Hirdetés
Hirdetés

Világok közötti utazás a Képtárban

Egyedi és különleges kulturális eseményre hívta az érdeklődőket július 11-én a Haáz Rezső Múzeum a Kossuth Lajos utcai Képtár kiállítóterébe: Kis Endre képzőművész Utazás a fehér zajba című kiállításának megnyitóját rendhagyó tárlatvezetéssel fűszerezték.

Péter Beáta

2024. július 12., 16:092024. július 12., 16:09

2024. július 13., 12:342024. július 13., 12:34

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

Egyedi és különleges kulturális eseményre hívta az érdeklődőket július 11-én a Haáz Rezső Múzeum a Kossuth Lajos utcai Képtár kiállítóterébe: Kis Endre képzőművész Utazás a fehér zajba című kiállításának megnyitóját rendhagyó tárlatvezetéssel fűszerezték.

Péter Beáta

2024. július 12., 16:092024. július 12., 16:09

2024. július 13., 12:342024. július 13., 12:34

Népes közönség gyűlt össze a szabadkai származású, de a mintegy tíz éve Udvarhelyszéken élő művész kiállításán, kicsinek is bizonyult a kiállítótér – a nyári kánikulában pedig az is felderenghetett némelyekben, hogy nemcsak alkotni, hanem a művészetet befogadni sem mindig egyszerű.

Miklós Zoltán •  Fotó: Péter Beáta

Miklós Zoltán

Hirdetés

Fotó: Péter Beáta


„Állandóan keressük a lehetőségeket, és a művészeti ágazatokban való folyamatos útkeresés mindig egy újabb és változatosabb világnak a megnyitásához vezet. Ez a kiállítás egy olyan kis állomás, amelyet örömmel fogadunk és kíváncsian tekintünk rá mi is, mint intézmény. Egyre inkább kezdjük látni a Képtár falai között is, és minden egyes olyan alkalommal, amikor a vizuális művészet találkozik az egyéb művészeti ágazatokkal és szerepet vállal, hogy mindig valami izgalmas és új dolog sül ki. Valami olyan dolog, ami generációkon átívelő izgalmat hoz mindabba, ami a művészeti ágazatokban kibontakozhat” – fogalmazott a megnyitón Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója.

Kis Endre •  Fotó: Péter Beáta

Kis Endre

Fotó: Péter Beáta

Kis Endre „beszédében” szerényen és röviden csak annyit mondott: „köszönöm szépen!”

Ezt követően Albert Orsolya színművész, az est házigazdája a művész munkásságát méltatta, a művész lánya, Kis Katalin pedig ajándékképen Áprily Lajos Az irisórai szarvas című versét szavalta el.

Albert Orsolya •  Fotó: Péter Beáta

Albert Orsolya

Fotó: Péter Beáta


Albert Orsolya elmondta, Kis Endre a szabadkai gyerekkor után Pécsen szerzett diplomát festészet szakon, majd a termékeny pécsi évek után, tíz évvel ezelőtt úgy döntött, hogy Udvarhelyen telepedik le.

Idézet
Kis Endre élete során olyan mélyreható tudásra tett szert a Kárpát-medence sokszínű, kollektív összefonódásainak elemzéseiben, amely minden kétséget kizáróan a helyi kulturális élet magasabb szintre emelésében jelentős szerepet játszhat. Munkássága gyengéd érzékenységgel és mély humanizmussal van átitatva.

A képzőművészet egyik legősibb formáját, a táblaképfestészetet olyan magas színvonalon űzi, amely a reneszánsz, vagy a barokk nagy mesterek méltó utódjaként tüntethető fel a művészettörténet gazdagon tarkított folyamában. Alkotásai által betekintést nyerhetünk a múlt művészi, vallási és társadalmi életébe és zaklatott jelenünkre vonatkoztatva tudunk inspirálódni is belőle. Univerzumában számos olyan megközelítés szerepel, amely a kelet-európai történelmi tapasztalat különböző aspektusait hivatott feltárni: a háború, mint a destrukció és az emberi konfliktusok véglete, a totalitárius rezsim, a környezeti katasztrófák vagy a technológiai káosz által sújtott világ gyakran szolgálnak inspirációs forrásként a művei megalkotásában.”

Kis Katalin •  Fotó: Péter Beáta

Kis Katalin

Fotó: Péter Beáta

Mint elhangzott, kompozíciói szemléletesen ábrázolják a háború káoszát és brutalitását, míg a hagyományos elemek ötvözése révén olyan ősi narratívákat hoz létre, amelyek gyakran a valóság objektív értelmezését hangsúlyozzák.

Idézet
Különböző kulturális és történelmi rétegeket egymásra helyezve, olyan tradicionális jelentéstartalommal ruházza fel az alkotásokat, amelyek időbeli és térbeli különbségek szimultán élményét biztosítják.

Magabiztos ecsetkezelése és rajztudása segítségével gyakran a konfliktus intenzitását fokozva a résztvevő pszichológiai állapotát is képes befolyásolni.”

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta


Kis Endre az Utazás a fehér zajba című festménysorozat által egy mitológiai hősalak fejlődéstörténetét mutatja be, egy olyan történeti sablont, monomítoszt életre hívva, amely az emberiség – sokszor egymástól független – kulturális narratívájának megalkotásában található. A bildungsromanok mintájára a fiatal hős a felnövekedésén, érzelmi, intellektuális és morális fejlődésén keresztül tapint rá az olyan, korunkra jellemző lényegi kérdésekre, amelyek legtöbbünket szorongással töltenek el. Ez az eklektikus képalkotási metódus egy olyan szabad asszociációs megközelítést tesz lehetővé a befogadó részére, amelyben mindenki kedvére alkothatja meg saját hőstörténetét – magyarázta Albert Orsolya.

Idézet
Összességében, Kis Endre festészete mindig komplex és többrétegű. Különös szemléletmódja új perspektívákat és értelmezési lehetőségeket nyújt a nagyérdeműnek. Művei nem csupán esztétikai értékkel bírnak, hanem fontos társadalmi és történelmi diskurzusokat is generálnak, amelyek hozzájárulnak a kollektív emlékezet és identitásunk formálásához.”

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta


Ezt követően a jelenlevőknek rendhagyó tárlatvezetést tartottak, amely során mintegy idézőjelbe került a korábban felolvasott, a művész munkásságáról szóló – és érezhetően túlzó, a „klasszikus” méltatásokat már-már karikírozó – művészettörténeti elemzés, valamint a hagyományos kiállításmegnyitók dramaturgiája, megspékelve azzal a merészséggel, játékossággal és azoknak az ellentétes pólusoknak a felmutatásával, amelyek Kis Endre munkáira is jellemzőek.

A tárlatvezetést július 12-én, délután hat órától is megismétlik, és csupán ekkor tekinthető meg a kiállítás is.

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

•  Fotó: Péter Beáta

Fotó: Péter Beáta

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 20., kedd

Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?

Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.

Digitális családi jóllét: mikor és hogyan lépjen be a gyerek az online világba?
Hirdetés
2026. január 20., kedd

Nyújtózás a fény felé

A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.

Nyújtózás a fény felé
Nyújtózás a fény felé
2026. január 20., kedd

Nyújtózás a fény felé

2026. január 19., hétfő

Több mint desszert: amikor a narancs sós oldalát mutatja

A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.

Több mint desszert: amikor a narancs sós oldalát mutatja
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

Megidézem föléd a napot,
bolyongó árnyad a rózsatövek közt.

Muszka Sándor: Három
Muszka Sándor: Három
2026. január 19., hétfő

Muszka Sándor: Három

Hirdetés
2026. január 18., vasárnap

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa

A januári hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeum Bethlen Gábor 1626-os ezüstgarasát választotta, amely a stabilitás üzenete.

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa
2026. január 18., vasárnap

Múzeumi sztorik: Bethlen Gábor ezüstgarasa

2026. január 18., vasárnap

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó

Hagyományos sütőben is készíthető a fahéjas kelt csiga, de most air fryerben sütöttük meg ezt a finomságot.

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó
Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó
2026. január 18., vasárnap

Fahéjas kelt tészta air fryerben – videó

2026. január 17., szombat

Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája

Van film, amelyet megnézünk, és van film, amely eseménnyé válik. A Magyar menyegző csíkszeredai vetítése az utóbbiak közé tartozott: közösségi önvizsgálat volt, ahol a vásznon megjelenő hagyomány és a nézőtéren ülő közönség egymásra ismert.

Határon innen, mozdulaton túl – a Magyar menyegző esszenciája
Hirdetés
2026. január 17., szombat

Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon

A teremtett világ szépségét mindig meg kell mutatnunk – véli Káel Csaba, a Magyar menyegző rendezője, akivel a magyar néptánc, népzene erejét és egy szerelem történetét egybesodró film csíkszeredai vetítésén beszélgettünk.

Megmutatni a teremtett világ szépségét: néptánc és szerelem a vásznon
2026. január 17., szombat

Amikor a magba zárt élet újjáéled: csírák és mikrozöldek

A téli időszak az étkezés szempontjából egy nehéz időszak. Hiába vannak tele az üzletek „friss” zöldséggel, gyümölccsel, a mesterséges termesztési körülmények miatt ezekben a terményekben sokkal kevesebb a mikrotápanyag.

Amikor a magba zárt élet újjáéled: csírák és mikrozöldek
2026. január 16., péntek

Matrózok tenger nélkül

Mi történik akkor, amikor egy könyvbemutatón nem az a kérdés, hogy „miről szól a kötet”, hanem az, hogy mit kezdünk azzal a világgal, amelyben megszületett? Király Zoltán új kötetének csíkszeredai bemutatója az irodalom határain túl vezetett.

Matrózok tenger nélkül
Matrózok tenger nélkül
2026. január 16., péntek

Matrózok tenger nélkül

Hirdetés