Hirdetés
Hirdetés

Örök tél – a földi pokol, amit csak álmok nélkül lehet túlélni

•  Fotó: oroktel.hu

Fotó: oroktel.hu

Hogyan lehetett túlélni a szovjet Gupvi-munkatáborok szörnyűségeit? Hogy lehet embernek maradni a legnagyobb embertelenségben? Szabad-e álmodni a hazatérésről a világ legborzalmasabb helyén? – többek között erre próbál választ adni Szász Attila és Köbli Nobert új filmje, az Örök tél. Kritika.

Tamás Attila

2018. március 01., 15:302018. március 01., 15:30

2018. március 01., 16:052018. március 01., 16:05

Bár tévéfilmnek készült, sokan egyetértenek abban, hogy nagyvásznon is megállná a helyét az első magyar gulág-film, amely a készítők elmondása szerint

250 ezer igaz történet alapján készült.

Hirdetés
•  Fotó: oroktel.hu Galéria

Fotó: oroktel.hu

A málenkij-robot szörnyűségeit bemutató alkotás a Gulág Emlékbizottság megbízásából és támogatásával készült, ennek ellenére

nem látszik semmiféle megfelelési kényszer a politikusokból és történészekből álló támogatók irányába, hogy ezáltal a játékfilm valamiféle modoros kórkép legyen, hanem kiteljesedik az alkotói szabadság és a drámai színészi játék.

•  Fotó: oroktel.hu Galéria

Fotó: oroktel.hu

A Gera Marina és Csányi Sándor főszereplésével készült filmben túlnyomórészt nők játsszák a főbb szerepeket, ismét közös produkcióban láthatjuk az Aranyéletből is ismert Döbrösi Laurát és Farkas Franciskát (bár ezúttal nincs közös jelenetük), de kiemelendő Kiss Diána Magdolna alakítása és Kurta Niké szereplése is, akik mind-mind hitelesen formálják meg a kényszermunkára hurcolt fiatal nőket.

•  Fotó: oroktel.hu Galéria

Fotó: oroktel.hu

1944-ben járunk egy kis magyarországi faluban, amelyet nagyrészt svábok laknak. Javában tart még a háború, az immár megszálló szovjet katonák pedig három hetes „kukoricatörésre” viszik el az asszonyokat és a lányokat. Az első nagyon baljós jel, hogy ebből mégsem az lesz, amit ígértek, amikor a hosszas gyaloglás után egy vonat körvonalai rajzolódnak ki a távolban, és

az elhurcoltak számára is világossá válik, hogy sokkal kegyetlenebb a szándék, ami elszakítja őket a családjaiktól.

•  Fotó: oroktel.hu Galéria

Fotó: oroktel.hu

Mire észbe kapnak, már a vagonokba zsúfolva távolodnak az otthonuktól, és ez ellen semmit nem tehetnek. Itt kezdődik igazán a kiszolgáltatottság érzésének nagyon realisztikus megjelenítése: egy donyecki munkatáborban mindenüktől megfosztva szenet kell kitermeljenek, mindezt pedig azért, mert a „németek leromboltak mindent és oroszokat öltek, az elhurcoltak pedig kompenzálásként részt vehetnek az újjáépítésben”.

Videó: Szupermodern Stúdió

Szembesülünk a lágerek kegyetlen világával, azzal, hogy ezen a helyen teljesen átértékelődik az emberi méltóság. Komoly áldozatokat kell hozni a túlélésért, semmire sincs garancia, és teljesen más szabályok uralkodnak, mint egy normális társadalomban.

•  Fotó: oroktel.hu Galéria

Fotó: oroktel.hu

A kegyetlen valóság, hogy ezen a helyen tulajdonképpen mindenki rab, még letaglózóbb, főként annak tudatában, hogy ez egy ember önkénye miatt van így.

A főszereplő Irént alakító Gera Marina, miután szembesül a teljes kiszolgáltatottsággal, segíteni próbál sorstársán, a Döbrösi Laura által alakított néma Annán, ám sorsuk csak egyre nehezebbre fordul. Amikor már úgy tűnik, hogy a remény utolsó szikrája is kihunyt, akkor jön be a képbe a Csányi Sándor által megformált Rajmund, aki mindenáron segíteni akar Irénen, és különböző szabályokkal próbálja elviselhetőbbé tenni az ottlétét.

•  Fotó: oroktel.hu Galéria

Fotó: oroktel.hu

Ebben a földi pokolban, ahol folyamatosan foszlik szét annak a reménye, hogy valaha is élve ki lehet jutni innen, az emberi jellem megváltozásának lehetünk tanúi, pontosabban annak, hogy mi változik meg valakiben azért, hogy az adott helyzetből a legtöbbet hozhassa ki.

Ezek a mélyen emberi sorsok azok, amik közel hozzák, jobban átélhetővé teszik az alkotást: nem csupán borzongunk, hanem látjuk, hogy egy teljesen feje tetejére állított világban is megmaradnak az emberi értékek, helyet kap a szeretés és a folyamatos élni akarás, még akkor is, ha ez hatalmas áldozatokkal jár.

•  Fotó: oroktel.hu Galéria

Fotó: oroktel.hu

A színészek pedig maximálisan teljesítenek:

hitelesen adják vissza a kényszermunkával meggyötört, szenvedő embereket, akik mindenáron szabadulni szeretnének a földi pokolból, de nem áll módjukban megtenni ezt.

Gera Marina, akinek ez az első főszerepe, minden szempontból csodálatosan játszik, Csányi Sándorról is valamelyest elhisszük, hogy egy megtört, a saját szabályai révén túlélni akaró ember a Gupvi-munkatábor poklában.

•  Fotó: oroktel.hu Galéria

Fotó: oroktel.hu

Az alkotópáros: Szász Attila és Köbli Norbert (korábbi filmjeik a Félvilág és a Berni követ) hagyták, hogy a színészi játék kibontakozzon,

a történet forgatókönyvét pedig kellően izgalmasan írták meg ahhoz, hogy egy pillanatig se érezzük, hogy üresjáratok vannak benne. A motivációk megalapozottak, a cselekmény feszes, a végkifejlet katarzisos, az operatőri munka pedig nagyvászonért kiált.

Csak remélni merjük, hogy az alkotópáros még sok filmen fog hasonló igényességgel dolgozni, és ahogy kell, mozivásznon láthatjuk majd az újabb közös alkotásaikat.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások
Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 05., hétfő

A mögöttünk lévő jövő, avagy Tesla jóslatai száz év távlatából

1926-ban Nikola Tesla úgy beszélt a jövőről, mintha már járt volna benne. Száz évvel később, 2026-ban újraolvasva interjúját, meglepően sok jóslata vált valóra, és talán még többet árul el a technikához fűződő hitünkről és félelmeinkről.

A mögöttünk lévő jövő, avagy Tesla jóslatai száz év távlatából
Hirdetés
2026. január 04., vasárnap

Fenntartható a húsfogyasztás?

Amikor az étkezés fenntarthatóságáról beszélünk, akkor óhatatlanul előkerül egy rendkívül megosztó téma: a húsfogyasztás.

Fenntartható a húsfogyasztás?
Fenntartható a húsfogyasztás?
2026. január 04., vasárnap

Fenntartható a húsfogyasztás?

2026. január 03., szombat

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak

Bálint Tibor öregjei mellé ülve mindannyian tudnánk sorolni, hogy „régen mennyi minden volt jobb”.

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
Péter Beáta: Régi gyönyörű havak
2026. január 03., szombat

Péter Beáta: Régi gyönyörű havak

2026. január 03., szombat

Jellegzetes illatú, közkedvelt zöldségünk: a zeller

Erdélyben a húsleves elmaradhatatlan összetevője, de krémleves és különféle saláták is készíthetőek a zellerből – tájainkon a legtöbben így ismerik a felhasználási módjait. Azonban a világ más konyháiban változatos elkészítési módozatai is ismertek.

Jellegzetes illatú, közkedvelt zöldségünk: a zeller
Hirdetés
2026. január 02., péntek

Kedves naplóm, új év van

Mit kezd az ember az új évvel? A 19. század magyar alkotói naplóban, levélben, emlékiratban válaszoltak: Széchenyi számot vetett, Arany mérlegelt, Petőfi elrugaszkodott, Jókai új történetet írt. Az idő fordulópontjai négy hangon.

Kedves naplóm, új év van
Kedves naplóm, új év van
2026. január 02., péntek

Kedves naplóm, új év van

2026. január 02., péntek

Csirkemell vérnaranccsal

Egy könnyed, gyorsan elkészíthető fogás – csíraágyon, avokádóval és vérnaranccsal az igazi.

Csirkemell vérnaranccsal
Csirkemell vérnaranccsal
2026. január 02., péntek

Csirkemell vérnaranccsal

2026. január 01., csütörtök

Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből

Egy év, amelyben művészek, gondolkodók, zenészek, tanárok, alkotók és közösségépítők szólaltak meg. Hagyományról és jelenről, hitről és kételyről, személyes sorsokról és közös élményekről – a Liget interjúinak esszenciája.

Kérdések és válaszok között: egy év emberközelből
Hirdetés
2026. január 01., csütörtök

Figyelni és szeretni a természetet – az új évben is

Az új év kezdetén érdemes megállni egy pillanatra, visszatekinteni a természet adta ajándékokra, és néhány újévi fogadalmat tenni, amelyek a figyelemre, a tiszteletre és a természet szeretetére szólítanak.

Figyelni és szeretni a természetet – az új évben is
2025. december 31., szerda

Évi kulturális szövet: emlékezetes pillanatok a Ligeten

Kiállítások, könyvbemutatók, koncertek, színházi előadások és közösségi események formálták az évet. A Liget kulturális áttekintője hónapról hónapra idézi fel azokat a pillanatokat, amelyek megmutatták: a kultúra él, kérdez és összeköt.

Évi kulturális szövet: emlékezetes pillanatok a Ligeten
2025. december 30., kedd

Fábián Tibor: Harminc évvel ezelőtt...

Emlékszem egy ifjúkori, magányos szilveszterre, még valamikor a kilencvenes évek elejéről. Éjfél előtt pár perccel felkaptam magamra a kabátot és kisétáltam a kertünk végén áthaladó vasúti töltéshez.

Fábián Tibor: Harminc évvel ezelőtt...
Hirdetés