
A könyv két szerzője, Katona Zoltán és Zátyi Tibor a városi stadion kispadján
Fotó: Erdély Bálint Előd
Kapuról kapura: a vásártértől a sétatérig – ez a címe annak a könyvnek, amely nemrég látott napvilágot a székelyudvarhelyi labdarúgás századik születésnapja tiszteletére, amelyet a város idén ünnepel. A Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében a két szerzővel, Katona Zoltánnal és Zátyi Tiborral olvashatnak beszélgetést.
2021. december 07., 10:192021. december 07., 10:19
2021. december 07., 10:242021. december 07., 10:24
Ha valaki kezébe veszi ezt a könyvet, mit talál benne? Száz év focit? – indítom a beszélgetést. „Annál többet!” – érkezik nagyon gyorsan a válasz. „Azért, mert onnan indul a történet, hogy Felméri Lajos, aki székelyudvarhelyi volt, már 1866-ban külföldön járt, elment Skóciába, Angliába. Ő lehetett az első erdélyi magyar ember, aki látta, hogy az ottani gyerekek az iskolaudvaron rúgják a labdát.
– tesz képbe a kiadvány nagyobb terjedelmének megalkotója, Katona Zoltán.
Innen indítja a történetet, mert az első hivatalos focimeccsnek, amelyet 1921. június 19-én rendeztek, már sok előzménye volt. Az első világháború előtt voltak iskolák közti bajnokságok. Az 1870-es években a testnevelés bekerült az iskolai oktatásba, így a tornagyakorlatoktól a birkózáson át a rúdugrásig számtalan dologgal foglalkoztak. Ebből születtek meg a tornaünnepélyek, amelyek nagyon jó táptalajok voltak ahhoz, hogy az emberek sportoljanak és cserkészkedjenek.
A kötet az udvarhelyi könyvesboltokban vagy a Székelyhon udvarhelyi kirendeltségének titkárságán is megvásárolható
Fotó: Katona Zoltán
A másik, hogy Székelyudvarhelyen megvolt a labdarúgáshoz szükséges fizikai bázis. Az iskolaváros-jelleghez kapcsolódik, hogy adott volt a Kollégium-kert: itt mindig szabadidős tevékenységek és sportolás zajlott. Ez a létesítmény minden udvarhelyi sportágnak a bölcsője, minden innen indult. A teljes cikket megtalálják a Székelyhon legfrissebb számának Erdélyi Sport mellékletében.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!