Az éttermek és kisvendéglők mellett az áruházláncok gyorséttermeit is súlyosan érinti a koronavírus-járvány. Ahol még működnek, ott többnyire csak elvitelre lehet rendelni, vagy kinti lacikonyháknál elfogyasztani az ételt.
Az a nehéz ebben az időszakban, hogy nem csak hogy jelen van egy vírus, amelyről még mindig nem tudunk eleget, hanem ott van az a miliő is, amelyben mindannyian benne vagyunk, akarva-akaratlanul részeseivé váltunk ennek az egész folyamatnak, dinamikának. A vírushelyzet lelki hatásairól, az önsegítő csoportok, a magunkkal való szembenézés fontosságáról Surányi Zolt
A 18. századi Erdélybe kalauzolja olvasóját Kozma Mária új történelmi regénye, A harmadik lélek szabad. Tulajdonképpen egy út története, valódi és fiktív személyekkel, illetve bevezetési kísérlet az akkori mindennapokba, amelyeknek szerves része a székely monda- és legendavilág.
Úgy vagyunk ezzel a köddel Székelyföldön, hogy ha éppen nincs is, előbb-utóbb előkerül, mert ahajt vagy előtted, vagy „megetted”. A köd ellenére azért rálátunk a világra így is innen, s tudjuk, hogy erről a ködről bizony dalok is születnek. A dalok jönnek, mennek, aztán eltűnnek, mint a koslatós bakszamár a csíki ködben.
Csender Levente József Attila-díjas író és Lettner Krisztina fotográfus a nyáron öt héten keresztül kísérte Böjte Csaba ferencrendi szerzetest, a Dévai Szent Ferenc Alapítvány létrehozóját a mindennapi útjain. Közben pedig beszélgettek vele az élet dolgairól, és ebből született most könyv.
A Lavina Egyesület idén újra megszervezi a Doklavina filmesteket. A vírushelyzet a személyes jelenlétet nem teszi lehetővé, ezért a székelyudvarhelyi és székelykeresztúri mozikból az online térbe költöznek a vetítések. Így egész Románia területén ingyenesen elérhetővé válnak az izgalmas dokumentumfilmek.
Szászkézd híres parasztvára biztonságot jelentett a környék lakói számára, impozáns evangélikus temploma pedig a segesvárival vetekedett. Jómódú szász településként ismerték. A szászok távozásával a betelepült utókor próbálja menteni a menthetőt.
Miklós Edit és Bónis Annamária visszavonult alpesi sízők álmodtak egy nagyot, és egyesületük, az Olimpik keretében elindították a KidsSport programot. Ennek első lépéseként hamarosan elindul a síoktatás Székelyföld első műanyag borítású tanpályáján.
A főleg földieper termesztéséről híres Szatmár megyei gazdák egyre inkább több lábon állnak, többféle zöldséget termesztenek. A Mikolában gazdálkodó Kállai Pál családja tizenötféle portékával piacol. A Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Gasztró kiadványában róluk olvashatnak.
Mosolygó babák, könnyezőek, morcosak, élethűek, romantikusak és maiak, 19. századi ruhában vagy a mai divat szerint öltöztetve, kicsik és nagyok, élethűek, művésziek, sorszámmal, monogrammal ellátottak. Gyűjtőjük, Balogh Angéla nem gyerekkorában kezdte.
Kevés altruistább cselekedet adott a hétköznapi ember számára a véradásnál. Már önmagában az a tény, hogy valaki alkalmas rá, megnyugvás: egészségesek és elég erősek kell legyünk hozzá. Szerzőnk rendszeres véradó, aki most úgy döntött, megosztja személyes tapasztalatait.

A Helyzetbe hozunk! különkiadásának vendége Mandel Kata olimpikon hódeszkás.
Órákig csak mesélt: ki hogyan lőtt kapura, hogy jutottak be vagy estek ki, hogyan nem lehetett válogatott, hogyan mentek erre vagy arra a meccsre, hogyan zajlott egy nagypályás kézilabdameccs az ötvenes években. Szubjektív visszaemlékezés a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében a nemrég elhunyt Kinda „dokira”.
Negyvenöt esztendő telt el a szatmári labdarúgás legjobb bajnoki teljesítménye óta. A megye zászlóvivőjének számító, frissen feljutott Olimpia az 1974–75-ös idényben a 9. helyen végzett.
Egy aprócska hörcsögről, egy tengerimalacról vagy nyusziról gondoskodni sok örömet szerezhet a gyerekeknek és az egész családnak, de fontos tudatosítani, hogy nem egy újabb játék, hanem egy élőlény, amellyel naponta foglalkozni kell. Szikszai Péter állatorvos ad erre hasznos tanácsokat.
Egy februári hajnalon lángba borult a héderfáji harangláb, amely a falu legmagasabb pontján, a templomtól száz méterre állt évszázadokon keresztül. A harangok is odavesztek. Óriási lelki és anyagi kár érte a református egyházközséget.
Több mint száz éve létezik már cserkészet a világ szinte minden szegletében. A Romániai Magyar Cserkészszövetség idén jubileumi évet ünnepel, ám a járványidőszak nagyban felülírta a méltó megemlékezést.
Újabb verseskötettel örvendeztette meg Bajna György az irodalomkedvelőket. Ezúttal a gyermekekhez, kiemelten a 4–6. osztályosokhoz szól, köztük az unokájához, Sarolthoz is, akiről a könyv a címét kapta. Célja, hogy a gyerekek is megszeressék a magyar nyelv szépségét, ritmusát, dallamát.
A mélyszegénységben lévő, mezőségi falvakban, farmokon élő magyar gyermekek kezét ebben a nehéz járványidőszakban sem engedte el a magyarfülpösi Szivárvány Alapítvány, ruhával, élelemmel, egy jó szóval próbálnak segíteni túlélni.