
Ilyés Ferenc vallja: a gyerekeket, ameddig csak lehet, helyben kell tartani, nevelni
Fotó: Lőrincz Csaba
Székelyudvarhelyről indult a karrierje, a legjobbak között kézilabdázott, a magyar válogatott csapatkapitánya is volt. Ilyés Ferenc még jelenleg is aktív, a Tatabánya sportolója, de amolyan hazafelé tekintőt is, hiszen 2020 tavasza óta az Együtt növünk fel! alapítvány kuratóriumi elnökeként is dolgozik. A vele készült interjút a Székelyhon napilap legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében találják meg.
2021. január 26., 14:032021. január 26., 14:03
2021. január 26., 18:372021. január 26., 18:37
Miként látja a székelyföldi kézilabdázást, az utánpótlás-nevelést, melyek az Együtt növünk fel! alapítványa céljai – erről kérdezték többek között a 39 éves sportembert, aki évek óta a Magyar Kézilabda-szövetség megbízásából végez értékteremtő munkát. Szerinte – hangsúlyozza ki – fontos, hogy 18 éves korig helyben megfelelő képzést, támogatás kapjon a sportoló. „Sok elgondolkodtató példa van arra, hogy egy serdülőt elcsábít egy nagy nevű klub, ahol nagyon nehéz bekerülni a felnőtt csapatba.
Nem tudják bejárni azt az utat, ami ahhoz kell, hogy komoly sportkarriert fussanak be” – magyarázza.
Nem mindenkiből lesz profi sportoló – jegyzi meg – de sokan azért „vesznek el”, mert nincs meg az a családi háttér, az a kialakult jellem, ami kell ahhoz, hogy az otthontól több száz kilométerre lévő nehézségeket, viszontagságokat leküzdjék és még jól is teljesítsenek.
És itt jön a szülők szerepe, hiszen nagyon sokszor a nagy kluboknál vagy a nagyobb utánpótlásképző központoknál tapasztalt körülmények elkápráztatják őket. Odamennek, és azt látják, hogy fantasztikus lehetőségek vannak, mint a szállás, a kaja, odafigyelnek a gyerekekre. De mégis azt gondolom, hogy a családi hátteret ez nem tudja pótolni” – mondja Ilyés Ferenc.
Ötven alkotás, több száz járókelő és egy különleges évforduló. A csíkszeredai Nagy Imre Általános Iskola kerítés-kiállítással tiszteleg névadója előtt, közelebb hozva a művészetet a város lakóihoz.
A lassan sült paradicsom mély, telt íze és a jalapeno harmonikus fúziója képes minden partit és meccsnézést felejthetetlenné tenni. A ropogós tortilla chips és ez a sűrű szósz olyan páros, amiből sosem elég egy tálka.
Részletesen bemutatott társadalmi látlelet Cristian Mungiu legújabb filmje a Fjord, amiben a rendező egy nagy botrányt kavaró történést dolgoz fel, a keleti és nyugati világ találkozási pontjánál. Kritika.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
szóljon hozzá!