
Potozky László. Az Áradás, a Nappá lett lámpafény, az Éles és az Égéstermék kötetek szerzője
Fotó: Hőgye Renka
Fiatal korában mindennapjai része volt az irodalom, mára viszont elment tőle a kedve. Két regény és két novelláskötet után hagyott fel a szépirodalommal, az utóbbi időben a kreatív reklámszövegírás a szakterülete. A Székelyhon napilap pénteki Liget életmód-mellékletében a csíkszeredai Potozky Lászlóról olvashatnak.
2020. április 03., 12:562020. április 03., 12:56
Akárcsak sok más kortársát, Potozky Lacit is a kilencvenes években szülei mellett az egyik csíkszeredai lakótelep, a Virág utca nevelte. „Nagyon meghatározó számomra ez a panelromantika, a betonmelankólia a gyerekkoromat juttatja eszembe. De anyum szülőfaluja is fontos pont a gyerekkoromban, sok értékes élettapasztalatot szereztem Homoródkarácsonyfalván, nem hiányzik ez a vonal sem az életemből. Mostanra elmondhatom magamról, hogy igazából sem városi, sem falusi gyerek nem vagyok: inkább egy nagyvárosban élő felnőtt, aki valahonnan távolról jött markáns tapasztalatokkal” – meséli, hozzátéve, hogy a városhoz ma szűk családja köti.
Potozky László Kolozsvárra ment egyetemre, pszichológiára kezdett járni, de egy év után újságírásra váltott, majd a Szabadság tudósítója lett.
Kijárta a szamárlétrát, volt a Bretter-kör elnöke, olvasott fel többször a Bulgakovban, írásai folyóiratokban jelentek meg, majd jött az első novelláskötete, az Áradás.
S hogy hogyan került a Magvető „istállójába”, mit gondol az Éles és az Égéstermék regényeiről, és miért döntött úgy, hogy az irodalom helyett a kreatív reklámszövegírást választja, megtudhatják a Liget április 3-ai számából.
A reggelt a gyerekkor kedvencével, a bundás kenyérrel indítjuk, ebédre egy hagyományos fogás kerül a tányérra, desszertnek sokak által kedvelt falatok következnek, este pedig egy meleg, krémes, töltött édesburgonya zárja a napot.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
szóljon hozzá!