A könyv két szerzője, Katona Zoltán és Zátyi Tibor a városi stadion kispadján
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kapuról kapura: a vásártértől a sétatérig – ez a címe annak a könyvnek, amely nemrég látott napvilágot a székelyudvarhelyi labdarúgás századik születésnapja tiszteletére, amelyet a város idén ünnepel. A Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében a két szerzővel, Katona Zoltánnal és Zátyi Tiborral olvashatnak beszélgetést.
2021. december 07., 10:192021. december 07., 10:19
2021. december 07., 10:242021. december 07., 10:24
Ha valaki kezébe veszi ezt a könyvet, mit talál benne? Száz év focit? – indítom a beszélgetést. „Annál többet!” – érkezik nagyon gyorsan a válasz. „Azért, mert onnan indul a történet, hogy Felméri Lajos, aki székelyudvarhelyi volt, már 1866-ban külföldön járt, elment Skóciába, Angliába. Ő lehetett az első erdélyi magyar ember, aki látta, hogy az ottani gyerekek az iskolaudvaron rúgják a labdát.
– tesz képbe a kiadvány nagyobb terjedelmének megalkotója, Katona Zoltán.
Innen indítja a történetet, mert az első hivatalos focimeccsnek, amelyet 1921. június 19-én rendeztek, már sok előzménye volt. Az első világháború előtt voltak iskolák közti bajnokságok. Az 1870-es években a testnevelés bekerült az iskolai oktatásba, így a tornagyakorlatoktól a birkózáson át a rúdugrásig számtalan dologgal foglalkoztak. Ebből születtek meg a tornaünnepélyek, amelyek nagyon jó táptalajok voltak ahhoz, hogy az emberek sportoljanak és cserkészkedjenek.
A kötet az udvarhelyi könyvesboltokban vagy a Székelyhon udvarhelyi kirendeltségének titkárságán is megvásárolható
Fotó: Katona Zoltán
A másik, hogy Székelyudvarhelyen megvolt a labdarúgáshoz szükséges fizikai bázis. Az iskolaváros-jelleghez kapcsolódik, hogy adott volt a Kollégium-kert: itt mindig szabadidős tevékenységek és sportolás zajlott. Ez a létesítmény minden udvarhelyi sportágnak a bölcsője, minden innen indult. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!