Emberközelbe hozni a zsenit, a szobrot

– Miért pont Bolyai János?

– 2001-2002-ben kezembe került a monodráma szövege, de régóta izgatott a dolog, hogy ki lehetett ez a Bolyai. Bár nem vagyok marosvásárhelyi, nem jártam a Bolyaiba, érdekelt maga a zseni, a zseni személyisége, és hogy mitől lesz valaki zseni. Mitől más, mitől tud olyant, amit a hétköznapi ember nem nagyon? Bolyai Jánosnak két fő műve volt, az Appendix és az Üdvtan. Az üdvtan még nincs kiadva. Az ember megváltásáról szól, és az ember helykereséséről a világban. A tér is erről szól. Létezett akkoriban egy poros kisvárosban egy hatalmas agy, aki olyant alkotott, amit abban az időszakban senki, ő volt a legjobb matematikában, geometriában. Izgalmas volt utánanézi, hogy élt, miket alkotott, így egy kicsit megmerítkezni ebben a szellemiségben.

– Mit lehet tudni a szerzőről?

– Kocsis István Kolozsvárról származott el, Budapesten él, több drámát írt, főleg történelmi személyiségekről: a két Bolyairól, Jászai Mariról, Széchenyiről írt, Van Goghról, Dérynéről.

– Mit tudott meg Bolyai Jánosról?

– A darab alcíme: Monodráma Bolyai János hitéről, gyötrelmeiről és szerelmeiről, de lényegében az üdvtant járja körbe, hogy az ember hogy válik azonossá önmagával, hogy mindenkinek van egy jelenidejű énje, és egy égi énje, s amikor ez a kettő találkozik, akkor válik azonossá önmagával. Többek közt megtudhatjuk, hogy Bolyai János szerette az apját, felnézett rá. Megtudtam milyen betegségei voltak. Sokáig azt hitték, hogy szifiliszben szenvedett, de a mai orvostudomány utólag megcáfolta. Székrekedéssel küszködött, hipochonder volt ez a zseni. Képes volt hajnalban fölkelni, és délig több vödör vizet meginni, ivókúra céljából.

– Mit tudott meg a szerelmeiről?

– Folyamatosan kereste azt, aki az igazi. Közben rájött, hogy akit keresünk, a Beatrice, minden halandó nőben létezik. Ő azt mondja, hogy a lovag asszonya maga az égi asszony. Azonban csak akkor találhatja meg ezt, ha a maga módján a férfi is legyőzi önmagát, és az égi énjével egyesül, ezáltal megtalálhatja az időtlen égi asszonyt.

– Mennyire közönségbarát ez a monodráma?

– A szándékunk az előadással az volt, hogy emberközelbe hozni a zsenit, Bolyai Jánost, a nagy matematikust, akit többnyire szoborként ismerünk. A darabból is kitűnik: hihetetlenül izgalmas személyiség volt a maga gyarlóságaival, aki szintén küszködik a maga emberi mivoltával, miközben tudja, hogy ő olyant alkotott meg, amit más soha addig. Színészileg is egy nagy kihívás volt, nagyon távolról indultunk Török Viola rendezővel: nem tudom milyen projekciókat, fényeket terveztünk, aztán lassan rájöttünk, hogy az erős színészi jelenlétnél és szövegnél nem tud semmi erősebb lenni. Úgyhogy nincs különösebb díszlet, üres térben Bolyai János egy szál bőrönddel egy katonakabátban. És a nézők.

A világot „másként látó geométer”

Kocsis István monodrámájában Bolyai János a gondolkodó alkotó ember önmeghatározó dilemmáival keresi a helyét az őt körülvevő világban, amit egyszerűen „TÉR”-nek nevez. Bolyai János: Sebestyén Aba. Rendező – dramaturg: Török Viola. Fény – hang: Aszalos Attila. A Yorick Stúdióban bemutatják június 15-én, szerdán és június 16-án, csütörtökön 19 órától. Jegyek elővételben a Kultúrpalota pénztárában, valamint a helyszínen. Helyfoglalás a 0747 414 964-es telefonszámon.