Otthon ülni jó. Ágyban kávé. Breath – új klipek erdélyi zenekaroktól

Épp úgy esett, hogy megkeresett egy borszéki származású fiú, aki hobbi szinten forgat, hogy közösen találjunk ki valamit. Jól összeillettek az elképzeléseink. Ennek a számnak a megírása koncepcióra volt építve, forgatókönyv volt elképzelve rá. Választottunk helyszíneket, megkerestük a Rokoyát, és szépen összejött minden” – magyarázta Bodó István, a zenekar menedzsere. A klip kapcsán született egy másik elképzelésük, hogy Erdélyben több helyszínen, akár helyi alkotókat is bevonva népszerűsítsék az adott települést, tájegységet, mutassák be az adott régiót – a zenekar stílusában úgy képileg, mint zeneileg.

Az Ágyban kávé című dalukat eddig egy akusztikus gitárral és csörgővel játszották a koncerteken, most kapott hangszerelést igazán. „A fejemben mindig megvolt ez a szvinges alap. Rájött most a szintetizátor, még gitár, ahol kellett. A stúdiózáskor kapta meg ezt a formáját, ahol úgy éreztük – például a cigányzenés hangzásnál – ott még továbbtoltuk” – magyarázta Árpád.

A látványos jelmezekkel a Csíki Játékszín segítette a csapatot. Mint mondták, sok volt az utómunka, sok apró jelenetet kellett összeilleszteni. Néhány hete már meg is született egy változat, de azt elvetették, inkább adtak még időt arra, hogy a most látható klip megszülessen. „Úgy látjuk, ez az igazi, ez a sorrend, ez a dramaturgia, ez a történetvezetés, amiben nincs logika. Rájöttünk, hogy nem kell keressük benne a logikát, hanem a spontaneitása adja meg az egésznek a varázsát” – fejtette ki Eszter.

– véli a Koszika & The HotShots frontembere, társalapítója és dalszerzőpárosának tagja, Koszorus Krisztina, azaz Koszika. A dalszerző hozzáteszi, a dalban egyszerre van egy kis nagyvilági nyugtalanság és egy kis közép-kelet-európai belenyugvás. Ezt a fílinget a karantén ideje alatt foglalták dalba, az Otthon ülni jó címet kapta, és amely október végétől elérhető az összes streaming felületen, és klippel együtt a Youtube-on. A klip operatőre Sáji Róbert, segédoperatőre Fekete Péter. Rendező: Márton László.

„2015-ben nyertük el a majdnem-végleges zenekari formánkat, és azóta az alap-mag körül folyton változó, bővülő zenei kollektívaként rójuk együtt az időt meg a teret. Gyakran hívunk meghívottakat és több érdekes projektnek voltunk az iniciálói (Funkylvania, Szimfonik koncert stb.) itt, Erdélyben. Erdélyi és ettől kissé multikulti zenekar voltunk eddig is ugyan, de most interkontinentális méreteket öltöttünk, hiszen legújabb meghívottunk, Vaughn Roberts londoni születésű, Új-Zélandon élő, de Amerikában tanult trombitás és zeneszerző. A stílusunk a pop/funk/reggae mezsgyéjén mozog, de mindet átitatja egy kicsit a közép- kelet-európai, szinte balkáni keserédes belenyugvás, na meg egy valamelyest jazzes attitűd” – fogalmaz magukról a zenész.