
Fotó: Marvel Entertainment
Elkészült a Marvel első, majdnem-horrorfilmje, amely ügyesen játszotta ki azt, hogy magas korhatárbesorolásúnak titulálják, és elveszítse a potenciális fiatal mozibajárókat. A Doctor. Strange az őrület multiverzumában megvalósítás terén eléggé eltér a korábbi Marvel-filmektől, történetvezetésileg viszont tipikusan a Marvel „istálló” terméke. Kritika.
2022. május 11., 16:572022. május 11., 16:57
2022. május 12., 09:512022. május 12., 09:51
Már maga az őrület és a multiverzum kulcsszavak előrevetítették, hogy egy nem szokványos filmmel készülnek 2022-ben folytatni a Marvel varázserővel bíró, egyik legerősebb karakterének, Doctor Strangenek a történetét.
A 2016-os előzményfilm óta azonban annyira sok minden történt ebben a filmes univerzumban, hogy Strange sem úszhatta meg, hogy húzónevű hősként másokkal osztozzon a képernyőn, egyfajta Bosszúállók-kaliberű alkotásban, ahol
Fotó: Marvel Entertainment
Már lassan nem is szuperprodukció, amely „el nem fogyaszt” legalább egy rendezőt kreatív nézeteltérésekre hivatkozva a film bejelentése és a premier közötti munkafázisok valamelyikében, ez alól pedig a Doctor Strange in the Multiverse of Madness sem volt kivétel: a mágiahasználó szuperhős korábbi filmjét levezénylő Scott Derrickson horrorendezőt váltotta Sam Raimi, aki a Gonosz Halott-trilógia, néhány szerzői horror- és képregényfilm után megcsinálta a Sonynak az első, részenként eltérő megítélésű Pókember-trilógiát. Raimi a Pókemberek óta nem igazán alkotott nagyot blockbuster-téren, így érthető, hogy
Fotó: Marvel Entertainment
A stúdió szándéka is az volt, hogy egy kicsit sötétebbre vegyék a figurát, és elmozduljanak a horror irányába, de csak épp annyira, hogy a 13 éves gyerkőcöt is el lehessen vinni a filmre, hiszen tudvalevő, hogy a Marvel-filmek egyik fő célközönsége a képregény-, vagy éppen film- és videójáték-rajongó tinédzserek, akiknek jelentős hányadától búcsút kellene venni egy magasabb korhatárbesorolás miatt.
Fotó: Marvel Entertainment
Sam Raimi megértette, hogy mit várnak tőle, de elég szabad kezet kapott ahhoz, hogy szabadon engedje a kreativitását és fantáziáját, ennek köszönhetően a már sablonosnak mondható Marvel-forgatókönyvből egy

Ha valami mostanában kifogástalanul sikerült a szórakoztatóiparban, akkor az a legújabb Pókember film, amely a Nincs hazaút alcímet kapta. A pénteken megjelent filmhez hatalmas nézői elvárások társultak. De hogy jutottunk idáig? Spoilermentes elemzés.
Hosszú út vezetett tehát a most vetítővászonra került alkotásig, időközben pedig a tavaly decemberben és januárban kasszát robbantó Pókember-film (Spider-Man: No Way Home) is megalapozott Doctor Strange hátborzongató kalandjának, hiszen a köpenyes varázslónak igen fajsúlyos szerep jutott a három Pókembert és mégtöbb Pókember-gonoszt felvonultató filmben, ami mondhatni
Fotó: Marvel Entertainment
A film főgonoszát ezúttal „házon belülről” vették, vagyis nem egy új karaktert mutatnak be, hanem a megözvegyült Wanda sötét énje, a Skarlát Boszorkány lesz az, akitől rettegni kell. Ez pedig azt feltételezi, hogy előismeret is szükséges a történet teljes értékű megértéséhez: a tavaly januárban bemutatott WandaVision sorozat végkimenetele a film konfliktusának előidézője,
A tulajdonképpeni „újdonság” egy nagyon is szerethető kulcsfigura bemutatása, a Xochitl Gomez által eljátszott America Chavez, akinek az a képessége, hogy kontrollálhatatlan módon nyit csillag alakú portálokat a párhuzamos univerzumok között, amelyek eddig a Marvel moziverzum hősei számára mindeddig csak elméleti síkon léteztek, de a fent említett Pókember-filmtől váltak kézzel fogható valósággá.
Fotó: Marvel Entertainment
A multiverzum kiaknázása mondhatni végtelen lehetőséget jelent a Marvel Mozis Univerzum számára hiszen ezáltal újabb és újabb képregényhősök, vagy azok párhuzamos univerzumbeli másait tehetik a soron következő filmek és sorozatok fő-, vagy mellékszereplőivé, ahogy tették ezt most is a legújabb Doctor Strange filmben. Spoilerezni még nem ér, de elég annyi, hogy
Nem is Marvel-film lenne, ha ezen karakterek egy részének kiléte nem szivárgott volna ki időnap előtt, sőt olyanra is van példa, akit menetközben egy villanás erejéig tettek a film dübörgő marketingkampányának részévé, ezzel is fokozva a film iránti hatalmas érdeklődést. Azt az érdeklődést, amely a nyitóhétvégén számokban is megmutatkozott, ugyanis

Cristopher Nolan Batman trilógiájának utolsó darabja tíz éve debütált, így a legendás képregény-karakter rajongói immár egy évtizede várják, hogy valaki kimentse a figurát abból a hollywoodi szupi-szuperhősöket meg-megcsillogtató felszínességből.
A csütörtöki világpremier óta begyűjtött 450 millió dolláros bevétel ugyan nem ér a decemberi Pókember-mozi hasonló időintervallumos bevételének nyomába, de a pandémia utáni második legerősebb filmes kezdés, ami azért is beszédes, mert ebből is látszik, hogy mekkora az érdeklődés a Marvel-franchise filmjeinek folytatásai iránt, amennyiben azok már ismert, és népszerű karaktereket történetét szövik tovább, és új, még szerteágazóbb alkotásoknak ágyaznak meg a közeli vagy a távoli jövőre vonatkozóan.
Fotó: Marvel Entertainment
A legújabb Doctor Strange-mozi tehát nem hoz semmi újat a horror-elemeken és néhány tényleg kreatívan megmutatott párhuzamos világ megmutatásán túl. A hősök itt is egy középszerű történetben kerekednek felül látványos akciójelenetekben, CGI-díszletek előtt, vizuális effektek garmadáját felhasználva egymáson, a különbség ezúttal annyi, hogy
Nyilván, ha más lett volna a főellenség, akkor másként alakultak volna az erőviszonyok is.
Fotó: Marvel Entertainment
A Doctor Strange az őrület multiverzumában egyszerre biztonsági játék és egyfajta szintlépés is a stúdió részéről, hiszen ennyire sötét és horrorisztikus hangulata még a meglehetősen félresikerült Thor: The Dark Worldnak sem volt, amely ennek ellenére egy rendkívül parádés és színes folytatást kapott (Thor: Ragnarök), és amelynek újabb, júliusban érkező folytatása hasonlóan parádésnak és színesnek érkezik (Thor: Love and Thunder). Ebben folytatódik majd a Doctor Strangeban most megkapargatott multiverzum-tematika, új fejezetek nyílnak az univerzumépítésben, a Marvel-vonat pedig mondhatni, hogy ismét gőzerővel robog a Fekete Párduc és a két utolsó Bosszúállók-film, valamint a járvány által kettétört, „üres” 2020-as év óta, amikor is egy filmjük sem jelent meg.
A Marvel Moziverzum tehát köszöni szépen jól van, és nem terveznek lassítani, hiszen több film és újabb sorozat érkezik idén és az elkövetkező években, és ha minden betervezett alkotás megüti, vagy éppen felülmúlja az Őrület Multiverzumának szintjét, akkor a rajongóknak nem lehet okuk továbbra sem panaszra.
Fotó: Marvel Entertainment
A saláta nem csak „nyúlkaja” és nem csak az fogyaszthatja, aki fogyókúrázik. Pontosan az ilyen tévhitek megcáfolására választott salátareceptet A pszichológus konyhája házigazdája, Dimény-Varga Tünde pszichológus és gasztroblogger.
A Márkos András-emlékkiállítás egyik termében mutatták be az életműkatalógust Csíkszeredában. Székedi Ferenc beszélt várakozásról, kutatásról és egy pályáról, amely Csíkból a nemzetközi színtérig jutott.
A CSÍKszentimreI TEMPLOMOSOK csapata az Örökségünk Őrei versenyben a helyi plébániatemplom értékeit népszerűsíti. A hatodikos diákok játékos programokkal, közösségi eseményekkel keltik életre a műemléket.
Minden, ami a magyar kultúra, és minden, ami nem. Mert mi tudjuk, a magyar kultúra nem hangos, nem tolakszik, s mindig őszinte. És addig él, amíg vigyázunk rá.
A keményebb téli idő beálltával elérkezett a gyanták gyűjtésének ideje. Enyhébb időjárás esetén folyékonyabbak és nagyon ragadnak, így emiatt a téli hideg kedvez a leginkább a gyűjtés szempontjából. Ismerkedjünk meg a felhasználásuk lehetőségeivel.
Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
szóljon hozzá!