Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO
Sokáig az érintettek sem voltak annak tudatában, hogy miféle visszaélések áldozatai voltak, volt, akiben felnőttként, egy újságcikk hatására tudatosult, hogy nem egyedüli áldozat volt egy olyan történetben, amiről csak szemlesütve lehet beszélni. Sipos Pál és az általa a magyaroroszági Szendrőn tartott, rendszerváltás előtti táborok a rengeteg örömpillanat mellett mélyre eltemetett traumákat hagytak az elszenvedőikben. Oláh Judit, aki maga is résztvevője volt a táboroknak, dokumentumfilmet forgatott, amiben Epipó (a tábor kitalált neve) sötét oldalát mutatja be, miközben társaival a traumák feldolgozásával is megpróbálkoznak.
2020. október 05., 18:152020. október 05., 18:15
2020. október 05., 20:332020. október 05., 20:33
2014-ben jelent meg a 444-en egy cikk, ami egy S. monogrammal jelölt, rendkívül karizmatikus fiatal tanár rendszerváltás előtti táboraiban megtörtént visszaélésekről és szexuális zaklatásokról szólt. Az áldozatok megváltoztatott névvel vallottak arról, hogy mi minden ment végbe ezen a helyen éveken keresztül, illetve hogy miként manipulálta és használta ki őket a tábor szervezője, aki az általa kiválasztott fiatal fiúkkal és lányokkal a táboron túl is bizalmas viszont ápolt, amit szintén arra használt, hogy szexuálisan közeledjen hozzájuk. A hosszú cikk
Az időközben teljes nyilvánosságot kapott ügyet most Oláh Judit, október elsején az HBO Go-n elérhetővé vált dokumentumfilmje mutatja be. Személyesebb indíttatású nem is lehetne az alkotás, hiszen Oláh
Pillanatkép a táborból a felhasznált archív felvételekből. Sipos Pál (rózsaszín pólóban) úgynevezett medvesapkával tüntette ki az arra érdemeseket
Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO
Értelmiségi szülők gyerekeként a többi, hozzá hasonlóan kiváltságos fiatallal együtt lehetett részese nyaranta a saját szabályrendszerrel működő kitalált világnak, Epipónak, ami gyerekszemmel nézve maga volt a tökély:
Merthogy Epipóban a kiváltságosság érzése mellett bizony a mindennapok része volt a megaláztatás. Volt, aki jobban, volt aki kevésbé volt kitéve ezeknek, de az volt bennük a közös, hogy a megalázottnak is együtt kellett kacagnia azokkal, akik a megalázottságát végignézték. A 11-esnek nevezett seggberúgás, az „étel, amit kértél, kötelezően meg kellett enni, addig nem állhattál fel az asztal mellől”, és „az éjjeli verstanulás, amíg kívülről nem fújod, nem fekhetsz le” büntetések egy idő után elmúló negatív élmények voltak, mégis nyomot hagytak az elszenvedőikben, akik tizen- és huszonévvel ezt követően tudatosították, hogy mekkora megaláztatásban is volt részük. Voltak, akik bevallották, hogy
A film rendezője azon szerencsések közé tartozott, aki nem élt át nagyobb atrocitásokat, és Sipos sem közeledett hozzá szexuálisan, azonban a Közepes fantázianevet kapta a táborban, ami alaposan megpecsételte a későbbi önértékelését, és elfojtott rossz érzésként lappangott benne. Mindez úgy, hogy tulajdonképpen nem is volt tudatában annak, hogy mitől van gombóc a torkában, ha évek múlva eszébe jutott Epipó, amiről sokáig nem tudta, hogy egyik nyárról a másikra miért is szakadt meg minden magyarázat nélkül.
Oláh Judit gyerekként Epipóban. Traumákat hagytak benne ezek a nyaraltatások
Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO
Merthogy időközben kiderült, hogy miket művelt Sipos egyes fiatalokkal, azonban a szülők ahelyett, hogy értesítették volna a rendőrséget, inkább ultimátumot adtak a fiatal és rendkívül népszerű tanárnak, aki így
A gyerekek többsége pedig nem értette, hogy miért és hová tűnt a közkedvelt tanár, aki közvetlen volt velük, és teljesen másként, sokkal nyitottabban tanította őket, sőt a kiváltságosak a lakására is feljárhattak…
Sipos áldozatai és a táborban különböző agressziókat elszenvedők kis csoportja a jelenben egy pszichodráma-csoportot is alakított a múltban velük történt traumák feldolgozására, az ezeken való továbblépésre. Ezen találkozók egy része a filmben is megjelenik, sőt, szerves részét képezik az alkotásnak, amiben
Az epipói tábor résztvevőinek egy kis része, akik pszichodrámában próbálták feldolgozni mindazt, ami velük történt Epipóban
Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO
Az áldozatokon túl a rendező a szüleivel is beszél a múltról, akik ha a kamera előtt azt mondják, hogy bánják, hogy tudtukon kívül ilyen atrocitásnak tették ki gyereküket, testbeszédükkel mégis valami mást mondanak, látszik, hogy nem igazán érzik magukat felelősnek az egészben, valamelyest az is érthetővé válik, hogy nekik is egyszerűbb volt elkendőzni az ügyet.
Ennél abszurdabb a konyhás nénikkel leforgatott beszélgetés, akik így évek távlatából sem hajlandók elfogadni azt a tényt, hogy Sipos Pál gyerekeket rontott meg. Ők jó kedélyű, életvidám fiatalemberként ismerték és tartották nyilván Sipost, aki szerintük nem élhetett vissza a rájuk bízott gyerekek bizalmával. Az arckifejezés, amit akkor vágnak, amikor a rendező a kamera másik végéről elmondja, hogy dehát Sipos mindent beismert, a legőszintébb megdöbbent reakció, amit egy ilyen információ kiválthat.
Sipos Pál rendkívül megnyerő, karizmatikus egyéniség volt, akinél fel sem merült a gyanú, hogy sötét oldala is van
Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO
Természetesen egyoldalú lett volna a történet, ha a másik felet nem szólaltatják meg, így
Viszont leveleztek és találkoztak, a bocsánatkérés azonban elmaradt. Sipos elmondása szerint távol él a társadalomtól, és így bűnhődik, szerinte megkapta a tetteiért a méltó büntetést (mivel az ügy a kirobbanáskor elévült, ezért azóta sem lett büntetőjogi következménye) azzal, hogy hatvanévesen a társadalomtól elszigetelten, egy nyaralóban él.
Az ügynek azonban, ha a bűnös konkrét felelősségre vonásán túl nem is, mégis lett egy kézzelfogható következménye:
Oláh Judit (jobbról) rendezőként maga is aktív szereplője a filmnek
Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO
A Visszatérés Epipóba egy nagyon nehéz dokumentumfilm a benne elhangzottak miatt, de egy rendkívül fontos és tabudöngető alkotás, ami azt mutatja be, hogy hiába az eltussolás, előbb-utóbb mindenkinek szembe kell néznie tettei következményeivel. Az abúzus pedig nem tűnik el nyomtalanul, és hiába, hogy az ember nem emlékszik tisztán azokra, amik gyerekként történnek vele, a lelki sebeket mégis ott hordozza magában akár egy életen keresztül is.
És ez csak egyetlen nyilvánosságra került történet…
Visszatérés Epipóba (2020)
magyar dokumentumfilm
Rendező: Oláh Judit
Producer: László Sára
Executive Producer: Závorszky Anna, Hanka Kastelicová
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!