
Igencsak fontos a különböző lábproblémák időben való felfedezése
Fotó: Haáz Vince
Mikor ajánlatos egy gyerek esetében a lábvizsgálat elvégzése, illetve milyen következményekkel járhat ennek elmulasztása? Egyáltalán mivel is foglalkozik a podiátria? László Csilla fizioterapeutát kérdeztük.
2021. február 02., 18:042021. február 02., 18:04
A podiátria az orvostudomány azon ága, amely a lábproblémák felismerésével és kezelésével foglalkozik – szögezi le indulásból László Csilla. A csíkszeredai szakember immár tizenhárom éve tevékenykedik fizioterapeutaként, gyógytornászként, négy éve pedig a podiátria területén is szakképesítéssel rendelkezik. Biomechanikai lábfelméréseket végez, azaz azt vizsgálja, hogy megvan-e a láb statikus és funkcionális működése.
„Ha a születés után bármilyen lábrendellenesség, malformáció ki van zárva, akkor nincs meghatározva egy ideális időpont a lábvizsgálat elvégzésére. A gyerek lábvizsgálata akkor ajánlott, amikor megjelenik az első fájdalom, vagy pedig a szülő elváltozást észlel a lábon vagy a gyermek járásán. Ekkor viszont nagyon fontos elvinni egy vizsgálatra, ilyenkor szükség van a láb biomechanikai felmérésére, fontos, hogy a vizsgálat statikusan és funkcionálisan is komplex legyen. Sok esetben szükség van egy ortopéd szakorvos véleményére is, de ha például én olyan jellegű problémával állok szembe, amit konzervatívan nem kezelhetek, ortopédhez küldöm a beteget. Ami a születési rendellenességeket illeti, előfordulhat a dongaláb, ki- vagy befele forduló ujjperc, kalapácsujj. Vannak olyan gyerekek, akik magas boltozatú lábbal születnek, de van, akinél ez idővel alakul ki. Ezért fontos, hogy amint a szülő észrevesz bármilyen jellegű elváltozást a gyermek lábán, járásán, azonnal kérje ki a szakember véleményét” – hívja fel a figyelmet.
Idővel, felnőtt korban pedig a lábproblémák miatt derékfájás, tartáshiba is jelentkezhet. Ezért fontos a különböző lábproblémák időben való felfedezése. „Nyilván ahogy nőnek a gyerekek, mindig vannak tartáshibák, de ha a lábproblémákat megoldottuk, már nem kell oda visszatérni. Hogy mivel korrigálhatunk? Talpbetéttel, gyógytornával, masszázzsal, mindaddig, amíg biomechanikailag megfelelő lesz a láb, stabil a térd, a csípő, azaz szép lesz a tartás.”
A funkcionális talpbetét használatával megszűnik a fájdalom is, nyilván ezt rendszeresen kell hordani, és időszakosan ellenőrzésekre járni. A szakember szerint a cipőbe helyezhető talpbetétet legalább napi nyolc órát kellene viselni, de ugyanakkor az is fontos, hogy a láb szabadon mozogjon.
A legfrissebb tanulmányok szerint ugyanis a minél puhább cipő használata ajánlott. Ellenben figyelni kell a gyermek mozgásszervi fejlődésére. Nem ajánlatos például a kisbabát párnák közé ültetni, párnával kitámasztani a hátát a „kényelmesebb” ülésért, fontos, hogy a kisgyermek négykézláb másszon, hagyni kell, hogy egyedül álljon fel, nem szabad sétáltatni, járókára szoktatni. Mindez ugyanis hatással van a lábboltozat fejlődésére, és nyilván ha ezek a mozgások kimaradnak vagy túlsegítve vannak, nem tud a törzsizomzat kifejlődni helyesen, ez pedig tartáshibákhoz és járásproblémákhoz vezet.
Rá kell vezetni a gyereket, hogy más ülésformát használjon. Tudom, hogy nehéz, mert nekem is kicsi gyermekem van, de megoldható” – emeli ki.
Sok a tévhit a gyerekek mozgásszervi fejlődéséről
Fotó: Haáz Vince
A szakember szerint ugyanakkor a lábprobléma nagy mértékben összefügg a szemproblémákkal is, ezért azt is kell ellenőrizni, hogy felmerül-e látásprobléma, „hiszen a szem egy receptor, s ha szemproblémánk van, a járásunk is más”.
Mint kiderül, munkája során igen sokféle problémával szembesült már, de az is sokszor kiderült, hogy nem minden probléma az, aminek látszik. „Minden lábproblémára azt mondják, hogy lúdtalpas a gyermek, de a négy év alatt én igazi lúdtalppal nem találkoztam.
Nem egy statikus lúdtalp, amikor is a láb teljes talpazata rásimul a földre, hanem legtöbb esetben csípőprobléma miatt áll rosszul a talp, mert a test próbál kompenzálni. Ha fennáll egy csípőprobléma, a láb, a láb boltozata rosszul áll, és ha nem tornásztatom, az csak rosszabb lesz. Ha nem jók a csípőmozgások, nyilván a térdek sem állnak már jól, és ránézésre azt mondja az ember, hogy ez a gyermek lúdtalpas, olyan furcsán megy.”
László Csilla immár tizenhárom éve tevékenykedik fizioterapeutaként, gyógytornászként, négy éve pedig a podiátria területén is szakképesítéssel rendelkezik
Fotó: D. Balázs Ildikó
A szakember szerint bár a gyerekek esetében a legfontosabb a problémák kezelése, soha nem mondhatjuk, hogy késő van egy probléma korrigálására, hiszen felnőtt korban is sok mindent lehet alakítani. „Ha nem egy veleszületett csontproblémával állunk szemben, hanem egy izomzati dologgal, azt mindig ki lehet javítani, és a panaszok megszűnnek. Nagyon fontos, hogy az ember fájdalommal él vagy nem. És ha már megszüntettük a fájdalmát, azt mondjuk, meg vagyunk gyógyulva. Persze amiért nem fáj, attól még nem beszélhetünk gyógyulásról, ellenben elmondhatjuk, hogy elindult egy folyamat. Ezért fontos felnőtt- és gyermekkorban az időszakos rendszeres ellenőrzés” – szögezi le a podiáter.
Verebes György Munkácsy-díjas festőművész Az idő teste című kiállítását 2026. február 5-én nyitják meg a csíkszeredai Mikó-várban. A tárlat az idő, a test és az észlelés festészeti összefüggéseit vizsgálja.
„Ehető dolgok” után kutatva a helyi művészet történetében is a legkülönfélébb megközelítésekkel találkozunk. Aktuális műtárgyunk, a székelyudvarhelyi Berze Imre szobrászművész Az alma már foglalt című alkotása, egy mészkőből megformált kisplasztika.
A farsangi időszak egyik klasszikus édessége a puha, illatos fánk, amelyet most a hagyományos lekvár mellett a mákos töltelék tesz igazán különlegessé. Sütőben készül, így könnyedebb, mégis gazdag ízvilágú finomság.
Martin McDonagh Oscar- és kétszeres Golden Globe-díjas ír-angol drámaíró, filmrendező, forgatókönyvíró Leenane-trilógiájának második darabját próbálják a Tomcsa Sándor Színházban. A koponya című drámát Barabás Árpád rendezi, vele beszélgettünk.
Ahogy tavasztól őszig a természet törvényei szigorú keretek közé szorították a földdel való mindennapi munkát, úgy a téli, farsangi időszakban az emberek levedlették ezeket a korlátokat, szabályokat, teret engedve mindenféle bolondozásnak.
Olajban úszó csipsz helyett ropogós alternatíva: házi zöldségcsipsz könyv mellé. Egyszerű alapanyagokból, kevés olajjal, sütőben vagy fritőzben – nassolás bűntudat nélkül.
A Digitális családi jóllét sorozat második része azt járja körül, mennyi a „normális” képernyőidő. Nem tilt, hanem gondolkodásra hív: hogyan lehet tudatosabban jelen lenni a digitális térben, családként is.
Miközben az erdő ősszel színesbe borul és a levelek lassan lehullanak a lombhullató fák ágairól, a fenyők és más örökzöldek csendben megtartják zöld ruhájukat a tél folyamán is.
Az Erdélyi Magyar Írók Ligája Irodalom és közösség programsorozata részeként Székelyudvarhelyen mutatják be január 30-án Cseke Péter Illyés Gyula-díjas szerző Pegazus a háztetőn című könyvét. A szerzővel Dávid Gyula és Zsidó Ferenc beszélget.
Egy magyar Úr New Yorkból – Kövi Pál és az Erdélyi lakoma címmel nyílt kiállítás a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban, amelyen jeles személyiség életébe engednek betekintést, aki könyvével a 20. század receptjeit mentette át az utókornak.
szóljon hozzá!