
Igencsak fontos a különböző lábproblémák időben való felfedezése
Fotó: Haáz Vince
Mikor ajánlatos egy gyerek esetében a lábvizsgálat elvégzése, illetve milyen következményekkel járhat ennek elmulasztása? Egyáltalán mivel is foglalkozik a podiátria? László Csilla fizioterapeutát kérdeztük.
2021. február 02., 18:042021. február 02., 18:04
A podiátria az orvostudomány azon ága, amely a lábproblémák felismerésével és kezelésével foglalkozik – szögezi le indulásból László Csilla. A csíkszeredai szakember immár tizenhárom éve tevékenykedik fizioterapeutaként, gyógytornászként, négy éve pedig a podiátria területén is szakképesítéssel rendelkezik. Biomechanikai lábfelméréseket végez, azaz azt vizsgálja, hogy megvan-e a láb statikus és funkcionális működése.
„Ha a születés után bármilyen lábrendellenesség, malformáció ki van zárva, akkor nincs meghatározva egy ideális időpont a lábvizsgálat elvégzésére. A gyerek lábvizsgálata akkor ajánlott, amikor megjelenik az első fájdalom, vagy pedig a szülő elváltozást észlel a lábon vagy a gyermek járásán. Ekkor viszont nagyon fontos elvinni egy vizsgálatra, ilyenkor szükség van a láb biomechanikai felmérésére, fontos, hogy a vizsgálat statikusan és funkcionálisan is komplex legyen. Sok esetben szükség van egy ortopéd szakorvos véleményére is, de ha például én olyan jellegű problémával állok szembe, amit konzervatívan nem kezelhetek, ortopédhez küldöm a beteget. Ami a születési rendellenességeket illeti, előfordulhat a dongaláb, ki- vagy befele forduló ujjperc, kalapácsujj. Vannak olyan gyerekek, akik magas boltozatú lábbal születnek, de van, akinél ez idővel alakul ki. Ezért fontos, hogy amint a szülő észrevesz bármilyen jellegű elváltozást a gyermek lábán, járásán, azonnal kérje ki a szakember véleményét” – hívja fel a figyelmet.
Idővel, felnőtt korban pedig a lábproblémák miatt derékfájás, tartáshiba is jelentkezhet. Ezért fontos a különböző lábproblémák időben való felfedezése. „Nyilván ahogy nőnek a gyerekek, mindig vannak tartáshibák, de ha a lábproblémákat megoldottuk, már nem kell oda visszatérni. Hogy mivel korrigálhatunk? Talpbetéttel, gyógytornával, masszázzsal, mindaddig, amíg biomechanikailag megfelelő lesz a láb, stabil a térd, a csípő, azaz szép lesz a tartás.”
A funkcionális talpbetét használatával megszűnik a fájdalom is, nyilván ezt rendszeresen kell hordani, és időszakosan ellenőrzésekre járni. A szakember szerint a cipőbe helyezhető talpbetétet legalább napi nyolc órát kellene viselni, de ugyanakkor az is fontos, hogy a láb szabadon mozogjon.
A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis a minél puhább cipő használata ajánlott. Ellenben figyelni kell a gyermek mozgásszervi fejlődésére. Nem ajánlatos például a kisbabát párnák közé ültetni, párnával kitámasztani a hátát a „kényelmesebb” ülésért, fontos, hogy a kisgyermek négykézláb másszon, hagyni kell, hogy egyedül álljon fel, nem szabad sétáltatni, járókára szoktatni. Mindez ugyanis hatással van a lábboltozat fejlődésére, és nyilván ha ezek a mozgások kimaradnak vagy túlsegítve vannak, nem tud a törzsizomzat kifejlődni helyesen, ez pedig tartáshibákhoz és járásproblémákhoz vezet.
Rá kell vezetni a gyereket, hogy más ülésformát használjon. Tudom, hogy nehéz, mert nekem is kicsi gyermekem van, de megoldható” – emeli ki.
Sok a tévhit a gyerekek mozgásszervi fejlődéséről
Fotó: Haáz Vince
A szakember szerint ugyanakkor a lábprobléma nagy mértékben összefügg a szemproblémákkal is, ezért azt is kell ellenőrizni, hogy felmerül-e látásprobléma, „hiszen a szem egy receptor, s ha szemproblémánk van, a járásunk is más”.
Mint kiderül, munkája során igen sokféle problémával szembesült már, de az is sokszor kiderült, hogy nem minden probléma az, aminek látszik. „Minden lábproblémára azt mondják, hogy lúdtalpas a gyermek, de a négy év alatt én igazi lúdtalppal nem találkoztam.
Nem egy statikus lúdtalp, amikor is a láb teljes talpazata rásimul a földre, hanem legtöbb esetben csípőprobléma miatt áll rosszul a talp, mert a test próbál kompenzálni. Ha fennáll egy csípőprobléma, a láb, a láb boltozata rosszul áll, és ha nem tornásztatom, az csak rosszabb lesz. Ha nem jók a csípőmozgások, nyilván a térdek sem állnak már jól, és ránézésre azt mondja az ember, hogy ez a gyermek lúdtalpas, olyan furcsán megy.”
László Csilla immár tizenhárom éve tevékenykedik fizioterapeutaként, gyógytornászként, négy éve pedig a podiátria területén is szakképesítéssel rendelkezik
Fotó: D. Balázs Ildikó
A szakember szerint bár a gyerekek esetében a legfontosabb a problémák kezelése, soha nem mondhatjuk, hogy késő van egy probléma korrigálására, hiszen felnőtt korban is sok mindent lehet alakítani. „Ha nem egy veleszületett csontproblémával állunk szemben, hanem egy izomzati dologgal, azt mindig ki lehet javítani, és a panaszok megszűnnek. Nagyon fontos, hogy az ember fájdalommal él vagy nem. És ha már megszüntettük a fájdalmát, azt mondjuk, meg vagyunk gyógyulva. Persze amiért nem fáj, attól még nem beszélhetünk gyógyulásról, ellenben elmondhatjuk, hogy elindult egy folyamat. Ezért fontos felnőtt- és gyermekkorban az időszakos rendszeres ellenőrzés” – szögezi le a podiáter.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
Korai reggelik, bográcsban rotyogó ebédek és strandos junk food: Kanabé Dávid mesélt a Csíkszentsimoni Ifjúsági Zenekar turnés étkezéseiről, ahol a túlélés, a csapatmunka és a Balaton ízei találkoznak.
Sokoldalú művész, művészetszervező, akinek az évek során a figyelme egyre inkább a lényegi kérdések felé fordult. A Jelenlét házigazdája, Túros Eszter művészettörténész vendége ezúttal Verebes György Munkácsy Mihály-díjas, Érdemes Művész.
Azok a jó mesék, amelyek megőriztek valamit aktualitásukból, tehát örökérvényű tanulságokkal bírnak – véli Dávid Péter rendező, akivel a bábszínház világnapja és Janikovszky Éva születésének centenáriuma apropóján beszélgettünk.
Az aranytej az utóbbi években kedvenccé vált az egészségtudatos konyhákban, hiszen ez a meleg, fűszeres ital számos jótékony hatással bír a szervezetre. Nevét élénksárga színéről kapta, amelyet a kurkuma ad neki.
Egy egyszerű, gyorsan elkészíthető paradicsomleves, melyet a levesbetét tesz különlegessé.
Nem így kezdődik egy kiállításmegnyitó. Egy mondattal azonban minden megváltozott: Halász Péter aznap reggel meghalt. Csíkszeredában az életmű bemutatása egy időben vált búcsúvá és végleges lezárássá. A kör bezárult.
A medvehagymaszezon érkezéséig érdemes megismerkednünk a kígyóhagymával. Ez az aromás fűszernövény sokféle étel különleges kiegészítője lehet. Az ibolyák sem csupán illatukkal hódítanak, virágaikból meglepően számtalan finomság készíthető.
Képesek vagyunk-e valóban meghallani egymást, mielőtt ítéletet mondunk? Ezt a kérdést állítja a középpontba a Csíki Játékszín legújabb előadása, a 12 dühös ember. A tizenkettők közül két szereplővel, Veress Alberttel és Kitay Leventtel beszélgettünk.
szóljon hozzá!