
Fotó: Orbán L. Szilamér
Fél évvel ezelőtt néhány szovátai fiatal úgy döntött, hogy meg sem áll az Alpok – egyben Nyugat-Európa – legmagasabb hegycsúcsáig, a Mont Blanc-ig. Augusztus közepén el is indult az expedíció (köztük egy kétgyerekes anya is) és meghódította a „Fehér Hölgyet” – ahogyan a franciák becézik a 4810 méteres hegycsúcsot. A csapat két tagja a sziklafalakból álló Matterhorn csúcsot is maga mögött tudja.
2010. szeptember 09., 15:502010. szeptember 09., 15:50
Fotó: Orbán L. Szilamér
A nemrég újraalakult Szovátai Hegyimentő Egyesület tagjaiból és szimpatizánsaiból álló csapatot Kulcsár Zoltán – aki tavaly már megmászta az Alpok legmagasabb csúcsát – „csalogatta el” a Mont Blanc-ra, bár bevallásuk szerint nem kellett sokat győzködni őket, szívesen készültek fel, és vágtak bele a nem mindennapi „kirándulásba.”
Gyalog 2300 métertől felfele
Orbán L. Szilamér, Bokor Tibor, Kisfaludi Zoltán, Kulcsár Zoltán és felesége Kulcsár Anna-Mária, illetve két gyerekük Szovátáról indult el két autóval, amelyeket a francia Lafayette nevű településen leparkoltak, majd onnan fogaskerekűvel jutottak fel 2300 méterig Nid d’Aigle-ig, ahol aludtak egyet, és onnan gyalog vágtak neki a hegyoldalnak. „A gyerekek elkísérték a csapatot még egy darabig, aztán visszatértem velük Nid d’Aigle-ig, ugyanis kiskorúaknak nem ajánlott a magas hegycsúcs” – mondta Kulcsár Zoltán, aki ezúttal nem mászta meg a Mont Blanc-ot, hanem a gyerekeivel 2300 méteren várta vissza feleségét és barátait.
Fotó: Orbán L. Szilamér
Szováta első női Mont Blanc hódítója
A négytagú csapat három nap alatt ért fel a csúcsra, előbb 3100 méternél ütötték fel a sátrat, majd ezután következett a hegyoldal legmeredekebb része, amely 3800 méterig a Gouter-házig tartott. Itt ismét megpihentek – noha tilos sátorozni a lavinaveszély miatt, ennek ellenére sokan verik fel ide az éjszakai menedéküket – és hajnali kettőkor indultak a csúcstámadásra – mesélte Kulcsár Anna-Mária, az expedíció egyetlen női tagja, egyben Szováta első női Mont Blanc hódítója.
Nemrégiben egy nyárádszeredai csapat is megküzdött a heggyel, köztük is volt egy lány, ő azonban nem jutott fel az Alpok legmagasabb csúcsára – tudtuk meg a szovátai csapat tagjaitól. „Hajtott a vágy felfele, én ezért tudtam megcsinálni” – vallotta be Kulcsár Anna-Mária. A csúcstámadásnál az időjárás nem volt kegyes a kis csapathoz, köd és vihar váltotta egymást, azonban amikor felértek a csúcsra kisütött a Nap, és néhány percig vakító fényáradatban láthatták a „Fehér Hölgyet” és az Alpokat – mesélték az expedíció tagjai. „Sikerült néhány jó fényképet is készítenünk a csúcson a székely zászlóval” – tette hozzá Orbán L. Szilamér, a csapat fotósa.
A szovátai kicsi hegytől a Mont Blanc-ig
A bátor hegymászók fél évet készültek a csúcshódításra. A szovátai kicsi hegynél, az Oltár-kőnél, a Békási-szorosnál „edzettek” a nagy túrára. „A Havasi Bucsin Sípálya és a Bogdáni Sípálya munkatársai is segítségünkre voltak, illetve Székely Béla, Káli Zoltán, Laczkó Alajos, Neag Sorin és Magyari Elemér szovátai vállalkozók támogatásának köszönhetően meglett a pénz az üzemanyagra, így arra nem kellett költenünk” – mondták a hegymászók. Összesen 150 euróba került fejenként a túra – a fogaskerekű és a felvonó árával együtt – ugyanis maguk vitték az ételt, italt, sátrat. A menedékházakban 50 euróba kerül a szállás egy éjszakára személyenként, a reggelit is meg kell vásárolni, ugyanis még egy teát sem lehet főzni ezeken a helyeken – mondta Kulcsár Zoltán.
Fotó: Orbán L. Szilamér
Kinek az oxigénhiány, kinek a hideg
„A nyugati turisták meglepődtek a húsz kilós hátizsákainkon, hiszen ők sátrat, termoszt nem visznek magukkal, elalszanak a menedékházakban, megvásárolják ott az ételt és a vizet, aminek másfél litere 9 euróba kerül” – tette hozzá a szovátai hegymászó. Mindegyiküknek mást-mást jelentett a kihívás: Kisfaludi Zoltán az oxigénhiányt említette, Bokor Tibor alvás közben negyedóránként ébredt meg, és kapkodott levegő után, Orbán L. Szilamér – igazi székely módjára – 3200 méteren lakott be szalonnával és vöröshagymával, amellyel elrontotta a gyomrát, így két napig csak folyadékon élt. Az expedíció női tagja pedig a hideget tartotta a legnagyobb kihívásnak. „Ritka kellemes érzés feljutni a csúcsra” – vallották be a csapattagok, akik ugyan nem számoltak be arról, hogy találkoztak-e vagy sem a hegy szellemével, de a nem mindennapi élmény után biztosan nem úgy tértek vissza szülővárosukba, mint ahogyan elindultak onnan.
A Matterhorn is megvolt
A Matterhorn nem tartozik az Alpok legmagasabb hegycsúcsai közé, azonban sziklafalai minden bizonnyal az egyik legnagyobb kihívást jelentik a hegymászóknak. A szovátai Kulcsár Zoltán és Bokor Tibor a „hegymászók álmával” is megküzdött, és feljutott a 4478 méter magas csúcsra. Ennek jellegzetes piramis formáját a népnyelv az anyaméhhez hasonlította, innen a neve is. „A Mont Blanc és a Matterhorn csúcsokat nem lehet összehasonlítani, az előbbi magasabb és kevesebb a technikai rész, hosszúak a távok, míg a Matterhorn valójában egy nagy sziklafal és csak a tetején van hó” – magyarázta Bokor Tibor. Nehézség szempontjából tehát saját rekordjukat döntötte meg a két szovátai fiatal a csúcs meghódításával. 1865-ben mászták meg először ezt, egy héttagú csapatból azonban csak hárman tértek vissza. „A szemünk láttára is mélybe zuhant egy hegymászó és meghalt, senki nem tudott már rajta segíteni” – mesélte Kulcsár Zoltán. A két hegymászó ezzel nem csak saját, de szovátai rekordot is döntött, ugyanis szülővárosukban ők az egyedüliek, akik feljutottak az Alpok legnehezebben elérhető csúcsára.
Négynapos programsorozattal készülnek Nyárádszeredában a Bocskai Napok alkalmából február 17. és 22. között.
A Második esély program a korai iskolaelhagyó fiataloknak, felnőtteknek segít elvégezni az általános iskolát. Nem csak újrakezdési esély, de alapvégzettséget is ad. Februártól lehet iratkozni a programra, amelyben Maros megye öt iskolája vesz részt.
Vélhetően idén ősszel használatba vehető lesz a súlyos égési sérülteket kezelő marosvásárhelyi központ – közölte vasárnap este Alexandru Rogobete egészségügyi miniszter.
Bár a nagyszabású külföldi reklámkampány elindítása még várat magára, a belföldi piacon továbbra is aktív Maros megye. Jövő héten a Bukarestben megnyíló országos turisztikai vásáron keresik a választ arra, mire vágynak leginkább a bukaresti látogatók.
Egy országos kutatás szerint az óvodákban is gyakori a kiközösítés és a szóbeli bántás, de ha figyelünk a jelekre, akkor itt még könnyebben lehet kezelni ezeket a helyzeteket. A gyerekek érzelmeinek kifejezését pedig egy lila maci is segíti.
Január utolsó két hetében mintegy hatezer diák vette igénybe a marosvásárhelyi iskolabuszokat, melyek célja, hogy minél több diák önállóan jusson el a tanintézetbe, és a szülők ne autóval szállítsák őket.
Szállodát, lakóépületeket, kereskedelmi egységeket, műhelyeket hoznának létre az egykori marosvásárhelyi fotópapírgyárban és annak környékén. A csaknem hatvan méter magas épület jó állapotban van, átalakítása az egész lakónegyedre hatással lenne.
Átadták csütörtökön a Maros Megyei Katasztrófavédelemnek azt a 30 000 literes ivóvíz-szállító tartálykocsit, amit Marosvásárhely városa vásárolt meg helyi költségvetésből, és a tűzoltóság rendelkezésére bocsátotta.
A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem Magyar Kara február 14-én, szombaton 19 órától mutatja be a Stúdió Színházban az Aranysárkány című előadást Vidovszky György rendezésében.
Értesítés nélkül kimaradó járatok, várakozó utasok: ez a mérlege a tömegközlekedési feszültségnek Maros megyében. Míg a peremtelepülési járatok olcsóbbak, a korábbi magánszolgáltatók egy része váratlan járatritkításokkal válaszolt a kieső bevételre.
szóljon hozzá!