziek kormos lovagja minőségében forgatta a fakanalat, a kíváncsiskodó népes közönséget pedig nem csak az ízekkel, illatokkal, de vidámságával, humorával is az üst mellett tartotta.

Nem egy és nem kettő volt azoknak az érdeklődőknek a száma, akik próbálták ellesni a füstölt mangalicaoldalassal és füstölt szarvas hússal megspékelt vaddisznópörkölt készítési módját; mint ahogy sokan rácsodálkoztak az ételbe fűszerként használt zöldségekre, gyümölcsre is. A székely vaddisznópörköltbe ugyanis bőséggel került hirip, rókagomba, fenyőalja, cserepes gereben és nem maradt ki belőle a piros- és feketekokojza sem. Miközben az üstben rotyogott az étek, a négytagú főzőcsapat kuktái mangalicaszalonnával, gyergyói házi cipóval és kokojzapálinkával kínálták az érdeklődőket, a pörköltkóstolásra kialakult hosszú sor igazgatásához pedig igen csak jól jött Hunyadvári József ceremóniamester leleményessége.

Sikerült olyan nagyot főzni, hogy a „nagyok” is elismerjék

Zsigmond András szerint megtiszteltetés, hogy egy gasztronómiai lovagrend „inasává” válhatott. Mint mondja, a felkérés mögött a szakács szakma nagyjainak elismerése van, és ez önmagában is sokat jelent. „Csupán hobbi szinten szakácskodom, ezért óriási megtiszteltetés számomra, hogy felfigyeltek rám. A Szabadtűzi Lovagrendhez tartozni, a rend alaptörvényeinek eleget tenni úgy érzem, nem lesz nehéz, mert teljesen közel állnak hozzám: jó baráti társaságokkal, szabad tűzön készült ételeket csinálni, minél többet, minél többször, és mindig jó hangulatban – ez számomra nem kötelezettség, ezt alapból így teszem” – nyilatkozta. Hozzátette, az elismerés azért némi nehézséget is jelent, ugyanis az ezzel járó felkérések, a rendezvényeken való megjelenés nem igazán egyeztethető sem a szabadidővel sem pedig az anyagiakkal. A főzőversenyeken való részvételhez általában támogatókat kell keresni, a napi munka mellett pedig a szabadidő beosztása sem könnyű feladat. A gyulai főzőbemutatón való részvételt többen is támogatták: az alapanyagokat az ivói Honőr vadhúsfeldolgozó üzem és az Ivó Vadaspark biztosította, a gyümölcskészítmények Gáll Erzsébet gyergyószentmiklósi vállalkozó jóvoltából kerülhettek az ételbe, a hagyományos házi kenyerek pedig Fodor Mónika háziasszony kemencéjéből kerültek ki.

Kolbászgyúrásban sem maradtak alul

Nem székelyföldről került ki az alapanyag, de a gyergyói főzőcsapat tagjai gyúrták késztermékké a szervezők által biztosított tíz kilogramm húst és zsiradékot. A fesztivál keretében tartott „Médiagyúró” nevet viselő kolbásztöltő versenyen is jeleskedtek a hírlaposok, akik ezúttal Székelyhon néven neveztek be a médiások kolbásztöltő versenyébe. A csapatot a gyulai Volosinovszki Zoltán, amatőr gyakorló hentes erősítette; az ő vezetésével folyó munka a verseny harmadik helyének elnyeréséhez segítette a gyergyóiakat.