
Fotó: Bodnár Arthur
Kovács Tamás 11 éves zongoristatanonc sosem látta saját szemeivel a napot, ennek ellenére olyan zenei tehetséggel rendelkezik, amely nem hétköznapi. Hétévesen kezdte iskoláit, két évet járt egy székelyudvarhelyi óvodába, utána a magyarországi állami intézetbe került, majd öt évet tanult a Vakok Batthyány László Római Katolikus Általános Iskolájában. Idén hazaköltöztek családjával, tanulmányait a Móra Ferenc Általános Iskolában folytatja. Mindössze hatéves volt, amikor felfedezték különleges zenei tehetségét. Édesanyja, Jolán fogyatékosgondozó, édesapja, Csaba asztalos-építészként tevékenykedik.
2010. augusztus 17., 16:292010. augusztus 17., 16:29
2010. augusztus 17., 18:272010. augusztus 17., 18:27
Fotó: Bodnár Arthur
„A zongorázás onnan jött, hogy egyszer anyukám hallotta, hogy egy játékszintetizátoron egy ovis dalt játszok. Abban a pillanatban rájött, hogy van tehetségem” – emlékezett vissza Tamás billentyűs kezdeteire. Még most is szívesen előadja legelső dalocskáját, melynek címe Én kicsike vagyok. Mindössze hatéves volt, amikor magától lepötyögte a legelső dallamot.
Tamás nemlátóként született. Ez egy örökletes genetikai rendellenesség a családban, az elődök közt még fordult elő hasonló eset. Zenei tehetségét nem örökölhette senkitől, előtte egyáltalán nem volt muzsikus a családban. Kiváló képessége azonnal megmutatkozott az első gyerekdalnál, mivel nyomban le tudta játszani a dallamot anélkül, hogy valaki megmutatta volna neki, hogyan is működik egy „szintetizátor”. Édesanyja elmesélte, hogy amint a Batthyány-intézetbe került, kezükbe adtak egy kérdőívet. Az íven szerepelt egy speciális óhajra vonatkozó kérdés is, akkor derült ki, hogy az intézetben van zongoratanulási lehetőség. Igazából nem foglalkozott vele szakképzett tanár, tehetségére bízták. Az intézetbe rengeteg önkéntes tanár bejárt, többek közt első zenetanára is, aki egy évet foglalkozott Tamással. Ugyancsak az intézet jóvoltából kölcsönadtak a családnak egy bécsi koncertzongorát, így mindennap lehetősége volt gyakorolni.
A teljes riportot az augusztus 18-ai Udvarhelyi Híradóban olvashatják.
Kápolnási Zsolt történész Székelyudvarhely és Budapest a millenniumi ünnepségek hevében (1896) címmel tart előadást február 26-án Székelyudvarhelyen.
A város egyik legnagyobb tudományos rendezvényévé nőtte ki magát a Székelyudvarhelyi Kórház Napok: a harmadik kiadást március 4–7. között tartják. Idén is külön napot szentelnek a prevenciós, lakosságnak szóló programoknak.
Szigorú figyelmeztetést adott ki a Maros Megyei Közegészségügyi Igazgatóság: a bevizsgált közkutak és források kevesebb mint 10 százaléka rendelkezik mindenki számára iható vízzel. Nitráttartalom vagy a bakteriális fertőzöttség miatt tilos a fogyasztás.
Korszerű, négykerék-meghajtású mentőautóval bővült Korond és a környező települések sürgősségi egészségügyi ellátása, ami jelentősen javítja a beavatkozások gyorsaságát, különösen a hegyvidéki térségben.
Újra megszervezik a Játék a jégen! programsorozatot Székelyudvarhelyen, amely szombaton reggel 9 órától várja a gyerekeket és családjaikat a korcsolyapályán.
A kormány jóváhagyta a Korond-patakon épülő árvízvédelmi rendszer gazdasági és műszaki tervét csütörtöki ülésén. A települést védő gát- és záportározó-rendszer 332 millió lejből fog megépülni, amelyet állami forrásból biztosítanak.
Elakadt kamionok nehezítik a közlekedést a 13A jelzésű országút Máréfalva és Kápolnásfalu közötti szakaszán, a Cekend-tető közelében.
Anyamedve tartózkodik két boccsal a Sóskúton, a Diákszálló mögötti erdős területen, mindenkit figyelmeztetnek, hogy ne közelítsék meg a területet kíváncsiskodva.
Egy középfeszültségű vezeték meghibásodása okozta a múlt héten Székelyudvarhely jó részén tapasztalt rövid áramszüneteket, áramingadozásokat.
Noha gazdaságilag értéktelenné válnak a harkályok által odvasra fúrt fák, ökológiai szempontból nagyon hasznosak. Az üregekbe ugyanis kártevőket pusztító énekesmadarak, illetve akár vadmacskák is beköltözhetnek.
szóljon hozzá!