Cukorbetegség, szívbetegségek, rák, mind a húsevés miatt – állítják
Fotó: Pexels.com
Sokkoló, megdöbbentő és elrettentő. Még ha nem is akartunk volna különösebben áttérni a vegetáriánus életmódra, ha megnézzük a What the Health című, a Netflixen elérhető dokumentumfilmet, erősen hajlamosak leszünk rá. De tényleg belehalunk abba, hogy húst eszünk?
2018. március 09., 15:052018. március 09., 15:05
2018. március 09., 18:392018. március 09., 18:39
Emlékezhetünk: nem olyan régi hír, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a dohánytermékekkel ugyanazon kategóriába sorolta, rákkeltőnek nyilvánította a feldolgozott hústermékeket és az úgynevezett „vörös” húsokat. Erre építi rá a Kip Andersen–Keegan Kuhn alkotópáros azt az alkotását, amely a Netflixen nézhető meg, és amely jó másfél órán át úgy lebilincsel a képernyő elé, hogy utána egy elkötelezett vegetáriánusként áll fel az ember.
Legalábbis amíg utána nem néz a filmben szereplő állításoknak.
A dokumentumfilm plakátja
Fotó: whatthehealthfilm.com
A filmben – meglehetősen hatásvadász és néha manipulatív módon – nem kevesebbet állítanak és sugallnak, minthogy az állati eredetű termékek fogyasztása káros az egészségre, olyannyira, hogy ezeket lehet okolni a már népbetegségnek számító cukorbetegség elterjedéséért, a rák egyes fajtáiért, szív- és koszorúér-betegségek tömkelegéért, következésképpen a korai elhalálozásért felelős betegségek jelentős részéért. Rámutatnak arra is, hogy a nagy élelmiszeripari szereplők, multik hogyan „játszanak össze” olyan, elméletileg egészségvédelemre szakosodott szervezetekkel, mint a rákellenes liga, a cukorbetegek, szívbetegek szervezete stb. azért, hogy ezek honlapjukon
Na igen: bár a WHO-állásfoglalás a feldolgozott hústermékekre és a „vörös” húsokra vonatkozott, a filmben már minden állati eredetű élelmiszeripari termék fölött pálcát törnek, beleértve a tejtermékeket vagy a halakat is. A tehéntejről és származékairól is olyan ijesztő képet festenek, hogy az embernek végképp elmegy tőlük a kedve – a sajtokat például nemes egyszerűséggel sűrített tehéngennynek nevezik, a tengerből származó élelmiszereket meg nehézfémszivacsnak.
Szerintük csakis és kizárólag a növényi eredetű élelmiszerek képesek arra, hogy – amellett, hogy kiegyensúlyozott táplálékot biztosítanak –, egészségünket is javítsák/megőrizzék, s mindezt olyan módon, hogy előállításuk nem károsítja olyan mértékben a földi ökoszisztémát, mint a húsipar.
Ijesztő képet festenek az összes állati eredetű élelmiszerről az alkotók
Fotó: Pixabay.com
Ha most nézzük meg a filmet, szerencsénk van, mert a tavaly nyári, egyébként nagy szenzációt és/vagy felhördülést keltő bemutató óta sokan utána tudtak nézni már a film egyes „tényeinek”, melyekről kiderült, hogy nem is annyira tényszerűek.
Ilyen például, hogy bár igaz az, hogy a WHO rákkeltőnek nyilvánította és a dohánytermékekkel, azbeszttel azonos, 1-es csoportba sorolta a feldolgozott hústermékeket és vörös húsokat,
Ha naponta megeszel egy tojást, az annyi, mintha naponta elszívnál öt szál cigit, mondják a filmben. Ez a párhuzam azonban nem állja meg a helyét, sőt, újabb kutatások szerint egyáltalán nem is kell aggódnunk a tojásban vagy a különböző sajtokban található koleszterin túlfogyasztása miatt, nem lehet ezeket okolni a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásáért. A WHO-besorolás oka, hogy összefüggést látnak a feldolgozott hústermékek fogyasztása és a végbélrák kialakulása között. A WHO adatai szerint ugyanakkor az étrenddel kapcsolatba hozható rákbetegségekben évente világszerte mintegy 34 ezren halnak meg, a dohányzás következtében azonban kb. egymillióan, az alkoholfogyasztás miatti rákban további 600 ezren, s legalább kétszázezren azért, mert szennyezett levegőt lélegeznek be.
Megtévesztő vegetáriánus érvek. Elbukva a tényellenőrzés
Fotó: Pexels.com
Érdekes módon a filmben azt állítják, hogy a különböző cukrok, szénhidrátok vagy az alkohol fogyasztása nem árt annyit az egészségünknek, mint gondolnánk. Hogy a szénhidrátok nem alakulnak át zsírrá, minek következtében nem rakódnak le az érfalakra, így nem okozhatnak infarktust, agyvérzést, cukorbetegséget. Ennél a pontnál azonban az eddig is valamennyire tudatosan táplálkozni próbáló nézőnek nem hiába szólal meg a vészcsengő: mi a fenéről beszélnek ezek? Ugyanis ezek – és az ehhez hasonló – állítások egyáltalán nem állják meg a helyüket.
Összesen 37 az egészségre vonatkozó állítás (szerintük tény) hangzik el a filmben, s a készítőknek volt olyan kritikusa, amelyik mindegyiknek utánanézett.
Ezt úgy kell érteni, hogy a hivatkozások, amelyeket használnak a filmben, nem arról szólnak, amire ők használják őket, vagy olyan kutatásra hivatkoznak, amelyet már megcáfoltak, túl kicsik, irrelevánsak, kontrollcsoport nélkül elvégzettek voltak, illetve olyan állítások, amelyeket a vegetáriánus étrend mellett elkötelezett orvosok, szervezetek, állatjogvédő aktivisták tettek különböző cikkekben vagy éppen blogposztokban. De hivatkozik a film Iránban elvégzett kutatásokra is, amelyeknek eredményét nem lehet rávetíteni a nyugati világ étrendjén élő egyedekre.
Az egyetlen helytálló állítás a bőrös szárnyashúsokra vonatkozik
Fotó: Pexels.com
Egyetlen egy olyan, az egészségre vonatkozó állítás szerepel a filmben, ami állja a helyét:
Innentől kezdve persze felmerül, hogy egyáltalán akarjuk-e tájékozódásra, okosodásra használni ezt a filmet. Vajon valóban felvilágosító, tudománynépszerűsítő-e egy ilyen alkotás, vagy éppen ellenkezőleg: inkább a butuláshoz, az összezavarodáshoz járul hozzá? Vagy fogadjuk egyszerűen el, hogy ugyanúgy, ahogy már a sajtó legnagyobb része sem az objektív valóságot akarja tükrözni – mert ugyebár olyan nincs is – a dokumentumfilmek sem ismeretet terjesztenek, hanem álláspontokat közvetítenek?
Vigyázat hát! Az áltudományos dokumentumfilmek megfertőzhetik a szellemet.
Az angolul tudóknak néhány forrás:
https://www.dietdoctor.com/health-review-health-claims-backed-no-solid-evidence
http://time.com/4897133/vegan-netflix-what-the-health/
https://www.vegan.com/posts/vegan-dietitian-review-what-the-health/
https://www.thehealthyhomeeconomist.com/what-the-health/
https://www.vox.com/science-and-health/2017/7/25/16018658/what-the-health-documentary-review-vegan-diet
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!