
Lengyelné Püsök Sarolta szerint generációs traumákat okozhat identitásunk feladása
Fotó: Lengyelné Püsök Sarolta/Facebook
A koronavírus-járvány okozta vesztegzár lelkiekben is megviseli az embereket. Sokan megpróbálnak támpontokat keresni nem létező hitük ellensúlyozására. Van, aki keresztény kisegyházak, szekták fele tapogatózik, mások keresztényellenes mozgalmak hálójába kerülnek. Lengyelné dr. Püsök Sarolta református lelkésszel a „tévelygők” előtt álló kihívásokról olvashatnak beszélgetést a csütörtökön megjelent Erdélyi Naplóban.
2020. április 16., 12:272020. április 16., 12:27
2020. április 16., 12:282020. április 16., 12:28
„Egy erdélyi ember számára még pár évtizede is egyértelmű volt, hogy mindenki beleszületik valamilyen felekezetbe. Istennek hála még mindig kevesen vannak olyanok, akik valami oknál fogva nincsenek megkeresztelkedve. Azok többsége is olyan, hogy nyomon tudják követni, melyik szülő vagy nagyszülő mulasztotta ezt el. Ezzel szemben tőlünk nyugatabbra – már Magyarországon is – tömegek nőnek fel úgy, hogy nem keresztelték meg őket, egyik felekezethez sem tartoztak. Soha semmiféle kapcsolatuk nem volt egyetlen vallási közösséggel, sem Istennel. Ők a legjobb terep az úgynevezett hittérítők számára” – válaszolja az erdélyiek vallásosságát firtató kérdésre Lengyelné dr. Püsök Sarola egyetemi docens, a Kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző és Zeneművészeti Karának oktatója.
A református lelkész többek között arról is beszél, hogy a történelmi magyar egyházak mennyire tudják megvédeni híveiket a „tévelygésektől”, mi lehet az oka annak, amikor egyes településeken a történelmi egyházi gyülekezetéből tömegesen lépnek át emberek kisegyházakba, és arról is, hogy amikor egy reformátusnak megkeresztelkedett ember például jehovista lesz, milyen változásokra számíthat.
Csíkszentsimonban a hit megtartó erejét állította középpontba az a kiállításmegnyitóval és filmbemutatóval egybekötött esemény, amely a 20. századi erdélyi egyházi személyek sorsát idézte meg.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
szóljon hozzá!