Egyedi és különleges kulturális eseményre hívta az érdeklődőket július 11-én a Haáz Rezső Múzeum a Kossuth Lajos utcai Képtár kiállítóterébe: Kis Endre képzőművész Utazás a fehér zajba című kiállításának megnyitóját rendhagyó tárlatvezetéssel fűszerezték.
2024. július 12., 16:092024. július 12., 16:09
2024. július 13., 12:342024. július 13., 12:34
Fotó: Péter Beáta
Egyedi és különleges kulturális eseményre hívta az érdeklődőket július 11-én a Haáz Rezső Múzeum a Kossuth Lajos utcai Képtár kiállítóterébe: Kis Endre képzőművész Utazás a fehér zajba című kiállításának megnyitóját rendhagyó tárlatvezetéssel fűszerezték.
2024. július 12., 16:092024. július 12., 16:09
2024. július 13., 12:342024. július 13., 12:34
Fotó: Péter Beáta
Népes közönség gyűlt össze a szabadkai származású, de a mintegy tíz éve Udvarhelyszéken élő művész kiállításán, kicsinek is bizonyult a kiállítótér – a nyári kánikulában pedig az is felderenghetett némelyekben, hogy nemcsak alkotni, hanem a művészetet befogadni sem mindig egyszerű.
Miklós Zoltán
Fotó: Péter Beáta
Kis Endre
Fotó: Péter Beáta
Kis Endre „beszédében” szerényen és röviden csak annyit mondott: „köszönöm szépen!”
Ezt követően Albert Orsolya színművész, az est házigazdája a művész munkásságát méltatta, a művész lánya, Kis Katalin pedig ajándékképen Áprily Lajos Az irisórai szarvas című versét szavalta el.
Albert Orsolya
Fotó: Péter Beáta
A képzőművészet egyik legősibb formáját, a táblaképfestészetet olyan magas színvonalon űzi, amely a reneszánsz, vagy a barokk nagy mesterek méltó utódjaként tüntethető fel a művészettörténet gazdagon tarkított folyamában. Alkotásai által betekintést nyerhetünk a múlt művészi, vallási és társadalmi életébe és zaklatott jelenünkre vonatkoztatva tudunk inspirálódni is belőle. Univerzumában számos olyan megközelítés szerepel, amely a kelet-európai történelmi tapasztalat különböző aspektusait hivatott feltárni: a háború, mint a destrukció és az emberi konfliktusok véglete, a totalitárius rezsim, a környezeti katasztrófák vagy a technológiai káosz által sújtott világ gyakran szolgálnak inspirációs forrásként a művei megalkotásában.”
Kis Katalin
Fotó: Péter Beáta
Mint elhangzott, kompozíciói szemléletesen ábrázolják a háború káoszát és brutalitását, míg a hagyományos elemek ötvözése révén olyan ősi narratívákat hoz létre, amelyek gyakran a valóság objektív értelmezését hangsúlyozzák.
Magabiztos ecsetkezelése és rajztudása segítségével gyakran a konfliktus intenzitását fokozva a résztvevő pszichológiai állapotát is képes befolyásolni.”
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
A tárlatvezetést július 12-én, délután hat órától is megismétlik, és csupán ekkor tekinthető meg a kiállítás is.
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Fotó: Péter Beáta
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
szóljon hozzá!