
Felcsíkról Csíksomlyóra tartó búcsújárók 2018-ban. Járványok közt
Fotó: Gecse Noémi
Színre viszi a Csíki Játékszín Péter Beáta első drámáját, melynek témája a csíksomlyói búcsú, az első felvonásból pénteken délután felolvasószínházat tartanak a társulat színészei. Munkatársunk a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény-ösztöndíjában részesült a darab megírásának idején – ám a Búcsújárás gyökerei ennél mélyebbre nyúlnak vissza.
2021. január 21., 17:322021. január 21., 17:32
– Adjon Isten minden jót e háznak és a benne lakodzóknak.
– Isten hozta atyám, épp jókor jön, legalább segít felvágni ezt a bárányt.
– Jaj, fiam, nem vagyok én ehhez szokva.
– Jöjjön, csak jöjjön, ne nyápickodjon. A bárány is csak Isten teremtménye. Fogja meg, itt a lábát. Látja, milyen szép?
– Fiam, nem bírom a látványt. Szegény állat!
– Majd imádkozik érte. Sietnünk kell, az asszony engem fog éppen így megnyúzni, ha nem készülök el időben vele. Már a vendégek úton vannak, ma mindennel meg kell legyünk.
Ezzel a párbeszéddel kezdődik Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelynek első felvonását a magyar kultúra napjának rendezvénysorozatán pénteken 15 órakor, a színház előterében lehet megnézni. A darab első felvonását felolvasószínházi formában adják elő a Csíki Játékszín színművészei, az előadást beszélgetés követi a szerzővel, aki múlt év végén véglegesítette a háromfelvonásos darabot.
A csíkszeredai újságíró eredetileg teatrológia szakon végzett Kolozsváron, három évig a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház dramaturgja és művészeti titkára volt, majd az Udvarhely Táncműhelyé, de tíz éve a sajtóban dolgozik – a színháztól azonban nem szakadt el, hiszen azóta is ír előadásokról, sajtótájékoztatókon vesz részt, interjúkat készít színházi emberekkel. Sőt, 2015 és 2017 között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró mesteri szakára is járt – és ide vezeti vissza a dráma „keletkezési körülményeit”.
„Történt egyszer, hogy írásgyakorlatból az volt a feladat, hogy újságcikkek alapján kellett jeleneteket írni, hozzám pedig egy, a csíksomlyói búcsúról szóló cikk került. Csíkszeredai vagyok, itt élek a Somlyó-hegy lábánál, mindig kimegyek a búcsúra, újságíróként is éveken keresztül foglalkoztam a témával. Ott, akkor megszületett néhány jelenet, tulajdonképpen egy átlagos csíki család és vendégeik fiktív életét vittem be valóságos elemek közé” – emlékszik vissza Beáta. Aztán a 2017-es kanyarójárvány adott újra aktualitást a történetnek, újra elővette a szöveget és kibővítette ezzel a szállal. Tavaly, amikor a koronavírus-járvány miatt nem lehetett megtartani a búcsút a nyeregben, adta magát a folytatás: ismét továbbírta a történetet, mert feltevődött benne a kérdés, hogy ezek az emberek, a dráma figurái vajon hogyan élték/élnék meg ezt a helyzetet. Hát az egy évvel korábbi pápalátogatást? A dolgok összeálltak.
Mivel az Örkény-ösztöndíjat tavaly is meghirdették – ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum –, Bea úgy gondolta, megpályázza, és az elképzelés, hogy a csíksomlyói búcsúról készüljön dráma, kedvező elbírálásban részesült.
És így leültem és megírtam. Vittem bele új elemeket is, vettem ki belőle, ahogy kell, ez így alakult szépen” – említi Péter Beáta.
Péter Beáta
Fotó: Veres Nándor
De nem csak írt, hanem olvasott, kutatott is a témában. „Sok mindent tudok, tudtam és megéltem a csíksomlyói búcsú kapcsán – azt az érzést például, amikor ott vagy a nyeregben több ezer ember között, nagyszerű megélni. De úgy gondoltam, hogy minél több ismeretet szerzek, annál jobban, pontosabban tudom megszőni az én történetemet, így a csodatételektől a legendákig, a néprajzkutatóktól az egyházi írókig sok, a búcsúhoz kapcsolódó szöveget elolvastam, mert ismernem kellett a hátteret, annak ellenére, hogy minden nem kerülhetett bele. Az alkotás során egyébként mindig kérdés, hogy miből mennyi az elég, meddig lehet elmenni ” – avatott be a részletekbe a dráma szerzője, akit – bevallása szerint –
Emellett sok témát beleépített, a fiatalok elvándorlásától a moldvai csángók helyzetéig, de a valóságban elhangzott szövegrészeket is tartalmaz a szöveg – tulajdonképpen a valóságra van „ráfektetve” egy fiktív család és környezetének története.
Még alig fejezte be a darabot, meg is keresték a Csíki Játékszíntől: az intézmény művészeti vezetősége tudott az Örkény-ösztöndíjról és arról, hogy született egy helyi dráma, helyi tematikával, helyi szerzőtől. Ez arra ösztönözte a színházat, hogy eltervezze: valamilyen formában, valamikor bemutassa a darabot. „Kívánhat-e többet egy elsődrámás szerző..?” – teszi fel a költői kérdést Péter Bea. Sok mindentől függ, hogy mikor és hogyan valósulhat meg a teljes színházi produkció, de célként ott lebeg a Csíki Játékszín előtt.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!