
Lengyelné Püsök Sarolta szerint generációs traumákat okozhat identitásunk feladása
Fotó: Lengyelné Püsök Sarolta/Facebook
A koronavírus-járvány okozta vesztegzár lelkiekben is megviseli az embereket. Sokan megpróbálnak támpontokat keresni nem létező hitük ellensúlyozására. Van, aki keresztény kisegyházak, szekták fele tapogatózik, mások keresztényellenes mozgalmak hálójába kerülnek. Lengyelné dr. Püsök Sarolta református lelkésszel a „tévelygők” előtt álló kihívásokról olvashatnak beszélgetést a csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban.
2020. április 16., 12:272020. április 16., 12:27
2020. április 16., 12:282020. április 16., 12:28
„Egy erdélyi ember számára még pár évtizede is egyértelmű volt, hogy mindenki beleszületik valamilyen felekezetbe. Istennek hála még mindig kevesen vannak olyanok, akik valami oknál fogva nincsenek megkeresztelkedve. Azok többsége is olyan, hogy nyomon tudják követni, melyik szülő vagy nagyszülő mulasztotta ezt el. Ezzel szemben tőlünk nyugatabbra – már Magyarországon is – tömegek nőnek fel úgy, hogy nem keresztelték meg őket, egyik felekezethez sem tartoztak. Soha semmiféle kapcsolatuk nem volt egyetlen vallási közösséggel, sem Istennel. Ők a legjobb terep az úgynevezett hittérítők számára” – válaszolja az erdélyiek vallásosságát firtató kérdésre Lengyelné dr. Püsök Sarola egyetemi docens, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának oktatója.
A református lelkész többek között arról is beszél, hogy a történelmi magyar egyházak mennyire tudják megvédeni híveiket a „tévelygésektől”, mi lehet az oka annak, amikor egyes településeken a történelmi egyházi gyülekezetéből tömegesen lépnek át emberek kisegyházakba, és arról is, hogy amikor egy reformátusnak megkeresztelkedett ember például jehovista lesz, milyen változásokra számíthat.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!