Hirdetés
Hirdetés

Vedd le a kalapot, ha megnézed. Tisztult a segesvári csata képe

Egy festmény Bemről és a csatáról •  Fotó: Katona Zoltán

Egy festmény Bemről és a csatáról

Fotó: Katona Zoltán

Az 1849. július 31-i segesvári csata helyszínén modern régészeti kutatásokat végeztek két-három évvel ezelőtt, ezek eredményeit egy mini-kiállítás szemlélteti. A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban lehet most megnézni, illetve ez a tárlat nagyon jól van társítva egy korábbi, szintén témába illő kiállítással.

Katona Zoltán

2021. július 21., 18:042021. július 21., 18:04

2021. július 23., 18:322021. július 23., 18:32

A segesvári (vagy fehéregyházi) csata az 1849. évi erdélyi események egyik legfontosabb ütközete volt: a magyar honvédek a túlerőben levő osztrák-orosz sereg ellen vették fel a harcot, de a Bem József által irányított néhány ezres hadtest több órás küzdelem után vereséget szenvedett. Ebben a csatában tűnt el nyomtalanul Petőfi Sándor, ám nem ez, hanem a későbbi, 1849 augusztusának elején lezajlott ütközetek (a nagycsűri és a szebeni) voltak a végzetesek a magyar szabadságharc számára.

Hirdetés

A költő eltűnése, halála miatt rengeteg titok és találgatás övezi azóta is a csata végkimenetelét, egy ilyen kiállításnak pedig az a célja, hogy tiszta vizet öntsön a pohárba. A ma már speciális eszközöket, a technika egyre fejlettebb vívmányait is bevető régészet (és a szakszerű, legendátlanított forráskutatás) az a tudományág, amely segíthet ebben.

2018–19-ben egy igen átfogó és összetett kutatást végzett a csata helyszínén az ELTE Régészettudományi Intézete, a Maros Megyei Múzeum, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum, illetve a Petőfi Irodalmi Múzeum közös projektje.

Nem, Petőfit természetesen nem találták meg, de nem is ez volt a cél. Köztudott, hogy a csata után a halottak több tömegsírba kerültek, ezek egyikében lehetnek Petőfi Sándor maradványai is.

korábban írtuk

Gazdagodó Petőfi-legendárium: létezik egy másik, ispánkúti tömegsír?
Gazdagodó Petőfi-legendárium: létezik egy másik, ispánkúti tömegsír?

Hamarosan újabb válaszokat kaphatunk a 170 évvel ezelőtti fehéregyházi csatával kapcsolatos kérdésekre, miután elvégzik a tervezett régészeti feltárásokat. Addig is elevenítsünk fel egy olyan részletet, ami lehet a helyi legendárium része, de akár figyelemre méltó, öröklött szájhagyomány is.

Az ütközet helye néhány év múlva talán nem is lesz már kutatható, ugyanis Segesvár és a mellette levő települések (Fehéregyháza, Héjjasfalva) annyira gyorsan fejlődnek, és olyan gyorsan épülnek be a területek, hogy talán egy idő után csak körülbelül lehet megmutatni, hogy hol zajlott le az 1849 évi csata, amely egyébként jól indult a magyarok szempontjából. A délelőtti ágyúzásban az oroszok egyik legfontosabb tisztjét, Grigorij Szkarjatyin vezérőrnagyot végzetes lövés érte.

Korabeli lőfegyverek a falon •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Korabeli lőfegyverek a falon

Fotó: Katona Zoltán

A hadszíntéren körülbelül 3300 magyar katona állhatott szemben mintegy 9 ezer főnyi orosszal (köztük kozákokkal) és osztrákkal, a magyar sereg erősítést várt, amely nem érkezett meg, s habár emberfeletti erővel próbálta kiverni az egyik magaslatról az oroszokat, az végül nem sikerült. A kozák lovasság délután eldöntötte a csatát, a menekülés közben Petőfi eltűnt, Bem Józsefet pedig egy mocsaras, ingoványos terepről csak este tudták kimenekíteni a honvédek. A legyőzött magyar sereg mintegy ezer halottat és sebesültet veszített.

Kilőtt ágyúgolyók •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Kilőtt ágyúgolyók

Fotó: Katona Zoltán

A kutatás többek között azt tudta megmutatni, hogy a nyomok alapján az erdei csatában a magyar alakulatok mennyire tudtak előrenyomulni a segesvári erdőben. Több épen maradt, illetve szétrobbant ágyúgolyó látható a kiállításon, illetve más, fém maradvány is (puskagolyók, repeszdarabok). Olyan, nem a helyszínen talált, de a korabeli hadviselést érzékeltető fegyverek (puskák, kardok) is vannak, amelyek segítségével el tudjuk képzelni a harcokat, illetve

két, Petőfihez kapcsolódó tárgy is van: egy olyan üvegpohár, amit neki tulajdonítanak, illetve a székelykeresztúri Gyárfás-kúria híres körtefájának egy darabja.

A termet, amelyben a kiállítás van, 19. századi festmények (pl. Bemről) és a Haller-birtokon, a legismertebb tömegsír mellett felállított emlékműről, megemlékezésekről szóló régi fényképek töltik ki.

Petőfi pohara és a körtefa egy darabja •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

Petőfi pohara és a körtefa egy darabja

Fotó: Katona Zoltán

A kutatást egy néhány perces kisfilm is bemutatja – ebben láthatunk olyan jeleneteket, amikor a régészek az erdős domboldalon, a csata közelharcainak helyszínén kutatnak. Elképesztően nehéz feladat lehetett rohamozni ezen a terepen, hiszen felfelé a kutatók is nehézkesen haladnak, az avarból és a földből fémdetektor segítségével sorra kerültek elő olyan maradványok, amelyek az ütközet hevességét jelezték.

A film után már egy másik terembe, egy olyan korábbi kiállításra tudunk átlépni, ami szintén az 1848–49-es forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos.

korábban írtuk

Ereklyék a raktárból. A szabadságharc és a megtorlás tárgyi emlékei
Ereklyék a raktárból. A szabadságharc és a megtorlás tárgyi emlékei

Megdobbanhat az ember szíve, amikor Damjanich János fekete nyakkendőjét látja maga előtt – ez volt ugyanis a vezérőrnagyon, amikor kivégezték. Az 1849-ben elbukott magyar szabadságharcnak és a megtorlásnak állít emléket az a kiállítás, ami a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeumban állítja el a lélegzetet.

Amikor arra gondolunk, hogy alig 18-20 éves, jobbára újoncok rontottak fel a domboldalakon, hogy kiüssék az orosz alakulatokat onnan, és eldöntsék a csata végkimenetelét, tényleg jön, hogy lekapjuk a kalapot. Sokszoros túlerővel szemben tették ezt, azért, hogy ha nem is döntik el a magyar szabadságharc végkimenetelét, de legalább késleltessék annak bukását.

A fehéregyházi emlékmű régi fényképei •  Fotó: Katona Zoltán Galéria

A fehéregyházi emlékmű régi fényképei

Fotó: Katona Zoltán

A legnagyobb baj talán az, hogy ez a helyzet az azt követő százötven évben még többször is megismétlődött a magyar történelemben. De azért jó egy ilyen kiállítást megnézni, mert ismereteket szerzünk, talán jobban át tudjuk érezni azt, hogy valójában mi is történt ott.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2025. szeptember 29., hétfő

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve

Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.

Amikor a harangok az új évet hirdették – Márika néni 90 éve
Hirdetés
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!

Vargabéles
Vargabéles
2025. szeptember 29., hétfő

Vargabéles

2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.

Befőzés
Befőzés
2025. szeptember 28., vasárnap

Befőzés

2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Íme az egészséges csodaital receptje.

Uborkás limonádé – videó
Uborkás limonádé – videó
2025. szeptember 27., szombat

Uborkás limonádé – videó

Hirdetés
2025. szeptember 26., péntek

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről

Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.

Az érzelem kontúrjának hiánya – Siklódy Fruzsina grafikái a hiányról, a térről és az érzékenységről
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.

Gesztenyés-krémsajtos sütemény
Gesztenyés-krémsajtos sütemény
2025. szeptember 26., péntek

Gesztenyés-krémsajtos sütemény

2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
Az ősz egyik főszereplője: a galagonya
2025. szeptember 25., csütörtök

Az ősz egyik főszereplője: a galagonya

Hirdetés
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.

Vajbabos sertésragu – videó
Vajbabos sertésragu – videó
2025. szeptember 24., szerda

Vajbabos sertésragu – videó

2025. szeptember 23., kedd

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda

A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.

A lélekért, közérthetően – közeleg a Pszichószereda
2025. szeptember 23., kedd

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó

A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.

Sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel – videó
Hirdetés