Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

13:39

Gáláztak a szépvíziek, gólzápor Gyimesközéplokon a Csík körzetiben

12:46

Új kerékpárút készül Madéfalván, összekötik a község több részét

12:43

Csíksomlyói koncertje előtt Prázsmáron is fellép Alexandru Tomescu

12:39

Bajnokhoz méltó gesztust tett a döntő után a Galaci United a Sepsi Arénában

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Drón csapódott be egy galaci tömbházba, sérültek is vannak – videóval

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Gyalogátkelőn gázoltak el egy rolleres kislányt, mentőhelikopter vitte kórházba

Majdnem három évnyi front után vitte véghez az ukrán dezertőr a jól kitervelt szökést Romániába

Egy kiskorút és egy felnőttet próbálnak újraéleszteni a szombat délutáni súlyos balesetnél

Több parkoló autónak ütközött egy ittas nő Csíkszeredában – fotók

Őrizetbe vette a rendőrség a tanítónőt a tízéves diákkal kialakult konfliktusa után

Medvét etetett, megharapta a nagyvad, majd meg is bírságolták – videóval

Tűz ütött ki a csíksomlyói romatelepen, egy ember megsérült

Nem vezetheti Barti az RMDSZ gyergyószéki szervezetét

Visszatérés Epipóba – a kihasználtság és megaláztatás, amivel csak felnőttként szembesültek az elszenvedők

Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO

Sokáig az érintettek sem voltak annak tudatában, hogy miféle visszaélések áldozatai voltak, volt, akiben felnőttként, egy újságcikk hatására tudatosult, hogy nem egyedüli áldozat volt egy olyan történetben, amiről csak szemlesütve lehet beszélni. Sipos Pál és az általa a magyaroroszági Szendrőn tartott, rendszerváltás előtti táborok a rengeteg örömpillanat mellett mélyre eltemetett traumákat hagytak az elszenvedőikben. Oláh Judit, aki maga is résztvevője volt a táboroknak, dokumentumfilmet forgatott, amiben Epipó (a tábor kitalált neve) sötét oldalát mutatja be, miközben társaival a traumák feldolgozásával is megpróbálkoznak.

Tamás Attila

2020. október 05., 18:152020. október 05., 18:15

2020. október 05., 20:332020. október 05., 20:33

2014-ben jelent meg a 444-en egy cikk, ami egy S. monogrammal jelölt, rendkívül karizmatikus fiatal tanár rendszerváltás előtti táboraiban megtörtént visszaélésekről és szexuális zaklatásokról szólt. Az áldozatok megváltoztatott névvel vallottak arról, hogy mi minden ment végbe ezen a helyen éveken keresztül, illetve hogy miként manipulálta és használta ki őket a tábor szervezője, aki az általa kiválasztott fiatal fiúkkal és lányokkal a táboron túl is bizalmas viszont ápolt, amit szintén arra használt, hogy szexuálisan közeledjen hozzájuk. A hosszú cikk

részletekbe menően taglalja, hogy mik mentek végbe később a televízióban ifjúsági műsort is vezető, rendkívül népszerű S. lakásán, valamint hogy áldozatainak többségében csak évekkel később tudatosult, hogy szexuálisan kihasználta őket.

Az időközben teljes nyilvánosságot kapott ügyet most Oláh Judit, október elsején az HBO Go-n elérhetővé vált dokumentumfilmje mutatja be. Személyesebb indíttatású nem is lehetne az alkotás, hiszen Oláh

gyerekként maga is részt vett az akkori vörös zászlós úttörőtáborok szöges ellentéteként nyilvántartott elit nyaraltatások többségén, ahová nem is volt olyan egyszerű bekerülni.

Pillanatkép a táborból a felhasznált archív felvételekből. Sipos Pál (rózsaszín pólóban) úgynevezett medvesapkával tüntette ki az arra érdemeseket

Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO

Értelmiségi szülők gyerekeként a többi, hozzá hasonlóan kiváltságos fiatallal együtt lehetett részese nyaranta a saját szabályrendszerrel működő kitalált világnak, Epipónak, ami gyerekszemmel nézve maga volt a tökély:

egy igazi mesevilág, ahol csak játék, móka és kacagás van, és ahol a résztvevők koruk miatt sem voltak képesek tudatosítani, hogy időnként miért görbül lefelé egyik-másik társuknak a szája…

Merthogy Epipóban a kiváltságosság érzése mellett bizony a mindennapok része volt a megaláztatás. Volt, aki jobban, volt aki kevésbé volt kitéve ezeknek, de az volt bennük a közös, hogy a megalázottnak is együtt kellett kacagnia azokkal, akik a megalázottságát végignézték. A 11-esnek nevezett seggberúgás, az „étel, amit kértél, kötelezően meg kellett enni, addig nem állhattál fel az asztal mellől”, és „az éjjeli verstanulás, amíg kívülről nem fújod, nem fekhetsz le” büntetések egy idő után elmúló negatív élmények voltak, mégis nyomot hagytak az elszenvedőikben, akik tizen- és huszonévvel ezt követően tudatosították, hogy mekkora megaláztatásban is volt részük. Voltak, akik bevallották, hogy

amikor nagyobbak lettek, ők is beléptek a megalázók közé, mert egyszerűen így működött a rendszer.

A film rendezője azon szerencsések közé tartozott, aki nem élt át nagyobb atrocitásokat, és Sipos sem közeledett hozzá szexuálisan, azonban a Közepes fantázianevet kapta a táborban, ami alaposan megpecsételte a későbbi önértékelését, és elfojtott rossz érzésként lappangott benne. Mindez úgy, hogy tulajdonképpen nem is volt tudatában annak, hogy mitől van gombóc a torkában, ha évek múlva eszébe jutott Epipó, amiről sokáig nem tudta, hogy egyik nyárról a másikra miért is szakadt meg minden magyarázat nélkül.

Oláh Judit gyerekként Epipóban. Traumákat hagytak benne ezek a nyaraltatások

Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO

Merthogy időközben kiderült, hogy miket művelt Sipos egyes fiatalokkal, azonban a szülők ahelyett, hogy értesítették volna a rendőrséget, inkább ultimátumot adtak a fiatal és rendkívül népszerű tanárnak, aki így

egyik napról a másikra otthagyta állását az elit gimnáziumban, és mondhatni nyomtalanul felszívódott, büntetőjogi következménye pedig nem lett a tetteinek.

A gyerekek többsége pedig nem értette, hogy miért és hová tűnt a közkedvelt tanár, aki közvetlen volt velük, és teljesen másként, sokkal nyitottabban tanította őket, sőt a kiváltságosak a lakására is feljárhattak…

Sipos áldozatai és a táborban különböző agressziókat elszenvedők kis csoportja a jelenben egy pszichodráma-csoportot is alakított a múltban velük történt traumák feldolgozására, az ezeken való továbblépésre. Ezen találkozók egy része a filmben is megjelenik, sőt, szerves részét képezik az alkotásnak, amiben

immár felnőtt fejjel szembesülnek és beszélik ki a kamerák és egymás előtt, hogy miket és hogyan éltek át, mire emlékeznek.

Az epipói tábor résztvevőinek egy kis része, akik pszichodrámában próbálták feldolgozni mindazt, ami velük történt Epipóban

Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO

Az áldozatokon túl a rendező a szüleivel is beszél a múltról, akik ha a kamera előtt azt mondják, hogy bánják, hogy tudtukon kívül ilyen atrocitásnak tették ki gyereküket, testbeszédükkel mégis valami mást mondanak, látszik, hogy nem igazán érzik magukat felelősnek az egészben, valamelyest az is érthetővé válik, hogy nekik is egyszerűbb volt elkendőzni az ügyet.

Ennél abszurdabb a konyhás nénikkel leforgatott beszélgetés, akik így évek távlatából sem hajlandók elfogadni azt a tényt, hogy Sipos Pál gyerekeket rontott meg. Ők jó kedélyű, életvidám fiatalemberként ismerték és tartották nyilván Sipost, aki szerintük nem élhetett vissza a rájuk bízott gyerekek bizalmával. Az arckifejezés, amit akkor vágnak, amikor a rendező a kamera másik végéről elmondja, hogy dehát Sipos mindent beismert, a legőszintébb megdöbbent reakció, amit egy ilyen információ kiválthat.

Sipos Pál rendkívül megnyerő, karizmatikus egyéniség volt, akinél fel sem merült a gyanú, hogy sötét oldala is van

Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO

Természetesen egyoldalú lett volna a történet, ha a másik felet nem szólaltatják meg, így

Oláh Juditnak rengeteg ideje és energiája ment rá arra, hogy Sipos Pált is megszólaltassa a filmjében, aki érthető módon elzárkózott ettől.

Viszont leveleztek és találkoztak, a bocsánatkérés azonban elmaradt. Sipos elmondása szerint távol él a társadalomtól, és így bűnhődik, szerinte megkapta a tetteiért a méltó büntetést (mivel az ügy a kirobbanáskor elévült, ezért azóta sem lett büntetőjogi következménye) azzal, hogy hatvanévesen a társadalomtól elszigetelten, egy nyaralóban él.

Az ügynek azonban, ha a bűnös konkrét felelősségre vonásán túl nem is, mégis lett egy kézzelfogható következménye:

a törvényhozás elrendelte, hogy ezentúl nem évülhetnek el a gyerekek sérelmére elkövetett bűncselekmények Magyarországon.

Oláh Judit (jobbról) rendezőként maga is aktív szereplője a filmnek

Fotó: Visszatérés Epipóba/HBO

A Visszatérés Epipóba egy nagyon nehéz dokumentumfilm a benne elhangzottak miatt, de egy rendkívül fontos és tabudöngető alkotás, ami azt mutatja be, hogy hiába az eltussolás, előbb-utóbb mindenkinek szembe kell néznie tettei következményeivel. Az abúzus pedig nem tűnik el nyomtalanul, és hiába, hogy az ember nem emlékszik tisztán azokra, amik gyerekként történnek vele, a lelki sebeket mégis ott hordozza magában akár egy életen keresztül is.

És ez csak egyetlen nyilvánosságra került történet…

Visszatérés Epipóba (2020)
magyar dokumentumfilm
Rendező: Oláh Judit
Producer: László Sára
Executive Producer: Závorszky Anna, Hanka Kastelicová