
Vadas László színházi rendező több műfajban is jeleskedik. Szabadúszóként úgy érzi, hogy nagyobb szabadsága van
Fotó: Csűrös Réka
Lehet-e rendezőként kísérletezni a bábszínházban, kié a bábszínház, előnyt, vagy hátrányt jelent szabadúszó rendezőnek lenni, illetve hogyan lehet megszerettetni a gyerekekkel a színházat? Többek között ezeket a témákat járja körbe az e heti Erdélyi Napló a Vadas László színházi rendezővel készült interjúban.
2019. november 21., 10:512019. november 21., 10:51
A gyerekek ma is szeretik a bábokat, a varázslatot. A báb hasonlít az ő világukra, a játékszerükre. Ám ahogyan nőnek, ugyanúgy meg tudnak kedvelni másfajta előadást is, minden korosztálynak megvan a maga előadása, a maga világa. A néző nevelése a bábszínházban kezdődik 4-5 éves kortól. Ha a gyermek pozitív élményeket kap az első alkalmakkor, akkor visszajár. Éppen ezért fontos a lépcsőzetessége e műfajnak. Rá kell vezetni, hogy ha majd elmegy a kőszínházba, ott is élményben részesül, ugyanakkor nem szabad elengedi a gyerek kezét az elemi után – vallja Vadas László színházi rendező.
A bábszínházról elmondta, míg más országokban a felnőttek is járnak bábelőadásra, nálunk meg van bélyegezve azzal, hogy kizárólag gyerekeknek szól.
Azt is kifejtette, hogy nem szereti azt a megközelítést, hogy a színház véresen komoly játék. „A gyerek is, amikor játszik, hiszi azt, hogy a krokodil ott van a fürdőkádban. A fantáziájában él. Megvannak a játékszabályok. A néző tudja, hogy mi játszunk. A színész tudja, hogy a néző azért ül ott, mert kíváncsi a játékra. Én hiszek a játékban, de nem a véresen komolyban.”
Arra a kérdésre, hogy előnyt vagy hátrányt jelent szabadúszó rendezőnek lenni, elmondta, sok esetben előny, mert egy alkalmazott nem mindig tehet azt, amit akar, amit szeretne. „Voltam az is, de jobban szeretem ezt a fajta szabadságot. Természetesen kockázatosabb, mert vagy van meghívásod, vagy nincs. De sokkal szebb ez a hol itt vagy, hol ott, jobban meg tudod érteni az emberek problémáit. Minden városnak megvan a jellegzetessége, a ritmikája. Érdekes számomra, hogy milyen a ritmus Krajován, Kolozsváron, Szatmárnémetiben vagy akár Bukarestben. Minél több emberrel találkozol, annál gazdagabb leszel.”
„Régi vágyam volt e mesével foglalkozni. Azt hiszem, onnan kell kiindulni, hogy mit jelent az igazi gyermeki kacagás. E köré építem az előadást. A gyerek csengő nevetését ösztönösen összehasonlítjuk a mi rekedtes kacagásunkkal, és eszünkbe jut: vajon hol van már számunkra a tiszta rácsodálkozás? Az előadás arról szeretne beszélni, hogy ha nem felejtjük el a bennünk rejlő gyereket, ha velünk él tovább, akkor a kis herceg mindenkiben ott van. A kis herceg mi vagyunk, bárhogy hívjanak bennünket… A titok az, hogy próbáljunk gyerekszemmel nézni a dolgokra.”
Az interjú teljes terjedelmében a Székelyhon és a Krónika napilapok mellékleteként megjelenő Erdélyi Napló november 21-ei számában olvasható.
Vadas László
Kolozsváron született 1969. július 6-án. A Báthory István Líceumban érettségizett. Szülővárosában végezte a színháztudományt, majd rendező szakon is diplomázott. 1996 óta dolgozik a szakmában, jelenleg szabadúszó rendező.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
szóljon hozzá!