Hirdetés
Hirdetés

Vidám dalok a Kövesdombról: Póra Zoltán

Sokan tényleg így ismerik: a kicsik „Zolibácsija” •  Fotó: Rab Zoltán

Sokan tényleg így ismerik: a kicsik „Zolibácsija”

Fotó: Rab Zoltán

Hozzátartozik a megjelenéséhez a szakáll és a fejfedő a hétköznapokban is, utóbbi a koncertek jellegétől függően változhat: a hétköznapibb simléderes sapkát bűvészkalap, netán papírkorona is felválthatja. Sokan tényleg így ismerik: a kicsik „Zolibácsija”, aki egy szál gitárral megénekelteti, megnevetteti a gyerkőcöket a színpadon.

Szász Cs. Emese

2022. szeptember 21., 20:012022. szeptember 21., 20:01

Úgy érzi, mindig a gyerekek mellett volt a helye. Vagy a gyerekeknek van a helyük őmellette. A marosvásárhelyi Póra Zoltán dalszerző, énekes, pedagógus és háromgyerekes családapa. És a gyerekeivel együtt közben a dalai is elkezdtek felnőni.

Hirdetés

Amikor nem próbál vagy koncertezik, a marosvásárhelyi kövesdombi unitárius egyházközség egyik termében van a székhelye: gitárra tanítja a hangszer szerelmeseit, valamint román- és angolórát tart gyerekeknek egyénileg vagy csoportosan – itt is elő-elő kerülhet a gitár. Évekig volt bejáró vendég a marosvásárhelyi óvodákban is, ahol játékos angolórát tartott a legkisebbeknek is. Talán itt ragadt rá a Zoli bácsi annyira, hogy már nehéz lenne „lemosni” magáról, nem csak a gyerekek kiabálják utána, hogy szia, Zoli bácsi, sokszor a szülők is így emlegetik.

Gyerekek között van a helye

De hogy lett a kicsik Zoli bácsija? Póra Zoltán azt mondja, olyan húszéves korától kezdett el tanítani, aztán azóta már dolgozott gyerekotthonban, gyülekezetben, jövőre pedig tíz éves a Póra Zoli és a Stone Hill zenekar is. S hogy tényleg, hogy kezdődött? Szívesen eleveníti fel.

„Tizenkilenc-húsz éves lehettem, amikor Magyarországon voltunk egy kórussal, és arra emlékszem, hogy nagyon-nagyon kínozott akkor az allergiám. Volt egy kis templom, amit bementünk meglátogatni, és arra emlékszem, hogy én két dologért imádkoztam. Az egyik az allergiám volt, rettenetesen kínozott, hátha valahogy megszűnik, a másik meg az volt, hogy megtudjam, hogy akkor most hol a helyem, és hogy mit csináljak én 19-20 évesen. Aztán mikor hazajöttünk, valaki egyszer csak ideadott egy fényképet, amit rólam készített. Rögtön azután készült, ahogy kijöttünk a templomból, bementünk egy parkba, ahol volt egy ovis csoport, én pedig ösztönösen odamentem közéjük, lehajoltam hozzájuk, és elkezdtünk beszélgetni meg játszani. És valaki ezt lefotózta. És nekem ez a fotó annyira visszaköszönt, egyből eszembe jutott az én imádságom. Utána minden más igazolta, hogy gyerekek között van a helyem” – eleveníti fel a ma 44 éves Póra Zoli a két évtizeddel ezelőtti eseményeket.

El is kezdett nagyon fiatalon angolt tanítani, aztán gyerekotthonba került, ahol pótapuka volt, majd gyülekezetbe, vallásórát tartott, táborokat szervezett sokáig, és mindig mindenütt gyerekek között volt, az egészen kicsiktől egészen a tinikig. Bár elvégezte a főiskolát, tanítóként konkrétan sosem dolgozott, de a katedra számos részét kipróbálta, nevelt egy egész nemzedéket.

Az első akkordok

S hogy jött ehhez a zene és a zenekar? A fiatal Póra Zoli évekig csak álmodozott a gitárról, a gitározásról, bár mindig ott volt benne a zene, az éneklés, de valahogy sokáig nem adódott rá lehetőség. 19 évesen, amikor elkezdett tanítani, s volt már fizetése, akkor vette meg az egyik barátja gitárját, és saját maga kezdte el pengetni, s már az első akkordoknál azt vette észre, hogy jönnek belőle a dallamok, illetve hozzá a szöveg is.

„Egy idő után kezdtem egy gitárral énekelgetni, az édesanyámnak vagy a barátoknak kezdtem megmutatni, hogy milyen dallamok, szövegek vannak a fejemben.

Idézet
Amikor már annyira bátor voltam, hogy az a pár akkord vállalható volt emberek előtt, akkor valahogy jöttek is egyből a dalocskák. És akkor ez így növekedett mindenféle téren a zenekarig”

– meséli.

A Stone Hill zenekar – amelynek a neve a marosvásárhelyi Kövesdomb városrészből jön, ahonnan Zoli és a zenekar tagjai származnak – 2013-ban született meg, nem kifejezetten gyerekzenekarnak szánták, de mivel a dalszerző-énekes életében mindig ott voltak a gyerekek, így valahol a világ legtermészetesebb dolga volt, hogy amit mindennap megél, azok belekerülnek a dalokba is – a napjai nagy részét pedig gyülekezetben, óvodában, mind-mind gyermekek közt töltötte. „Nem is tudom, mi szültük a gyerekzenekart, vagy lehet, hogy mások ezt látták benne. A dalainkra nem mondhatom azt, hogy most ez egy ötévesnek íródott, vagy hogy tízen felül ezt nem érdemes hallgatni.

Idézet
A dalok mindig úgy születtek, hogy a felnőttek felé is szóltak, de valahogy mégis a közönség a gyereksereg volt, és persze a szülők. Megtévesztő lehet az is, hogy a videoklipjeink tele vannak gyerekekkel, és azokkal a gyerekekkel, akikkel éppen foglalkoztunk. Én pedig mindig annak énekelek, aki ott van”

– hangsúlyozza.

Felnőnek a dalaik is

Az egyik első daluk és videóklipjük volt például a Bringázni jó című dal, amely bekerült biciklis reklámokba is, de még jó pár Stone Hill-dalt játszanak a rádiók, jó néhányhoz videóklip is készült. Zoli három fia is gyakran bele-belekerült egy-egy videóklipbe, ezek a kisfiúk pedig már lassan nem kisfiúk: a legnagyobb már betöltötte a 18 évet is. Zoli pedig azt vette észre, mintha a gyerekeivel együtt nőnének fel a dalai is. „Az utolsó dalaim egyáltalán nem a gyerekvilághoz szólnak, de ebben is van egy természetesség, ugyanis a saját gyerekeim is nőnek fel, és már észrevettem akár írókon vagy költőkön is, hogy ameddig kicsik voltak a gyerekeik, addig gyerekverseket írtak, s utána váltottak. Mert az foglalja le az embert, azt éli meg éppen” – magyarázza.

Hozzáteszi, a Szaladunk a Hold felé című dalt is, ha rádióban hallja az ember, biztosan nem köti gyerekekhez, vagy a Levegő című daluk is egyértelműen szövegben és videóklipben is a felnőttekhez szól, komolyabb, mélyebb dolgok kerültek a dalba. Viszont egyik dal sem olyan, hogy akkor nem hallgathatná a gyerek, de néha lehet, hogy a felnőttek felé billen a dalaik világa.

Az új daluknak merész címet adtak: A te hibád, na de ez sem egy dühös dal, gyakorlatilag azt mondja, hogy „a boldogságom csak a te hibád”. „Ebben a klipben is vannak lányok és fiúk, de itt már nem gyerekekről van szó, hanem tinik, 14-től 18 évesekig vannak a klipben. Én meg közben rájöttem, hogy ezek a gyerekek mellettem nőttek fel, nemcsak a sajátjaim, hanem azok is, akik vallásórások vagy ovisok voltak. A fiam, aki a Bringázni jó klipben nyolcévesen bringázik, most robogón érkezett be” – mondja a dalszerző-énekes, akinek 18, 16 és 9 évesek most a gyerekei.

•  Fotó: Rab Zoltán Galéria

Fotó: Rab Zoltán

Hogy fogja-e folytatni valamelyik az édesapja példáját? Az még a jövő zenéje. A kicsi egész nap énekel, de nem erőltetnek rá semmit. Zoli sem tartja magát énekesnek amúgy: dalszerző énekesként szokta definiálni önmagát, amiben az van benne, „hogy valaki, aki dalokat ír, és a saját dalait énekli”. A koncertek is így szerveződnek: a Póra Zoli & Stone Hill saját dalokat játszik, legyenek a közönségben gyerekek vagy felnőttek.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. november 08., szombat

A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron

Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”

A tengerész katona az ablakban – Hetven éve ugyanaz a gyűrű csillog Kézdikőváron
Hirdetés
2025. november 08., szombat

Sütőtökös tészta – videó

Az őszi zöldségek közül a sütőtök az egyik legjobb választás, hiszen komoly gyógyító erővel bír. Ráadásuk a sütőtök és a parmezán a legjobb barátok.

Sütőtökös tészta – videó
Sütőtökös tészta – videó
2025. november 08., szombat

Sütőtökös tészta – videó

2025. november 07., péntek

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”

230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).

Múzeumi sztorik: a madéfalvi Zöld család és „halhatatlan nevű és emlékezetű fia”
2025. november 07., péntek

Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével

Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.

Babérleveles sertésszelet édesburgonya-pürével
Hirdetés
2025. november 06., csütörtök

A kékülő tinóruk nyomában

A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.

A kékülő tinóruk nyomában
A kékülő tinóruk nyomában
2025. november 06., csütörtök

A kékülő tinóruk nyomában

2025. november 05., szerda

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk

Nem mindenkiből válik költő, aki jó verseket tud írni – mondja Farkas Wellmann Endre Babérkoszorú-díjas szerző. Szőcs Géza pedig költő – mester, barát, főnök is a szemében. Az öt éve elhunyt Szőcs Gézával ma is napi „kapcsolatban vannak”.

A régi pakliból a kőr királyt – Szőcs Gézára emlékezünk
2025. november 05., szerda

Cézár saláta – videó

Nem a római császárnak, hanem egy Mexikóba emigrált olasz szakácsnak köszönhető a receptje.

Cézár saláta – videó
Cézár saláta – videó
2025. november 05., szerda

Cézár saláta – videó

Hirdetés
2025. november 04., kedd

Banános palacsinta - videó

Ha túlérett banánt találunk az otthoni gyümölcsös kosarunkba, ne dobjuk ki! A banános palacsinta gyorsan elkészíthető és istenien finom.

Banános palacsinta - videó
Banános palacsinta - videó
2025. november 04., kedd

Banános palacsinta - videó

2025. november 04., kedd

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel

A Magyar boszorkánykönyv – Maleficiarium Hungaricum nem csupán hiedelmeket gyűjt egybe: élő kapcsolatot teremt múlt és jelen között. A boszorkányok, szépasszonyok és sárkányok világa most magyar vonatkozásban kel életre.

A magyar boszorkány újraéled – egy könyv, amely a hiedelmeink sötét, mégis ismerős világát tárja fel
2025. november 03., hétfő

Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere

Van egy tanya a Firtos hegyén, ahol egy különleges bábtársulat él: saját készítésű bábokkal, díszlettel, élő népzenével, sajátos meseszövéssel születik itt árnyjáték, a Firtosi Kompániát pedig egy család apraja-nagyja alkotja.

Mesebeli helyen mese születik | Mesterségem címere
Hirdetés