
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
Néha úgy kell megélnünk a gyászt, hogy a szeretteink még velünk vannak. Az elkerülhetetlen vég tudatában pedig megriadunk és olyan módszerekhez folyamodunk, amelyeket korábban elítéltünk. A Csíki Játékszín legújabb kamaratermi előadása a betegség hírétől a temetésig dolgozza fel azt a folyamatot, amelyet a családtagok átélnek. A Hatházi András által írt Kovács János meghal című darabot Dálnoky Csilla rendezte.
2024. október 31., 18:552024. október 31., 18:55
2024. október 31., 21:022024. október 31., 21:02
Az előadást megelőzően a színészek már ott téblábolnak a nézőtér előtt, várva a hat órát, vagyis a produkció kezdetét. A cselekmény során aztán több ponton is jelzik, hogy színházban vagyunk, több alkalommal kikacsintanak a nézők felé, bevonva őket is a történetbe.
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
„Jó estét” – hangzik el a darab központi szereplőjétől amint a nézők elfoglalják a helyüket. Vass Csaba mint Kovács András monológjában elmeséli családjának történetét, amely során megismerhetjük a címben szereplő Kovács Jánost is, a törvényes, de nem édesapját. Az elbeszélés kezdetén Kovács János még nem halt meg, csak haldoklik, egy-két hónapja van hátra. A narrátor úgy osztja meg apja halálának történetét, mint aki a jövőből tekint vissza erre a fájdalommal teli múltra.
Két, kabátokkal teli ruhaállvány, egy faláda, egy szék – ennyi van a színpadon (díszlet-jelmez: Keresztes-Nyírő Anna), és bár súlyos témát boncolgat a darab, humorban sincs hiány.
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
Elsőként egy kórházi pillanatkép tárul elénk, és míg Kovács András magyarul köszön az orvosnak, az román nyelven kéri fel arra, hogy románul beszéljen hozzá. Az előadásban több olyan elem is visszaköszön, amely a helyi (erdélyi) közegbe helyezi a darabot. Ilyen például a műanyag flakonból töltött pálinka, vagy éppen az, hogy András húga, Duci kegyvesztett lett, mert román fiúba szeretett bele.
A vizsgálatoktól, az orvosi tehetetlenségen át addig, míg minden lehetséges alternatív gyógymódba próbál kapaszkodni az ember, majd végül belefárad és szembesül a ténnyel: csak egy csoda tudná meggyógyítani a beteget. Ám ez nem következik be.
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
Kovács András küzdött az apjáért, a tőle telhetőt megtette. Amint az többször is elhangzik: cipelte az apját. Mint egy kabátot, amelyet végül lerak, zsákba tesz.
– mondja. A kabát azonban nem csak az apára utal, ugyanis az előadás másik két színésze – Nagy Gellért és Ferencz Ádám – kabátokba bújva, majd lecserélve váltják a szerepeiket. A kabát szimbolikája a darab végén teljesedik ki igazán, és felmerül bennünk a kérdés: „le tudjuk-e tenni” a gyászt, fel tudjuk-e dolgozni a veszteségeket?
Fotó: Forrás: Csíki Játékszín
A produkció kiemelkedő eleme továbbá a fényjáték és a hangzásvilág. Az előadás zenéjét Boldizsár Szabolcs fuvolaművész szerezte és adja elő.
„Ez egy szerep? Szerep-nem, szerep-szerep-nem szerep” – mutat a nézőkre Vass Csaba, tőlük várva a választ. Majd elköszön – „viszontlátásra” –, lezárva a narrációt. De valóban véget ért a történet?
Fotó: Csíki Játékszín
Hatházi András Kovács János meghal című drámája a Tomcsa Sándor Színház és a Nagyváradi Szigligeti Színház 2018-as dráMÁzat drámapályázatának nyertes darabja. Az ősbemutatója 2019-ben volt a Tomcsa Sándor Színházban, Zakariás Zalán rendezésében. Nem véletlen, hogy a darab központi szereplőjét is Andrásnak hívják, Hatházi ugyanis a saját életéből merítette a történetet.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
Valamikor régen abban a megingathatatlan hitben hallgattuk a felnőttek történeteit, hogy mi mindig mesehallgatók maradunk.
Nem egzotikus és nem is divatos, mégis az egyik legsokoldalúbb alapanyagunk: a sárgarépa évszázadok óta meghatározza az európai konyhát, miközben édeskés ízével a levesektől a desszertekig számtalan fogásban bizonyít.
Ez a menü egyszerű, mégis változatos fogásokkal kíséri végig a napot – a reggelitől a vacsoráig. Olyan ételeket tartalmaz, amelyek gyorsan elkészíthetőek, mégis jól ötvözik a megszokott alapanyagokat egy kis frissességgel.
szóljon hozzá!