
Fotó: oroktel.hu
Hogyan lehetett túlélni a szovjet Gupvi-munkatáborok szörnyűségeit? Hogy lehet embernek maradni a legnagyobb embertelenségben? Szabad-e álmodni a hazatérésről a világ legborzalmasabb helyén? – többek között erre próbál választ adni Szász Attila és Köbli Nobert új filmje, az Örök tél. Kritika.
2018. március 01., 15:302018. március 01., 15:30
2018. március 01., 16:052018. március 01., 16:05
Bár tévéfilmnek készült, sokan egyetértenek abban, hogy nagyvásznon is megállná a helyét az első magyar gulág-film, amely a készítők elmondása szerint
Fotó: oroktel.hu
A málenkij-robot szörnyűségeit bemutató alkotás a Gulág Emlékbizottság megbízásából és támogatásával készült, ennek ellenére
Fotó: oroktel.hu
A Gera Marina és Csányi Sándor főszereplésével készült filmben túlnyomórészt nők játsszák a főbb szerepeket, ismét közös produkcióban láthatjuk az Aranyéletből is ismert Döbrösi Laurát és Farkas Franciskát (bár ezúttal nincs közös jelenetük), de kiemelendő Kiss Diána Magdolna alakítása és Kurta Niké szereplése is, akik mind-mind hitelesen formálják meg a kényszermunkára hurcolt fiatal nőket.
Fotó: oroktel.hu
1944-ben járunk egy kis magyarországi faluban, amelyet nagyrészt svábok laknak. Javában tart még a háború, az immár megszálló szovjet katonák pedig három hetes „kukoricatörésre” viszik el az asszonyokat és a lányokat. Az első nagyon baljós jel, hogy ebből mégsem az lesz, amit ígértek, amikor a hosszas gyaloglás után egy vonat körvonalai rajzolódnak ki a távolban, és
Fotó: oroktel.hu
Mire észbe kapnak, már a vagonokba zsúfolva távolodnak az otthonuktól, és ez ellen semmit nem tehetnek. Itt kezdődik igazán a kiszolgáltatottság érzésének nagyon realisztikus megjelenítése: egy donyecki munkatáborban mindenüktől megfosztva szenet kell kitermeljenek, mindezt pedig azért, mert a „németek leromboltak mindent és oroszokat öltek, az elhurcoltak pedig kompenzálásként részt vehetnek az újjáépítésben”.
• Videó: Szupermodern Stúdió
Fotó: oroktel.hu
A kegyetlen valóság, hogy ezen a helyen tulajdonképpen mindenki rab, még letaglózóbb, főként annak tudatában, hogy ez egy ember önkénye miatt van így.
A főszereplő Irént alakító Gera Marina, miután szembesül a teljes kiszolgáltatottsággal, segíteni próbál sorstársán, a Döbrösi Laura által alakított néma Annán, ám sorsuk csak egyre nehezebbre fordul. Amikor már úgy tűnik, hogy a remény utolsó szikrája is kihunyt, akkor jön be a képbe a Csányi Sándor által megformált Rajmund, aki mindenáron segíteni akar Irénen, és különböző szabályokkal próbálja elviselhetőbbé tenni az ottlétét.
Fotó: oroktel.hu
Ezek a mélyen emberi sorsok azok, amik közel hozzák, jobban átélhetővé teszik az alkotást: nem csupán borzongunk, hanem látjuk, hogy egy teljesen feje tetejére állított világban is megmaradnak az emberi értékek, helyet kap a szeretés és a folyamatos élni akarás, még akkor is, ha ez hatalmas áldozatokkal jár.
Fotó: oroktel.hu
A színészek pedig maximálisan teljesítenek:
Gera Marina, akinek ez az első főszerepe, minden szempontból csodálatosan játszik, Csányi Sándorról is valamelyest elhisszük, hogy egy megtört, a saját szabályai révén túlélni akaró ember a Gupvi-munkatábor poklában.
Fotó: oroktel.hu
Az alkotópáros: Szász Attila és Köbli Norbert (korábbi filmjeik a Félvilág és a Berni követ) hagyták, hogy a színészi játék kibontakozzon,
Csak remélni merjük, hogy az alkotópáros még sok filmen fog hasonló igényességgel dolgozni, és ahogy kell, mozivásznon láthatjuk majd az újabb közös alkotásaikat.
A birsalma igazi különlegesség: intenzív illata és fűszeres, enyhén fanyar íze miatt ritkábban használt, mégis rendkívül értékes őszi alapanyag.
„Mikor először indultunk Somlyóra, fiatalok voltunk. Tiltott idők jártak, mégis útnak eredtünk. A hit akkor nem hangos volt, hanem csendes és kitartó. Ezt tanultuk meg azon a napon” – meséli sorozatunk utolsó részében Márika néni.
A 23. Székelyudvarhelyi Kamarazene Fesztivál idén is különleges zenével, rendhagyó művészi pillanatokkal töltötte meg a várost.
A törődés önmagunkkal kezdődik. Egyszerű, mégis tápláló fogások következnek. Ételek, amelyeket szeretettel, odafigyeléssel készíthetünk el magunknak. A könnyed alapanyagok és a harmonikus ízek nemcsak a testet, hanem a lelket is feltöltik.
Bár elsősorban a bárányhúst kedvelőknek fog ízleni ez a fogás, a szultán kedvencét, azaz a fűszeres, padlizsánkrémes aprópecsenyét borjúhússal is el lehet készíteni. De nem biztos, hogy érdemes!
A gyimesi férfiak hangja messzire száll: Lakitelektől az ezeréves határig. Antal Tibor, a Gyimesvölgye Férfikórus vezetője arról mesélt, hogyan tartják életben a hagyományt, és miért fontos, hogy a fiatalok is továbbvigyék az éneklés örömét.
Nemcsak ropogós, hanem pikánsan fűszeres is a buffalo csirkeszárny, ami akárcsak a KFC csirkemell, ízig-vérig amerikai fogás.
Ehhez a fogáshoz adjunk rizstésztát, tojást és póréhagymát is – őszi napokra ideális tartalmas leves.
A Kájoni János Megyei Könyvtárban november 13-án bemutatott tárlat finom, mégis erőteljes képeken keresztül mutatja meg Keresztes Evelin világát, ahol a szemek csillogása válik a festmények legmélyebb üzenetévé.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
szóljon hozzá!