Túl közel a fájdalomhoz – még közelebb a kiúthoz
Fotó: Nagy Lilla
A Túl közel csíkszeredai vetítése után nem maradt kényelmes távolság. A film főszereplője élőben mondta ki azt, amit sokan titokként cipelnek. A nézők ráébredtek: a bántalmazás nem mások története, hanem a társadalom közös kudarca.
Nagy Lilla
2025. november 28., 16:552025. november 28., 16:55
A családon belüli erőszak ritkán kerül reflektorfénybe olyan őszinteséggel, mint a Túl közel című dokumentumfilmben. A Hargita Megyei Kulturális Központ és a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság november 27-én ingyenes vetítésre hívta a közönséget a Csíki Moziba. A Püsök Botond rendezte film vetítését követő beszélgetésen a főszereplő Kali Andrea, László Éva pszichológus, a kolozsvári Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója és a Nők az Erőszak Ellen – ARTEMIS Egyesület egyik alapítója és Csikós Katalin, a gyermekvédelmi igazgatóság munkatársa osztotta meg gondolatait. A beszélgetést Gál Katalin, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Vezérigazgatóság Projektekkel, családon belüli erőszakkal és közkapcsolatokkal foglalkozó osztály vezetője moderálta. A vetítés végére mindenki számára világossá vált: a Túl közel nem pusztán egy film – sokkal inkább esély a felismerésre, a kimondásra és talán a változásra.
Egy anya története, aki nem hallgat tovább
A 2022-ben készült film Andrea életéből merít. Miután expartnere börtönbe kerül, mert szexuálisan zaklatta közös kislányukat, a nő új életet próbál kezdeni két gyermekével. A büntetőítélet azonban nem jelent feloldozást: a közösség ítélkezése, a hitetlenkedés, a pletykák és a jogi útvesztők éppolyan rombolóak, mint maga a bántalmazás. Sok áldozathoz hasonlóan Andrea is azzal szembesül, hogy nem elég megmenekülni – meg kell küzdeni a társadalmi szembenézéssel is. A helyzet akkor válik igazán tarthatatlanná, amikor az elítélt férfi váratlanul korábban szabadul. Ekkor Andrea meghozza azt a döntést, amelytől sok nő visszariad: nem hallgat többé. Kiáll saját magáért és gyermekeiért, vállalva a következményeket.
Gál Katalin, Csikós Katalin, László Éva és Kali Andrea
Fotó: Nagy Lilla
A vetítés után, amikor megszólalt, a jelenlevők érezhették, hogy számára a film újranézése egyszerre fájdalmas és felszabadító élmény.
– fogalmazott. Andrea nem idealizálja saját kitartását: pontosan tudja, milyen döbbenetes mennyiségű belső munkát, szégyent, kétséget és bátorságot igényel kimondani azt, amit a legtöbben évtizedekig titokként cipelnek.
A hallgatás ára
A közönség soraiban ülők nem csupán egy tragikus történetet láttak – sokak számára a film saját élményeikre, hétköznapi félelmeikre és eltemetett érzéseikre világított rá. A beszélgetés első megszólalói egyetértettek abban, hogy a családon belüli erőszak nem ritka, nem távoli, és nem társadalmi réteghez kötött jelenség. A film megmutatja azt is, mennyire nehéz segítséget kérni. Nem azért, mert nincsenek szervezetek vagy szakemberek – hanem mert
László Éva pszichológus megfogalmazta: Andrea ereje abban rejlik, hogy nem engedte, hogy az életébe vetett bizalma végleg összetörjön. Bár mindent elveszíthetett volna, mégis tovább tudott hinni saját döntéseiben. „Nagyon jó volna, ha ezt receptre lehetne felírni” – tette hozzá, utalva arra, hogy számtalan nő reked meg abban a hitben, hogy nincs kiút.
Miért olyan nehéz a segítségkérés?
A közönség egyik legfontosabb kérdése erre irányult. A válasz egyszerre egyszerű és lesújtó: mert a bántalmazott sokáig sem önmagának, sem másoknak nem meri elhinni, hogy nincs rendben, ami vele történik. A szégyen, a függés, a gazdasági kiszolgáltatottság, a gyerekek féltése mind olyan tényezők, amelyek lebénítják a cselekvést.
Fotó: Hargita Megyei Kulturális Központ
Andrea visszaemlékezése jól megvilágította ezt a helyzetet. Nem volt biztos lakhatása, bevétele, kapcsolati hálója. Egyetlen barát volt mellette, aki támaszt nyújtott, és onnantól lassan összeállt körülötte a segítők köre: terapeuták, ügyvédek, szakemberek. „Az első lépést nekünk kell megtenni, de utána jönnek a nádszálak, amik megtartanak” – mondta, és sokak szemében könny csillant meg, amikor kimondta: „Jogom van jól lenni.”
A szakemberek szerint nincs gyors megoldás – van viszont út
Csikós Katalin a gyermekvédelmi rendszer felől közelítette a témát. Elmondta: a segítség nem azt jelenti, hogy valaki átveszi a döntéseket az áldozat helyett. Az igazi támogatás abban rejlik, hogy képessé tesszük őt arra, hogy saját életét visszaszerezze. Néha ez jogi információ, néha pszichológiai támogatás, máskor olyan hétköznapi dolog, mint két óra gyerekfelvigyázás vagy egy közös telefonbeszélgetés.
A beszélgetés rámutatott egy komoly hiányosságra is: Romániában nincs biztosított, ingyenes terápiás lehetőség sem az áldozatoknak, sem az elkövetőknek, holott éppen ez lenne a legfontosabb tényező a változáshoz.
A film társadalmi ereje
A Túl közel nem szenzációt keres, nem bűnbakot gyárt. Arra kényszerít, hogy szembenézzünk egy kellemetlen ténnyel: a bántalmazás ott történik, ahol azt gondoljuk, biztonságban vagyunk. Ezért van szükség női szolidaritásra, ezért kell beszélni róla újra és újra, addig, amíg nem lesz kivételes tett segítséget kérni vagy adni.
Fotó: Hargita Megyei Kulturális Központ
A vetítés végén a taps nem kizárólag a filmnek szólt, hanem azoknak is, akik mertek beszélni, kérdezni, jelen lenni. A nézők nem csak élménnyel távozhattak: sokan talán először fogalmazták meg maguknak, hogy van alternatíva a félelemmel szemben.
Miért fontos mindannyiunknak ez a film?
A Túl közel nem lezárt történet. Él, alakul, emberek sorsába kapaszkodik. Ez a film nemcsak egy anya harcát mutatja be, hanem azt is, hogy a remény nem romantikus fogalom, hanem döntés.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Miért tabu a lábunk egészsége?
Szívvel, lélekkel, alázattal hozzáállni azokhoz az esetekhez is, amiket évekig szégyelt a páciens. Olti Mária Magdolna gyógyászati pedikűrössel beszélgettünk a szakma szépségéről, és arról, hogy mit is csinál egy gyógypedikűrös.
Miért tabu a lábunk egészsége?
A szexuális nevelés nem tabu, és nem ér rá kamaszkorban elkezdeni
Hogy kezdjük el gyerekeink szexuális nevelését? Milyen szerepünk van a gyerekeink jövőbeli párkapcsolati döntéseiben? A szexualitás témája nem csupán egyszeri, nagy beszélgetés kérdése. Erről tartott előadást Csíkszeredában Eberlein Éva.
A szexuális nevelés nem tabu, és nem ér rá kamaszkorban elkezdeni
Mi lapulhat a bántalmazás hátterében?
A nők elleni erőszak megszüntetésének világnapja (november 25.) kapcsán tartottak filmvetítést és beszélgetést Csíkszeredában, a Csíki Moziban: Simó Franciska Érted című filmtrilógiájából három különböző bántalmazástörténetet ismerhettünk meg.
Mi lapulhat a bántalmazás hátterében?
A nehézségek felvállalása erő. Kérjünk bátran segítséget!
Mennyire jellemző az önpusztító mentalitás Székelyföldön? Milyen mintákat követünk? – többek között ezeket a kérdéseket járja körül szakemberek segítségével az Áradat Egyesület legújabb, az öngyilkosság-prevencióra irányuló rövidfilmje.
A nehézségek felvállalása erő. Kérjünk bátran segítséget!
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!