Hirdetés
Hirdetés

Vedd le a kalapot, ha megnézed. Tisztult a segesvári csata képe

Egy festmény Bemről és a csatáról •  Fotó: Katona Zoltán

Egy festmény Bemről és a csatáról

Fotó: Katona Zoltán

Az 1849. július 31-i segesvári csata helyszínén modern régészeti kutatásokat végeztek két-három évvel ezelőtt, ezek eredményeit egy mini-kiállítás szemlélteti. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban lehet most megnézni, illetve ez a tárlat nagyon jól van társítva egy korábbi, szintén témába illő kiállítással.

Katona Zoltán

2021. július 21., 18:042021. július 21., 18:04

2021. július 23., 18:322021. július 23., 18:32

A segesvári (vagy fehéregyházi) csata az 1849. évi erdélyi események egyik legfontosabb ütközete volt: a magyar honvédek a túlerőben levő osztrák-orosz sereg ellen vették fel a harcot, de a Bem József által irányított néhány ezres hadtest több órás küzdelem után vereséget szenvedett. Ebben a csatában tűnt el nyomtalanul Petőfi Sándor, ám nem ez, hanem a későbbi, 1849 augusztusának elején lezajlott ütközetek (a nagycsűri és a szebeni) voltak a végzetesek a magyar szabadságharc számára.

Hirdetés

A költő eltűnése, halála miatt rengeteg titok és találgatás övezi azóta is a csata végkimenetelét, egy ilyen kiállításnak pedig az a célja, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. A ma már speciális eszközöket, a technika egyre fejlettebb vívmányait is bevető régészet (és a szakszerű, legendátlanított forráskutatás) az a tudományág, amely segíthet ebben.

2018–19-ben egy igen átfogó és összetett kutatást végzett a csata helyszínén az ELTE Régészettudományi Intézete, a Maros Megyei Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum közös projektje.

Nem, Petőfit természetesen nem találták meg, de nem is ez volt a cél. Köztudott, hogy a csata után a halottak több tömegsírba kerültek, ezek egyikében lehetnek Petőfi Sándor maradványai is.

korábban írtuk

Gazdagodó Petőfi-legendárium: létezik egy másik, ispánkúti tömegsír?
Gazdagodó Petőfi-legendárium: létezik egy másik, ispánkúti tömegsír?

Hamarosan újabb válaszokat kaphatunk a 170 évvel ezelőtti fehéregyházi csatával kapcsolatos kérdésekre, miután elvégzik a tervezett régészeti feltárásokat. Addig is elevenítsünk fel egy olyan részletet, ami lehet a helyi legendárium része, de akár figyelemre méltó, öröklött szájhagyomány is.

Az ütközet helye néhány év múlva talán nem is lesz már kutatható, ugyanis Segesvár és a mellette levő települések (Fehéregyháza, Héjjasfalva) annyira gyorsan fejlődnek, és olyan gyorsan épülnek be a területek, hogy talán egy idő után csak körülbelül lehet megmutatni, hogy hol zajlott le az 1849 évi csata, amely egyébként jól indult a magyarok szempontjából. A délelőtti ágyúzásban az oroszok egyik legfontosabb tisztjét, Grigorij Szkarjatyin vezérőrnagyot végzetes lövés érte.

Korabeli lőfegyverek a falon •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Korabeli lőfegyverek a falon

Fotó: Katona Zoltán

A hadszíntéren körülbelül 3300 magyar katona állhatott szemben mintegy 9 ezer főnyi orosszal (köztük kozákokkal) és osztrákkal, a magyar sereg erősítést várt, amely nem érkezett meg, s habár emberfeletti erővel próbálta kiverni az egyik magaslatról az oroszokat, az végül nem sikerült. A kozák lovasság délután eldöntötte a csatát, a menekülés közben Petőfi eltűnt, Bem Józsefet pedig egy mocsaras, ingoványos terepről csak este tudták kimenekíteni a honvédek. A legyőzött magyar sereg mintegy ezer halottat és sebesültet veszített.

Kilőtt ágyúgolyók •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Kilőtt ágyúgolyók

Fotó: Katona Zoltán

A kutatás többek között azt tudta megmutatni, hogy a nyomok alapján az erdei csatában a magyar alakulatok mennyire tudtak előrenyomulni a segesvári erdőben. Több épen maradt, illetve szétrobbant ágyúgolyó látható a kiállításon, illetve más, fém maradvány is (puskagolyók, repeszdarabok). Olyan, nem a helyszínen talált, de a korabeli hadviselést érzékeltető fegyverek (puskák, kardok) is vannak, amelyek segítségével el tudjuk képzelni a harcokat, illetve

két, Petőfihez kapcsolódó tárgy is van: egy olyan üvegpohár, amit neki tulajdonítanak, illetve a székelykeresztúri Gyárfás-kúria híres körtefájának egy darabja.

A termet, amelyben a kiállítás van, 19. századi festmények (pl. Bemről) és a Haller-birtokon, a legismertebb tömegsír mellett felállított emlékműről, megemlékezésekről szóló régi fényképek töltik ki.

Petőfi pohara és a körtefa egy darabja •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Petőfi pohara és a körtefa egy darabja

Fotó: Katona Zoltán

A kutatást egy néhány perces kisfilm is bemutatja – ebben láthatunk olyan jeleneteket, amikor a régészek az erdős domboldalon, a csata közelharcainak helyszínén kutatnak. Elképesztően nehéz feladat lehetett rohamozni ezen a terepen, hiszen felfelé a kutatók is nehézkesen haladnak, az avarból és a földből fémdetektor segítségével sorra kerültek elő olyan maradványok, amelyek az ütközet hevességét jelezték.

A film után már egy másik terembe, egy olyan korábbi kiállításra tudunk átlépni, ami szintén az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos.

korábban írtuk

Ereklyék a raktárból. A szabadságharc és a megtorlás tárgyi emlékei
Ereklyék a raktárból. A szabadságharc és a megtorlás tárgyi emlékei

Megdobbanhat az ember szíve, amikor Damjanich János fekete nyakkendőjét látja maga előtt – ez volt ugyanis a vezérőrnagyon, amikor kivégezték. Az 1849-ben elbukott magyar szabadságharcnak és a megtorlásnak állít emléket az a kiállítás, ami a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban állítja el a lélegzetet.

Amikor arra gondolunk, hogy alig 18-20 éves, jobbára újoncok rontottak fel a domboldalakon, hogy kiüssék az orosz alakulatokat onnan, és eldöntsék a csata végkimenetelét, tényleg jön, hogy lekapjuk a kalapot. Sokszoros túlerővel szemben tették ezt, azért, hogy ha nem is döntik el a magyar szabadságharc végkimenetelét, de legalább késleltessék annak bukását.

A fehéregyházi emlékmű régi fényképei •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

A fehéregyházi emlékmű régi fényképei

Fotó: Katona Zoltán

A legnagyobb baj talán az, hogy ez a helyzet az azt követő százötven évben még többször is megismétlődött a magyar történelemben. De azért jó egy ilyen kiállítást megnézni, mert ismereteket szerzünk, talán jobban át tudjuk érezni azt, hogy valójában mi is történt ott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 12., csütörtök

Fontos megkülönböztetni: mérgező vagy ehető?

A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.

Fontos megkülönböztetni: mérgező vagy ehető?
Fontos megkülönböztetni: mérgező vagy ehető?
2026. március 12., csütörtök

Fontos megkülönböztetni: mérgező vagy ehető?

Hirdetés
2026. március 11., szerda

Sírig tartó szerelem: Benedek Elek és Fischer Mária házassága

Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.

Sírig tartó szerelem: Benedek Elek és Fischer Mária házassága
2026. március 11., szerda

Saltimbocca csirkéből – videó

Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.

Saltimbocca csirkéből – videó
Saltimbocca csirkéből – videó
2026. március 11., szerda

Saltimbocca csirkéből – videó

2026. március 10., kedd

Babra megy a játék? A paszuly a világ konyháiban

Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?

Babra megy a játék? A paszuly a világ konyháiban
Hirdetés
2026. március 10., kedd

Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit

Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.

Szavak, amelyek összekötnek – több tízezren olvassák fel Lackfi János műveit
2026. március 09., hétfő

A művészi szabadság és a spontán formálódó esztétikum egyesül Máthé Lóránt-Pál alkotásaiban – videó

Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.

A művészi szabadság és a spontán formálódó esztétikum egyesül Máthé Lóránt-Pál alkotásaiban – videó
2026. március 09., hétfő

Napi menü: könnyed és finom

A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.

Napi menü: könnyed és finom
Napi menü: könnyed és finom
2026. március 09., hétfő

Napi menü: könnyed és finom

Hirdetés
2026. március 08., vasárnap

Házimunka: ki mennyit vállal?

Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.

Házimunka: ki mennyit vállal?
Házimunka: ki mennyit vállal?
2026. március 08., vasárnap

Házimunka: ki mennyit vállal?

2026. március 07., szombat

Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül

Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.

Töréspontok emlékezete – misztikum és valóság a Pokoltó körül
2026. március 07., szombat

Expressz teljes kiőrlésű kifli

Reggelire, tízóraira kiváló választás ez a könnyen elkészíthető kifli – nálunk a kedvenc hagymás sajtomhoz készült.

Expressz teljes kiőrlésű kifli
Expressz teljes kiőrlésű kifli
2026. március 07., szombat

Expressz teljes kiőrlésű kifli

Hirdetés