
Fotó: oroktel.hu
Hogyan lehetett túlélni a szovjet Gupvi-munkatáborok szörnyűségeit? Hogy lehet embernek maradni a legnagyobb embertelenségben? Szabad-e álmodni a hazatérésről a világ legborzalmasabb helyén? – többek között erre próbál választ adni Szász Attila és Köbli Nobert új filmje, az Örök tél. Kritika.
2018. március 01., 15:302018. március 01., 15:30
2018. március 01., 16:052018. március 01., 16:05
Bár tévéfilmnek készült, sokan egyetértenek abban, hogy nagyvásznon is megállná a helyét az első magyar gulág-film, amely a készítők elmondása szerint
Fotó: oroktel.hu
A málenkij-robot szörnyűségeit bemutató alkotás a Gulág Emlékbizottság megbízásából és támogatásával készült, ennek ellenére
Fotó: oroktel.hu
A Gera Marina és Csányi Sándor főszereplésével készült filmben túlnyomórészt nők játsszák a főbb szerepeket, ismét közös produkcióban láthatjuk az Aranyéletből is ismert Döbrösi Laurát és Farkas Franciskát (bár ezúttal nincs közös jelenetük), de kiemelendő Kiss Diána Magdolna alakítása és Kurta Niké szereplése is, akik mind-mind hitelesen formálják meg a kényszermunkára hurcolt fiatal nőket.
Fotó: oroktel.hu
1944-ben járunk egy kis magyarországi faluban, amelyet nagyrészt svábok laknak. Javában tart még a háború, az immár megszálló szovjet katonák pedig három hetes „kukoricatörésre” viszik el az asszonyokat és a lányokat. Az első nagyon baljós jel, hogy ebből mégsem az lesz, amit ígértek, amikor a hosszas gyaloglás után egy vonat körvonalai rajzolódnak ki a távolban, és
Fotó: oroktel.hu
Mire észbe kapnak, már a vagonokba zsúfolva távolodnak az otthonuktól, és ez ellen semmit nem tehetnek. Itt kezdődik igazán a kiszolgáltatottság érzésének nagyon realisztikus megjelenítése: egy donyecki munkatáborban mindenüktől megfosztva szenet kell kitermeljenek, mindezt pedig azért, mert a „németek leromboltak mindent és oroszokat öltek, az elhurcoltak pedig kompenzálásként részt vehetnek az újjáépítésben”.
• Videó: Szupermodern Stúdió
Fotó: oroktel.hu
A kegyetlen valóság, hogy ezen a helyen tulajdonképpen mindenki rab, még letaglózóbb, főként annak tudatában, hogy ez egy ember önkénye miatt van így.
A főszereplő Irént alakító Gera Marina, miután szembesül a teljes kiszolgáltatottsággal, segíteni próbál sorstársán, a Döbrösi Laura által alakított néma Annán, ám sorsuk csak egyre nehezebbre fordul. Amikor már úgy tűnik, hogy a remény utolsó szikrája is kihunyt, akkor jön be a képbe a Csányi Sándor által megformált Rajmund, aki mindenáron segíteni akar Irénen, és különböző szabályokkal próbálja elviselhetőbbé tenni az ottlétét.
Fotó: oroktel.hu
Ezek a mélyen emberi sorsok azok, amik közel hozzák, jobban átélhetővé teszik az alkotást: nem csupán borzongunk, hanem látjuk, hogy egy teljesen feje tetejére állított világban is megmaradnak az emberi értékek, helyet kap a szeretés és a folyamatos élni akarás, még akkor is, ha ez hatalmas áldozatokkal jár.
Fotó: oroktel.hu
A színészek pedig maximálisan teljesítenek:
Gera Marina, akinek ez az első főszerepe, minden szempontból csodálatosan játszik, Csányi Sándorról is valamelyest elhisszük, hogy egy megtört, a saját szabályai révén túlélni akaró ember a Gupvi-munkatábor poklában.
Fotó: oroktel.hu
Az alkotópáros: Szász Attila és Köbli Norbert (korábbi filmjeik a Félvilág és a Berni követ) hagyták, hogy a színészi játék kibontakozzon,
Csak remélni merjük, hogy az alkotópáros még sok filmen fog hasonló igényességgel dolgozni, és ahogy kell, mozivásznon láthatjuk majd az újabb közös alkotásaikat.
1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra, és talán még többet árul el a technikához fűződő hitünkről és félelmeinkről.
Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.
Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.
Erdélyben a húsleves elmaradhatatlan összetevője, de krémleves és különféle saláták is készíthetőek a zellerből – tájainkon a legtöbben így ismerik a felhasználási módjait. Azonban a világ más konyháiban változatos elkészítési módozatai is ismertek.
Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.
Egy könnyed, gyorsan elkészíthető fogás – csíraágyon, avokádóval és vérnaranccsal az igazi.
Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.
Az új év kezdetén érdemes megállni egy pillanatra, visszatekinteni a természet adta ajándékokra, és néhány újévi fogadalmat tenni, amelyek a figyelemre, a tiszteletre és a természet szeretetére szólítanak.
Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.
Emlékszem egy ifjúkori, magányos szilveszterre, még valamikor a kilencvenes évek elejéről. Éjfél előtt pár perccel felkaptam magamra a kabátot és kisétáltam a kertünk végén áthaladó vasúti töltéshez.
szóljon hozzá!