Óda a régészeti ásatásokhoz

Basil annak rendje és módja szerint nekifog az egyik ígéretesnek tűnő domb felásásának, a revelációt azonban egy majdnem tragikus esemény hozza el számára, aminek következtében nekilát a „disznóhát formájú” domb feltárásának, ami – mint kiderül – egy hajósírt rejt.

A jól megírt cselekménynek és a rendkívül hiteles színészi alakításoknak köszönhetően az egész régészeti feltárás folyamata nem fullad unalomba, ugyanis a szereplők a történelmi jelentőségű lelet mellett a személyes drámáikat is fel kell dolgozzák:

Mindezek mellett még bejönnek a képbe a leletre lecsapni kívánó, magukat és a szakmai tudásukat nagyra tartó British Museum munkatársai is, akik szintén nem hagyják, hogy az események a maguk egyszerű medrükben haladhassanak előre.

A földdel és a múlttal már-már szakrális kapcsolatot ápoló egyszerű munkás azonban nem éri be ennyivel: tekintetét nem csak a földre, hanem teleszkópjával az égre is veti, ugyanis a régészet mellett a csillagászat, maga az univerzum is érdekli.

így a film másik főszereplője, a rendkívül tehetséges Carrey Mulligan is célkeresztbe került, ugyanis sokan kifogásolták, hogy a maga 35 évével túl fiatal a történet szerint akkor 56 éves Edith Pretty eljátszására, annak ellenére is, hogy a rendező a rendelkezésére álló módszerekkel öregített rajta.

Edith szerepére eredetileg Nicole Kidmant nézték ki, azonban végül Carrey Mulligan lett a befutó, aki a végeredményt látva kitűnő választásnak bizonyult, így nem is érdemes figyelembe venni az elégedetlenkedők kórusát, hiszen Mulligan a maga angyali ártatlanságával, a belőle áradó szeretettel és törődéssel, valamint azzal a szomorú melankóliával, ami átjön a játékából,

Nagy a gyanúm egyébként, hogy a film rendezője nagy Terrence Malick-rajongó, hiszen a legendás rendező több vizuális stílusjegye is felfedezhető az alkotáson, kezdve a festői tájakon elmerengő kameraállásoktól, egészen

Ez azonban egyáltalán nem róható fel negatívumként, sőt ezek a filmnyelvi elemek adják meg igazán az alkotás drámai hangulatát.

Bár nem azért és akkor készült, hogy a lehető legtöbb szakmai és anyagi elismerést bezsebelje, ezért mindössze egy kellemes év eleji alkotásként maradhat meg az emlékezetünkben, ami üdítő kivételnek számít az eléggé középszerű, a járványhelyzet miatti mozis alternatívának is előlépett netflixes filmdömpingben.