
Fotó: Netflix
Kellemes, életigenlő sorozattal rukkolt elő a nyár elején a Netflix, annak ellenére, hogy az alapszituációja egy, az emberiséget kiirtó halálos vírus. A meglehetősen bizarr, ember-állat hibridekről szóló Sweet Tooth igazi pozitív csalódásnak számít az egyre inkább minőségtelen kínálatdömpingben. Kritika.
2021. július 13., 18:212021. július 13., 18:21
2021. július 14., 08:042021. július 14., 08:04
Érthető okokból nem túl szerencsés manapság halálos világjárványról filmet vagy sorozatot forgatni, hiszen a valóság ezen a téren épp elég kiábrándító, és az emberek többsége már hallani sem akar egy járványról vagy annak újabb és újabb hullámairól.
A Netflix mégsem kukázta a már a spájzban levő, halálos vírus utáni életről és az ember-állat hibridekről szóló sorozatát, hanem jó érzékkel időzítette 2021 nyarára, amikor a Covid 19 harmadik hulláma lecsengett, hogy a platform egyik legnézetebbjévé nője ki magát, és elnyerje a nézők szívét.
Fotó: Netflix
Merthogy a Sweet Tooth (magyar fordításban Haspók, ami az édesszájú frappáns alternatívája akar lenni) egy
Főszereplőnk, Gus egy ilyen ember-állat hibrid, egy rendkívül kíváncsi és szeretnivaló agancsos kisfiú, akit apja egyedül nevelt a vadonban, a többi embertől és hibridtől teljesen elzárva.
Fotó: Netflix
A Jeff Lemire által, még 2009-ben készült DC-képregény adaptálási jogait a Netflix vásárolta meg, és nem kisebb név állt be a projekt mögé producerként, mint a Vasember-szerepében világhírnevet szerző, manapság családi filmekben is utazó (lásd a legújabb Dolittle-feldolgozást) Robert Downey Jr., aki világsztárként már nem akármihez adja az arcát és a pénzét. Ebből kiindulva tehát nagyon bízhattak az adaptáció sikerességében, annak ellenére, hogy
A sorozatadaptációt a mozgóképiparban nem túl nagy névnek számító Jim Mickle-re bízták (írt és rendezett már viszonylag egyedi, kevés nézőhöz eljutó posztapokaliptikus filmet Vámpírok földje címmel), aki most a szívét-lelkét beletette a Sweet Tooth családbarát megfilmesítésébe, ami tényleg meglátszik a produkción.
Fotó: Netflix
Adott egy csupaszív és végtelenül aranyos főszereplő, Gus, akire menet közben kiderülő édesszájúsága miatt ragad a Sweet Tooth név. Gus nem ismeri édesanyját, az őt körülvevő világról pedig mindössze annyit tud, amit remeteként, egy bekerített területen élő apja (akit Pubbának hív) elmond neki:
• Videó: Netflix
A különleges, szarvasagancsos kisfiú azonban nem marad sokáig apja védelmében, hamar találkozik a rossz emberekkel és a világ kegyetlenségével, de nem telik el sok idő, amíg egy hű szövetségesre talál az első látásra meglehetősen marconának tűnő magányos óriás, Tommy Jepperd személyében. A cselekmény tulajdonképpen három szálon fut az egész évad során: láthatjuk a kór és a hibridek kapcsolatát kutató Singh doktor és fertőzött, de tünetmentes feleségének viszontagságos mindennapjait, ugyanakkor betekintést kaphatunk a hibrideknek kialakított menedék három, szintén nagyon szerethető karakterének életébe is, ahol egy malacorrú kislány lopja be a szívünkbe a legjobban magát.
Fotó: Netflix
A Netflixnél azonban az eredeti sötét tónust felváltják az élénk színek, az aprólékosan kidolgozott jelmezek, és az örökös remény és a nehézségek ellenére is pozitív hangvétel, ami főhősünkből, Gusból árad, még a legkilátástalanabb helyzetekben is.
Az édesszájú Gus reménykeltő történetét egy öntörvényű, a gyengék számára kiszolgáltatott világban igazi felüdülés volt nézni, az pedig külön pluszpont a készítőknek, hogy a lehető legkevesebb CGI-t és digitális effektet használtak, helyettük inkább
Fotó: Netflix
A sorozat egyetlen negatívuma, hogy a kiadott nyolc epizód mindössze egy hosszúra nyújtott felvezetőnek számít, amiben megismerjük az alaphelyzetet, de kevés kérdésre kapunk választ. Látszik, hogy
A hamar elrepülő első évad párhuzamosan futó szálai csak a fináléban érnek össze, és több kérdés merül fel a megnézése után, mint amennyi az első epizódok után lehettek a nézőben. A nem hivatalos számok szerint jól szerepelt a sorozat, úgyhogy várható a következő évadok berendelése is, de
Fotó: Netflix
A Netflix most megmutatta, hogy egy kegyetlen posztapokaliptikus világról is lehet életigenlő, pozitív, a megújulás szükségességét hangsúlyozó történeteket elmesélni. Ehhez pedig nem kellett más, mint egy szarvasagancsos, végtelenül szerethető kisfiú és az őt körülvevő, a társadalomból kitaszított, szimpatikus karakterek.
Jeges víz, kontrollált légzés, tudatos döntés. A hidegterápia ma már nem csak az extrém sportolók kihívása.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
Nem hiszel a csodákban? Akkor ismerd meg Zsuzsi és Levente történetét, akik életük romjain újra egymásra találtak, és végül valóra váltották tinédzserkori álmukat.
Egy újévi bál, egy félresikerült isler, egy bezárt ajtó, és rengeteg közös ima – ezekből az apró pillanatokból áll össze Urszuly Árpád és Magdolna közös élete. 1956. november 25-én mondták ki az igent, és azóta is egymás mellett maradtak, békességben.
Az élő állat minősége, súlya, de a hús szerkezete is számít, a fűszereket apróra darálják vagy darabolják, aztán gyúrják, töltik, sütik és füstölik a kolbászt, majd jóízűen elfogyasztják. De mi alapján értékel a zsűri egy megmérettetésen?
A székely közösség múltjának és jelenének sokszínű, élő lenyomatát mutatná meg a Magyar Nemzeti Múzeum és a sepsiszentgyörgyi Liszt Intézet Székely Menyasszony című tárlata. A kiállítás kurátorával, Simonovics Ildikóval beszélgettünk.
A korai felmelegedés idén gyorsan felébresztette a természetet, az utóbbi évekhez képest szokatlanul hamar. A tavasz érkezése számtalan apró jelből kiolvasható, ilyenkor még finom, szinte észrevétlen változások árulkodnak róla.
Önfeledt szánkózásra, netán kivágott tüzifa vagy az elejtett vad hazaszállítására használhatták? A Csíki Székely Múzeumban a februári hónap tárgya egy lócsontból készült szántalp a 17. századból.
A gyerekek digitális lábnyoma sokszor már azelőtt formálódik, hogy ők maguk beleszólhatnának. Mit jelent a tudatos megosztás, hol húzódnak a határok, és hogyan védhetjük jobban gyermekeinket az online térben?
szóljon hozzá!