
Fotó: Netflix
Gyönyörű képekkel, bravúros színészi alakításokkal, kellően súlyos drámai töltettel mesél az egyik legjelentősebb régészeti ásatásról a Netflix legújabb filmje. Az alkotásban második világégés előtti Angliában a régmúlt civilizációk felé orientálódik néhány ember figyelme, akik feltárnának és megőriznének valamit a múltból, közben pedig a jelen kihívásaival is meg kell küzdeniük. The Dig (Ásatás), kritika.
2021. február 09., 19:092021. február 09., 19:09
Meglepően kellemes, szép és szerethető filmmel rukkolt elő már év elején a Netflix. Első blikkre úgy tűnhet, hogy egy régészeti ásatásról szóló, nem dokumentum, hanem egészestés játékfilm koncepciója nem igazán lehet érdekes, a meglehetősen fiatal ausztrál filmrendező, Simon Stone alaposan rácáfolt erre.
A nem sokkal a második világháború kitörése előtt játszódó The Dig (Ásatás) megtörtént eseményeken alapszik, egész pontosan a rendkívül értékes és hatalmas régészeti jelentőséggel bíró, Suffolk megyei angolszász leletek (közismert nevén a Sutton Hoo) feltárásának drámai történésein vezeti végig a nézőt, mindezt pedig olyan lenyűgözően gyönyörű képekkel és hangulati elemekkel teszi, hogy
Fotó: Netflix
A film főszerepére nem kisebb nevet sikerült megszerezni, mint Ralph Fiennes – a színészóriás, aki bárkit, de tényleg bárkit el tudna játszani – ezúttal egy, a szakma által lenézett, szakirányú végzettség nélküli, afféle hályogkovácsként tevékenykedő régészt, Basil Brown-t alakítja, akit az özvegy Edith Pretty kér fel, hogy kezdjen ásatásba a birtokán, ahol
Basil annak rendje és módja szerint nekifog az egyik ígéretesnek tűnő domb felásásának, a revelációt azonban egy majdnem tragikus esemény hozza el számára, aminek következtében nekilát a „disznóhát formájú” domb feltárásának, ami – mint kiderül – egy hajósírt rejt.
A jól megírt cselekménynek és a rendkívül hiteles színészi alakításoknak köszönhetően az egész régészeti feltárás folyamata nem fullad unalomba, ugyanis a szereplők a történelmi jelentőségű lelet mellett a személyes drámáikat is fel kell dolgozzák:
Mindezek mellett még bejönnek a képbe a leletre lecsapni kívánó, magukat és a szakmai tudásukat nagyra tartó British Museum munkatársai is, akik szintén nem hagyják, hogy az események a maguk egyszerű medrükben haladhassanak előre.
Fotó: Netflix
Láthatjuk, amint Ralph Fiennes teljes egészében azonosul a szerepével, és a képernyőn nem is őt, hanem a megtört, csak a munkájának és hivatásának élő „mezei” régészt látjuk, aki a nagyapai és apai örökségének köszönhetően olyannyira tökélyre fejlesztette a tudását, hogy
A földdel és a múlttal már-már szakrális kapcsolatot ápoló egyszerű munkás azonban nem éri be ennyivel: tekintetét nem csak a földre, hanem teleszkópjával az égre is veti, ugyanis a régészet mellett a csillagászat, maga az univerzum is érdekli.
így a film másik főszereplője, a rendkívül tehetséges Carrey Mulligan is célkeresztbe került, ugyanis sokan kifogásolták, hogy a maga 35 évével túl fiatal a történet szerint akkor 56 éves Edith Pretty eljátszására, annak ellenére is, hogy a rendező a rendelkezésére álló módszerekkel öregített rajta.
Edith szerepére eredetileg Nicole Kidmant nézték ki, azonban végül Carrey Mulligan lett a befutó, aki a végeredményt látva kitűnő választásnak bizonyult, így nem is érdemes figyelembe venni az elégedetlenkedők kórusát, hiszen Mulligan a maga angyali ártatlanságával, a belőle áradó szeretettel és törődéssel, valamint azzal a szomorú melankóliával, ami átjön a játékából,
Fotó: Netflix
A mellékszereplők, bár nekik lényegesen kevesebb rivaldafény jut, mind korrektül hozzák az általuk alakított karaktereket, de közülük is kiemelkedik a fiatal házas Lilly James Peggyje, aki az ásatás ideje alatt ébred rá, hogy
Nagy a gyanúm egyébként, hogy a film rendezője nagy Terrence Malick-rajongó, hiszen a legendás rendező több vizuális stílusjegye is felfedezhető az alkotáson, kezdve a festői tájakon elmerengő kameraállásoktól, egészen
Ez azonban egyáltalán nem róható fel negatívumként, sőt ezek a filmnyelvi elemek adják meg igazán az alkotás drámai hangulatát.
Fotó: Netflix
Bár nem azért és akkor készült, hogy a lehető legtöbb szakmai és anyagi elismerést bezsebelje, ezért mindössze egy kellemes év eleji alkotásként maradhat meg az emlékezetünkben, ami üdítő kivételnek számít az eléggé középszerű, a járványhelyzet miatti mozis alternatívának is előlépett netflixes filmdömpingben.
The Dig (2021)
angol történelmi, életrajzi dráma
Rendező: Simon Stone
Író: John Preston
Forgatókönyvíró: Moira Buffini
Producer: Carolyn Marks Blackwood, Murray Ferguson, Gabrielle Tana
Társproducer: Redmond Morris
Executive Producer: Anne Sheehan
Operatőr: Mike Eley
Vágó: Jon Harris
Szereplők: Carey Mulligan, Ralph Fiennes, Lily James, Johnny Flynn, Ken Stott, Ben Chaplin.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
szóljon hozzá!