
Zorkóczy Zenóbia egyéni műsoraival járja a nagyvilágot
Fotó: Veres Nándor
A Dévai Szent Ferenc Alapítvány otthonaiban turnézott nemrégiben Zorkóczy Zenóbia előadóművész, a Zénó, az elképesztő madárijesztő című interaktív előadásával. De hogyan lesz valakiből vándorszínész, és mivel is jár ez az életforma? Erről olvashatnak a Székelyhon napilap e heti Liget mellékletében.
2019. november 08., 14:372019. november 08., 14:37
Mintegy ezer vers van a tarsolyában, tizenöt különböző tematikájú egyéni műsorát erdélyi, partiumi, magyarországi kis falvakba viszi el, de a nyugati diaszpórát is gyakran meglátogatja, hogy a magyar nyelv szépségeit, gazdagságát felmutassa a közönségnek.
Úgy tartja, hogy már 14 éves kora óta vándorszínész, hiszen tagja volt a Gazda József vezette híres kovásznai színjátszó csoportnak, amellyel évente száz-kétszáz előadást játszottak Erdélyben és szerte a Kárpát-medencében. „A turnézást ott szerettem meg a diákszínjátszó körben. Láttam, hogy falvakon nagyon várják az előadásokat, pedig akkor még gyakrabban tájoltak a színházak, de minden kicsi faluba nem jutottak el. Már a főiskolán gondolkodtam, hogy »növesszek még egy lábat«, mert nagyon elegáns dolog a kőszínház, de kicsit félelmetes volt számomra. Addigra már sok színházban felbukkantam, és vonzott az új lehetőség, hogy kipróbáljak valami mást. Az elsők között voltam, akik önálló produkciót csináltak és egyedül szervezve elindultak Erdélybe.
– magyarázta. Mint mondta, előadásait nem kétszer-háromszor játssza, és egy turnéra több produkciót is visz magával. Nemsokára kanadai turnéra indul.
Ez az „egyszemélyes színház” nagy szabadságot is jelent, de ugyanakkor nem könnyű: az előadás anyagát ő maga gyűjti, majd rakja össze, kitalálja a dramaturgiai ívet, megtervezi, majd elkészíti a díszleteket és a jelmezeket, amikor pedig úgy érzi, hogy kész van a produkció, szervezni kezd, majd beül az autóba és turnéra indul. Van, hogy három előadást is játszik egy nap.
A színésznőről bővebben a Liget november 8-ai számában olvashatnak.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!