
Potozky László. Az Áradás, a Nappá lett lámpafény, az Éles és az Égéstermék kötetek szerzője
Fotó: Hőgye Renka
Fiatal korában mindennapjai része volt az irodalom, mára viszont elment tőle a kedve. Két regény és két novelláskötet után hagyott fel a szépirodalommal, az utóbbi időben a kreatív reklámszövegírás a szakterülete. A Székelyhon napilap pénteki Liget életmód-mellékletében a csíkszeredai Potozky Lászlóról olvashatnak.
2020. április 03., 12:562020. április 03., 12:56
Akárcsak sok más kortársát, Potozky Lacit is a kilencvenes években szülei mellett az egyik csíkszeredai lakótelep, a Virág utca nevelte. „Nagyon meghatározó számomra ez a panelromantika, a betonmelankólia a gyerekkoromat juttatja eszembe. De anyum szülőfaluja is fontos pont a gyerekkoromban, sok értékes élettapasztalatot szereztem Homoródkarácsonyfalván, nem hiányzik ez a vonal sem az életemből. Mostanra elmondhatom magamról, hogy igazából sem városi, sem falusi gyerek nem vagyok: inkább egy nagyvárosban élő felnőtt, aki valahonnan távolról jött markáns tapasztalatokkal” – meséli, hozzátéve, hogy a városhoz ma szűk családja köti.
Potozky László Kolozsvárra ment egyetemre, pszichológiára kezdett járni, de egy év után újságírásra váltott, majd a Szabadság tudósítója lett.
Kijárta a szamárlétrát, volt a Bretter-kör elnöke, olvasott fel többször a Bulgakovban, írásai folyóiratokban jelentek meg, majd jött az első novelláskötete, az Áradás.
S hogy hogyan került a Magvető „istállójába”, mit gondol az Éles és az Égéstermék regényeiről, és miért döntött úgy, hogy az irodalom helyett a kreatív reklámszövegírást választja, megtudhatják a Liget április 3-ai számából.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!