Regés romantika a Homoród mentéről

A csíki mesék mégis tele vannak szépasszonyokkal, akik az erdőben laknak, táncoltatják a legényeket, sokkal több a tündér, a gyergyói mondakörnél viszont a legrokonszenvesebb, a legpozitívabb szereplő mindig az erős ember, illetve több az ezermester. A különbség nagyon érdekes és arra is gondolok, hogy igazolhatja adott pillanatban azt, hogy Székelyföld területein különböző csoportok telepedtek le, és hogy ezek talán egy kicsit különböztek lelkiekben is” – magyarázza a szerző.

A legnagyobb kihívás

Kozma Mária kifejtette, számára a harmadik kötet megírása volt a legnagyobb kihívás, hiszen úgy fogott hozzá, hogy nem ismerte behatóan a Homoród mente vidékét. „Szinte földrajztudós is lett belőlem, rengeteget kellett számolnom – hogy például lóháton mennyi idő alatt lehet eljutni egyik faluból a másikba –, vagy éppen az útvonalakat pontosan megismernem. Tudnom kellett, hogy ha az egyik szereplő elindul az egyik faluból a másikba, akkor vajon Kőhalomig hogyan jut el, milyen útvonalon, milyen erdők, kutak, milyen nevű források léteznek ott. Nem volt terepismeretem, nem jártam végig ezeket a falvakat, viszont mindent elolvastam, amihez hozzájutottam. Az egyik forrás küldött a másikhoz.”

Hogy mit esznek, mit isznak, hogyan közlekednek a szereplők, ha kimennek a házból, hol kel fel a nap, tőlük jobbra vagy balra, mert három fejezettel odébb is ott kell felkeljen. Ehhez nem mindig elég a képzelet, hanem kell az az ismeret is, ami lehet, hogy az írásban csak egy félmondat erejéig jelenik meg.”

Jó és rossz tündérek

Kozma Mária hangsúlyozta, mennyire tiszteletreméltó Orbán Balázs munkája, aki bejárta a Székelyföldet, mindent leírt, amit látott vagy megtalált a Domus Historiákban, falujegyzőkönyvekben. Neki köszönhető, hogy egyetlen könyvben a Székelyföld minden településéről találunk helyi mondát, legendát, híres ember emlékezetes tettét a közösségért stb. A könyvsorozatban levő regékben is benne van Orbán Balázs legalább egy utalással.

„Adott volt egy történet, megindult a képzeletem, kiegészítettem és életszerűbbé tettem a környezetet, amiben megesett. Nincs ez irányú kutatáson alapuló összehasonlítási alapom, de úgy tűnik az alapján, amit elolvastam, de saját személyes tapasztalatom révén is, hogy

Persze minden tájegységnek vannak tündérei, a várakat vagy óriások, vagy tündérek építették. Romantikusnak pedig ott van például Ramocsa, a virágot lépő tündér, őt nevezhetjük akár a beteljesült szerelem jelképének is. A Homoród menti történetekben sokkal nyilvánvalóbban szerepelnek jó és rossz tündérek, mint a csíki vagy a gyergyói történetekben. Az Almási-barlangban lakó tündérek okozzák a Homoród mentén a nagy járványokat. Kijönnek, körülnéznek, valamiért nem tetszenek nekik az emberek, gyorsan hoznak rájuk egy járványt. Őket kell kiengesztelni ahhoz, hogy a járvány elmúljon. Hőseim mesealakok, de a meséknek is van valóságos, helyhez kötött igazsága, amikor ráismerünk benne az itthoni tájra, az őseinktől örökölt és tanult gondolkodásmódra, és talán-talán megszeretjük és sajátunknak érezzük legendás sorsukat” – vallja az írónő.