Lengyelné Püsök Sarolta szerint generációs traumákat okozhat identitásunk feladása
Fotó: Lengyelné Püsök Sarolta/Facebook
A koronavírus-járvány okozta vesztegzár lelkiekben is megviseli az embereket. Sokan megpróbálnak támpontokat keresni nem létező hitük ellensúlyozására. Van, aki keresztény kisegyházak, szekták fele tapogatózik, mások keresztényellenes mozgalmak hálójába kerülnek. Lengyelné dr. Püsök Sarolta református lelkésszel a „tévelygők” előtt álló kihívásokról olvashatnak beszélgetést a csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban.
2020. április 16., 12:272020. április 16., 12:27
2020. április 16., 12:282020. április 16., 12:28
„Egy erdélyi ember számára még pár évtizede is egyértelmű volt, hogy mindenki beleszületik valamilyen felekezetbe. Istennek hála még mindig kevesen vannak olyanok, akik valami oknál fogva nincsenek megkeresztelkedve. Azok többsége is olyan, hogy nyomon tudják követni, melyik szülő vagy nagyszülő mulasztotta ezt el. Ezzel szemben tőlünk nyugatabbra – már Magyarországon is – tömegek nőnek fel úgy, hogy nem keresztelték meg őket, egyik felekezethez sem tartoztak. Soha semmiféle kapcsolatuk nem volt egyetlen vallási közösséggel, sem Istennel. Ők a legjobb terep az úgynevezett hittérítők számára” – válaszolja az erdélyiek vallásosságát firtató kérdésre Lengyelné dr. Püsök Sarola egyetemi docens, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának oktatója.
A református lelkész többek között arról is beszél, hogy a történelmi magyar egyházak mennyire tudják megvédeni híveiket a „tévelygésektől”, mi lehet az oka annak, amikor egyes településeken a történelmi egyházi gyülekezetéből tömegesen lépnek át emberek kisegyházakba, és arról is, hogy amikor egy reformátusnak megkeresztelkedett ember például jehovista lesz, milyen változásokra számíthat.
Kisbaconban, Benedek Elek emlékházában nemcsak bútorok és relikviák őrzik a múltat, hanem a mesék szelleme is. A magyar népmese napja emlékeztet: a történetek nem poros relikviák, hanem élő kincsek, amelyek eligazítanak ma is.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
szóljon hozzá!