
Cukorbetegség, szívbetegségek, rák, mind a húsevés miatt – állítják
Fotó: Pexels.com
Sokkoló, megdöbbentő és elrettentő. Még ha nem is akartunk volna különösebben áttérni a vegetáriánus életmódra, ha megnézzük a What the Health című, a Netflixen elérhető dokumentumfilmet, erősen hajlamosak leszünk rá. De tényleg belehalunk abba, hogy húst eszünk?
2018. március 09., 15:052018. március 09., 15:05
2018. március 09., 18:392018. március 09., 18:39
Emlékezhetünk: nem olyan régi hír, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dohánytermékekkel ugyanazon kategóriába sorolta, rákkeltőnek nyilvánította a feldolgozott hústermékeket és az úgynevezett „vörös” húsokat. Erre építi rá a Kip Andersen–Keegan Kuhn alkotópáros azt az alkotását, amely a Netflixen nézhető meg, és amely jó másfél órán át úgy lebilincsel a képernyő elé, hogy utána egy elkötelezett vegetáriánusként áll fel az ember.
Legalábbis amíg utána nem néz a filmben szereplő állításoknak.
A dokumentumfilm plakátja
Fotó: whatthehealthfilm.com
A filmben – meglehetősen hatásvadász és néha manipulatív módon – nem kevesebbet állítanak és sugallnak, minthogy az állati eredetű termékek fogyasztása káros az egészségre, olyannyira, hogy ezeket lehet okolni a már népbetegségnek számító cukorbetegség elterjedéséért, a rák egyes fajtáiért, szív- és koszorúér-betegségek tömkelegéért, következésképpen a korai elhalálozásért felelős betegségek jelentős részéért. Rámutatnak arra is, hogy a nagy élelmiszeripari szereplők, multik hogyan „játszanak össze” olyan, elméletileg egészségvédelemre szakosodott szervezetekkel, mint a rákellenes liga, a cukorbetegek, szívbetegek szervezete stb. azért, hogy ezek honlapjukon
Na igen: bár a WHO-állásfoglalás a feldolgozott hústermékekre és a „vörös” húsokra vonatkozott, a filmben már minden állati eredetű élelmiszeripari termék fölött pálcát törnek, beleértve a tejtermékeket vagy a halakat is. A tehéntejről és származékairól is olyan ijesztő képet festenek, hogy az embernek végképp elmegy tőlük a kedve – a sajtokat például nemes egyszerűséggel sűrített tehéngennynek nevezik, a tengerből származó élelmiszereket meg nehézfémszivacsnak.
Szerintük csakis és kizárólag a növényi eredetű élelmiszerek képesek arra, hogy – amellett, hogy kiegyensúlyozott táplálékot biztosítanak –, egészségünket is javítsák/megőrizzék, s mindezt olyan módon, hogy előállításuk nem károsítja olyan mértékben a földi ökoszisztémát, mint a húsipar.
Ijesztő képet festenek az összes állati eredetű élelmiszerről az alkotók
Fotó: Pixabay.com
Ha most nézzük meg a filmet, szerencsénk van, mert a tavaly nyári, egyébként nagy szenzációt és/vagy felhördülést keltő bemutató óta sokan utána tudtak nézni már a film egyes „tényeinek”, melyekről kiderült, hogy nem is annyira tényszerűek.
Ilyen például, hogy bár igaz az, hogy a WHO rákkeltőnek nyilvánította és a dohánytermékekkel, azbeszttel azonos, 1-es csoportba sorolta a feldolgozott hústermékeket és vörös húsokat,
Ha naponta megeszel egy tojást, az annyi, mintha naponta elszívnál öt szál cigit, mondják a filmben. Ez a párhuzam azonban nem állja meg a helyét, sőt, újabb kutatások szerint egyáltalán nem is kell aggódnunk a tojásban vagy a különböző sajtokban található koleszterin túlfogyasztása miatt, nem lehet ezeket okolni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért. A WHO-besorolás oka, hogy összefüggést látnak a feldolgozott hústermékek fogyasztása és a végbélrák kialakulása között. A WHO adatai szerint ugyanakkor az étrenddel kapcsolatba hozható rákbetegségekben évente világszerte mintegy 34 ezren halnak meg, a dohányzás következtében azonban kb. egymillióan, az alkoholfogyasztás miatti rákban további 600 ezren, s legalább kétszázezren azért, mert szennyezett levegőt lélegeznek be.
Megtévesztő vegetáriánus érvek. Elbukva a tényellenőrzés
Fotó: Pexels.com
Érdekes módon a filmben azt állítják, hogy a különböző cukrok, szénhidrátok vagy az alkohol fogyasztása nem árt annyit az egészségünknek, mint gondolnánk. Hogy a szénhidrátok nem alakulnak át zsírrá, minek következtében nem rakódnak le az érfalakra, így nem okozhatnak infarktust, agyvérzést, cukorbetegséget. Ennél a pontnál azonban az eddig is valamennyire tudatosan táplálkozni próbáló nézőnek nem hiába szólal meg a vészcsengő: mi a fenéről beszélnek ezek? Ugyanis ezek – és az ehhez hasonló – állítások egyáltalán nem állják meg a helyüket.
Összesen 37 az egészségre vonatkozó állítás (szerintük tény) hangzik el a filmben, s a készítőknek volt olyan kritikusa, amelyik mindegyiknek utánanézett.
Ezt úgy kell érteni, hogy a hivatkozások, amelyeket használnak a filmben, nem arról szólnak, amire ők használják őket, vagy olyan kutatásra hivatkoznak, amelyet már megcáfoltak, túl kicsik, irrelevánsak, kontrollcsoport nélkül elvégzettek voltak, illetve olyan állítások, amelyeket a vegetáriánus étrend mellett elkötelezett orvosok, szervezetek, állatjogvédő aktivisták tettek különböző cikkekben vagy éppen blogposztokban. De hivatkozik a film Iránban elvégzett kutatásokra is, amelyeknek eredményét nem lehet rávetíteni a nyugati világ étrendjén élő egyedekre.
Az egyetlen helytálló állítás a bőrös szárnyashúsokra vonatkozik
Fotó: Pexels.com
Egyetlen egy olyan, az egészségre vonatkozó állítás szerepel a filmben, ami állja a helyét:
Innentől kezdve persze felmerül, hogy egyáltalán akarjuk-e tájékozódásra, okosodásra használni ezt a filmet. Vajon valóban felvilágosító, tudománynépszerűsítő-e egy ilyen alkotás, vagy éppen ellenkezőleg: inkább a butuláshoz, az összezavarodáshoz járul hozzá? Vagy fogadjuk egyszerűen el, hogy ugyanúgy, ahogy már a sajtó legnagyobb része sem az objektív valóságot akarja tükrözni – mert ugyebár olyan nincs is – a dokumentumfilmek sem ismeretet terjesztenek, hanem álláspontokat közvetítenek?
Vigyázat hát! Az áltudományos dokumentumfilmek megfertőzhetik a szellemet.
Az angolul tudóknak néhány forrás:
https://www.dietdoctor.com/health-review-health-claims-backed-no-solid-evidence
http://time.com/4897133/vegan-netflix-what-the-health/
https://www.vegan.com/posts/vegan-dietitian-review-what-the-health/
https://www.thehealthyhomeeconomist.com/what-the-health/
https://www.vox.com/science-and-health/2017/7/25/16018658/what-the-health-documentary-review-vegan-diet
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!