
Fotó: oroktel.hu
Hogyan lehetett túlélni a szovjet Gupvi-munkatáborok szörnyűségeit? Hogy lehet embernek maradni a legnagyobb embertelenségben? Szabad-e álmodni a hazatérésről a világ legborzalmasabb helyén? – többek között erre próbál választ adni Szász Attila és Köbli Nobert új filmje, az Örök tél. Kritika.
2018. március 01., 15:302018. március 01., 15:30
2018. március 01., 16:052018. március 01., 16:05
Bár tévéfilmnek készült, sokan egyetértenek abban, hogy nagyvásznon is megállná a helyét az első magyar gulág-film, amely a készítők elmondása szerint
Fotó: oroktel.hu
A málenkij-robot szörnyűségeit bemutató alkotás a Gulág Emlékbizottság megbízásából és támogatásával készült, ennek ellenére
Fotó: oroktel.hu
A Gera Marina és Csányi Sándor főszereplésével készült filmben túlnyomórészt nők játsszák a főbb szerepeket, ismét közös produkcióban láthatjuk az Aranyéletből is ismert Döbrösi Laurát és Farkas Franciskát (bár ezúttal nincs közös jelenetük), de kiemelendő Kiss Diána Magdolna alakítása és Kurta Niké szereplése is, akik mind-mind hitelesen formálják meg a kényszermunkára hurcolt fiatal nőket.
Fotó: oroktel.hu
1944-ben járunk egy kis magyarországi faluban, amelyet nagyrészt svábok laknak. Javában tart még a háború, az immár megszálló szovjet katonák pedig három hetes „kukoricatörésre” viszik el az asszonyokat és a lányokat. Az első nagyon baljós jel, hogy ebből mégsem az lesz, amit ígértek, amikor a hosszas gyaloglás után egy vonat körvonalai rajzolódnak ki a távolban, és
Fotó: oroktel.hu
Mire észbe kapnak, már a vagonokba zsúfolva távolodnak az otthonuktól, és ez ellen semmit nem tehetnek. Itt kezdődik igazán a kiszolgáltatottság érzésének nagyon realisztikus megjelenítése: egy donyecki munkatáborban mindenüktől megfosztva szenet kell kitermeljenek, mindezt pedig azért, mert a „németek leromboltak mindent és oroszokat öltek, az elhurcoltak pedig kompenzálásként részt vehetnek az újjáépítésben”.
• Videó: Szupermodern Stúdió
Fotó: oroktel.hu
A kegyetlen valóság, hogy ezen a helyen tulajdonképpen mindenki rab, még letaglózóbb, főként annak tudatában, hogy ez egy ember önkénye miatt van így.
A főszereplő Irént alakító Gera Marina, miután szembesül a teljes kiszolgáltatottsággal, segíteni próbál sorstársán, a Döbrösi Laura által alakított néma Annán, ám sorsuk csak egyre nehezebbre fordul. Amikor már úgy tűnik, hogy a remény utolsó szikrája is kihunyt, akkor jön be a képbe a Csányi Sándor által megformált Rajmund, aki mindenáron segíteni akar Irénen, és különböző szabályokkal próbálja elviselhetőbbé tenni az ottlétét.
Fotó: oroktel.hu
Ezek a mélyen emberi sorsok azok, amik közel hozzák, jobban átélhetővé teszik az alkotást: nem csupán borzongunk, hanem látjuk, hogy egy teljesen feje tetejére állított világban is megmaradnak az emberi értékek, helyet kap a szeretés és a folyamatos élni akarás, még akkor is, ha ez hatalmas áldozatokkal jár.
Fotó: oroktel.hu
A színészek pedig maximálisan teljesítenek:
Gera Marina, akinek ez az első főszerepe, minden szempontból csodálatosan játszik, Csányi Sándorról is valamelyest elhisszük, hogy egy megtört, a saját szabályai révén túlélni akaró ember a Gupvi-munkatábor poklában.
Fotó: oroktel.hu
Az alkotópáros: Szász Attila és Köbli Norbert (korábbi filmjeik a Félvilág és a Berni követ) hagyták, hogy a színészi játék kibontakozzon,
Csak remélni merjük, hogy az alkotópáros még sok filmen fog hasonló igényességgel dolgozni, és ahogy kell, mozivásznon láthatjuk majd az újabb közös alkotásaikat.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
Ha idén szűkösebb a nyaralási keret, a közelben is találunk látványos úti célokat. Levendulamezők, jégbarlangok, vadregényes tavak és különleges természeti csodák várnak – csak fel kell kerekedjünk.
Frontemberváltás, friss dal és új lendület: a No Sugar Forog a kerék című száma egy korszaknyitás történetét meséli el. Szőcs Renátával beszélgettünk a változásról, az alkotásról és a zenekar jövőjéről.
A zöld és a fehér spárga nemcsak színében különbözik: termesztésük, ízviláguk és konyhai felhasználásuk is eltérő. Ez a szezonális zöldség egészséges, változatosan elkészíthető, és gazdag kultúrtörténeti múlttal rendelkezik.
Sérült, beteg és kidobott cicák százain segített már a csíkszeredai Garfield Cicamentő Egyesület. Salló Izabella, az egyesület elnöke szerint azonban a valódi megoldás nemcsak a mentés, hanem az emberek szemléletének megváltoztatása.
A savanykás datolya az egyik legtrendibb egészséges nasi, de nem kell vagyonokat költeni rá: otthon is könnyen elkészíthető. Édes, citrusos, enyhén ragacsos falat, ami egy könyv mellé egyszerűen „veszélyesen” jó.
szóljon hozzá!