
Ilyés Ferenc vallja: a gyerekeket, ameddig csak lehet, helyben kell tartani, nevelni
Fotó: Lőrincz Csaba
Székelyudvarhelyről indult a karrierje, a legjobbak között kézilabdázott, a magyar válogatott csapatkapitánya is volt. Ilyés Ferenc még jelenleg is aktív, a Tatabánya sportolója, de amolyan hazafelé tekintőt is, hiszen 2020 tavasza óta az Együtt növünk fel! alapítvány kuratóriumi elnökeként is dolgozik. A vele készült interjút a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
2021. január 26., 14:032021. január 26., 14:03
2021. január 26., 18:372021. január 26., 18:37
Miként látja a székelyföldi kézilabdázást, az utánpótlás-nevelést, melyek az Együtt növünk fel! alapítványa céljai – erről kérdezték többek között a 39 éves sportembert, aki évek óta a Magyar Kézilabda-szövetség megbízásából végez értékteremtő munkát. Szerinte – hangsúlyozza ki – fontos, hogy 18 éves korig helyben megfelelő képzést, támogatás kapjon a sportoló. „Sok elgondolkodtató példa van arra, hogy egy serdülőt elcsábít egy nagy nevű klub, ahol nagyon nehéz bekerülni a felnőtt csapatba.
Nem tudják bejárni azt az utat, ami ahhoz kell, hogy komoly sportkarriert fussanak be” – magyarázza.
Nem mindenkiből lesz profi sportoló – jegyzi meg – de sokan azért „vesznek el”, mert nincs meg az a családi háttér, az a kialakult jellem, ami kell ahhoz, hogy az otthontól több száz kilométerre lévő nehézségeket, viszontagságokat leküzdjék és még jól is teljesítsenek.
És itt jön a szülők szerepe, hiszen nagyon sokszor a nagy kluboknál vagy a nagyobb utánpótlásképző központoknál tapasztalt körülmények elkápráztatják őket. Odamennek, és azt látják, hogy fantasztikus lehetőségek vannak, mint a szállás, a kaja, odafigyelnek a gyerekekre. De mégis azt gondolom, hogy a családi hátteret ez nem tudja pótolni” – mondja Ilyés Ferenc.
Sokak számára nosztalgikus fogás a kocsonya: disznótorok, nagyszülői konyhák és hideg esték jutnak róla eszünkbe. A jól elkészített kocsonya egyszerre laktató és meglepően egészséges.
Hargita megyére jellemző ételek receptjeiből készítenek kiadványt, és bevezetik a „narancslepke” minősítést a vendéglátók számára. Mindemellett számos programmal készülnek a jövő évre, amikor a megye viseli az Európa Gasztronómiai Régiója címet.
A frontemberváltás minden zenekar életében mérföldkő. Nem a múlt felülírásáról szól, hanem arról, hogyan tud egy új hang új színeket hozni egy már jól ismert történetbe. A No Sugar Szőcs Renivel új fejezetet nyit.
A Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely koprodukciójában készül gyerekeknek szóló előadás Székelyudvarhelyen, amely szöveg, zene, tánc és bábok ötvözetével mesél a barátság fontosságáról. Györfi Csaba rendezővel beszélgettünk.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
szóljon hozzá!