
Felcsíkról Csíksomlyóra tartó búcsújárók 2018-ban. Járványok közt
Fotó: Gecse Noémi
Színre viszi a Csíki Játékszín Péter Beáta első drámáját, melynek témája a csíksomlyói búcsú, az első felvonásból pénteken délután felolvasószínházat tartanak a társulat színészei. Munkatársunk a Petőfi Irodalmi Múzeum Örkény-ösztöndíjában részesült a darab megírásának idején – ám a Búcsújárás gyökerei ennél mélyebbre nyúlnak vissza.
2021. január 21., 17:322021. január 21., 17:32
– Adjon Isten minden jót e háznak és a benne lakodzóknak.
– Isten hozta atyám, épp jókor jön, legalább segít felvágni ezt a bárányt.
– Jaj, fiam, nem vagyok én ehhez szokva.
– Jöjjön, csak jöjjön, ne nyápickodjon. A bárány is csak Isten teremtménye. Fogja meg, itt a lábát. Látja, milyen szép?
– Fiam, nem bírom a látványt. Szegény állat!
– Majd imádkozik érte. Sietnünk kell, az asszony engem fog éppen így megnyúzni, ha nem készülök el időben vele. Már a vendégek úton vannak, ma mindennel meg kell legyünk.
Ezzel a párbeszéddel kezdődik Péter Beáta Búcsújárás című drámája, amelynek első felvonását a magyar kultúra napjának rendezvénysorozatán pénteken 15 órakor, a színház előterében lehet megnézni. A darab első felvonását felolvasószínházi formában adják elő a Csíki Játékszín színművészei, az előadást beszélgetés követi a szerzővel, aki múlt év végén véglegesítette a háromfelvonásos darabot.
A csíkszeredai újságíró eredetileg teatrológia szakon végzett Kolozsváron, három évig a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház dramaturgja és művészeti titkára volt, majd az Udvarhely Táncműhelyé, de tíz éve a sajtóban dolgozik – a színháztól azonban nem szakadt el, hiszen azóta is ír előadásokról, sajtótájékoztatókon vesz részt, interjúkat készít színházi emberekkel. Sőt, 2015 és 2017 között a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem drámaíró mesteri szakára is járt – és ide vezeti vissza a dráma „keletkezési körülményeit”.
„Történt egyszer, hogy írásgyakorlatból az volt a feladat, hogy újságcikkek alapján kellett jeleneteket írni, hozzám pedig egy, a csíksomlyói búcsúról szóló cikk került. Csíkszeredai vagyok, itt élek a Somlyó-hegy lábánál, mindig kimegyek a búcsúra, újságíróként is éveken keresztül foglalkoztam a témával. Ott, akkor megszületett néhány jelenet, tulajdonképpen egy átlagos csíki család és vendégeik fiktív életét vittem be valóságos elemek közé” – emlékszik vissza Beáta. Aztán a 2017-es kanyarójárvány adott újra aktualitást a történetnek, újra elővette a szöveget és kibővítette ezzel a szállal. Tavaly, amikor a koronavírus-járvány miatt nem lehetett megtartani a búcsút a nyeregben, adta magát a folytatás: ismét továbbírta a történetet, mert feltevődött benne a kérdés, hogy ezek az emberek, a dráma figurái vajon hogyan élték/élnék meg ezt a helyzetet. Hát az egy évvel korábbi pápalátogatást? A dolgok összeálltak.
Mivel az Örkény-ösztöndíjat tavaly is meghirdették – ezúttal a Petőfi Irodalmi Múzeum –, Bea úgy gondolta, megpályázza, és az elképzelés, hogy a csíksomlyói búcsúról készüljön dráma, kedvező elbírálásban részesült.
És így leültem és megírtam. Vittem bele új elemeket is, vettem ki belőle, ahogy kell, ez így alakult szépen” – említi Péter Beáta.
Péter Beáta
Fotó: Veres Nándor
De nem csak írt, hanem olvasott, kutatott is a témában. „Sok mindent tudok, tudtam és megéltem a csíksomlyói búcsú kapcsán – azt az érzést például, amikor ott vagy a nyeregben több ezer ember között, nagyszerű megélni. De úgy gondoltam, hogy minél több ismeretet szerzek, annál jobban, pontosabban tudom megszőni az én történetemet, így a csodatételektől a legendákig, a néprajzkutatóktól az egyházi írókig sok, a búcsúhoz kapcsolódó szöveget elolvastam, mert ismernem kellett a hátteret, annak ellenére, hogy minden nem kerülhetett bele. Az alkotás során egyébként mindig kérdés, hogy miből mennyi az elég, meddig lehet elmenni ” – avatott be a részletekbe a dráma szerzője, akit – bevallása szerint –
Emellett sok témát beleépített, a fiatalok elvándorlásától a moldvai csángók helyzetéig, de a valóságban elhangzott szövegrészeket is tartalmaz a szöveg – tulajdonképpen a valóságra van „ráfektetve” egy fiktív család és környezetének története.
Még alig fejezte be a darabot, meg is keresték a Csíki Játékszíntől: az intézmény művészeti vezetősége tudott az Örkény-ösztöndíjról és arról, hogy született egy helyi dráma, helyi tematikával, helyi szerzőtől. Ez arra ösztönözte a színházat, hogy eltervezze: valamilyen formában, valamikor bemutassa a darabot. „Kívánhat-e többet egy elsődrámás szerző..?” – teszi fel a költői kérdést Péter Bea. Sok mindentől függ, hogy mikor és hogyan valósulhat meg a teljes színházi produkció, de célként ott lebeg a Csíki Játékszín előtt.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!