
Marosán Csaba
Fotó: Biró István
Marosán Csaba színművész irodalmi stand up esttel érkezik Csíkszentsimonba augusztus 10-én. A humoron keresztül mutatja meg a magyar nyelv szépségét, játékosságát és mélységét – Jókaitól Krizán át egészen a rekeszizmainkig.
2025. augusztus 08., 15:142025. augusztus 08., 15:14
Egy igazán különleges irodalmi est várja a csíkszentsimoni közönséget augusztus 10-én, vasárnap este 19 órától: Marosán Csaba kolozsvári színművész érkezik A humor az irodalomban című előadásával, amely nemcsak a nevetésről szól, hanem a magyar nyelv játékosságáról, kultúránk mélyebb rétegeiről, és a közösen megélt irodalom erejéről is.
A Ligetnek az előadás kapcsán a színművész elmondta, nem színpadként, hanem játszótérként tekint a fellépés helyszíneire.
– hangsúlyozza, és ezt nem csak szép képnek szánja. Valóban egy nagy közös játékra készül: elővesz egy kosarat, megtölti irodalmi szövegekkel – Jókai Mór, Arany János, Petőfi Sándor, József Attila, sőt még Kriza János neve is előkerül –, és ezekből az irodalmi finomságokból, mint egy szerencsejátékban, sorra húzza elő a résztvevőknek a kacagtató, elgondolkodtató, emberközeli szövegeket.
A rekeszizmokat sem kímélő est – a humor valódi közösségi élményként működik Marosán előadásában
Fotó: Marosán Csaba archívuma
Az ötlet nem itthon született. Mint mesélte, 2018-ban meghívták az ’56-os magyarok által szervezett tengerentúli irodalmi konferenciára, ahol három hetet töltött az amerikai és kanadai magyar közösségek között. Volt ott székely, felvidéki, beregszászi, de még Belgrádban született magyar is – és sok olyan harmadgenerációs fiatal, aki ugyan magyar gyökerű, de sosem járt még Magyarországon. „Akkor jutott eszembe: mit tudok én vinni nekik? Olyasmit kell vinnem, amit mindenki megért, amin mindenki nevet, amitől mindenkinek egy picit megrezdül a lelke.” Így született meg A humor az irodalomban című est, amely azóta Erdély-szerte templomokban, iskolákban, kisközösségekben talált otthonra.
– mondja. Az idei év pedig különösen fontos számára: 200 éve született Jókai Mór, 150 éve hunyt el Kriza János, és 400 éve látta meg a napvilágot Apáczai Csere János – három nagy név, akiket valamilyen formában mind megidéz majd az esten.
Marosán Csaba színművész – az irodalmat nem szavalja, hanem élővé, emberivé és játékossá teszi. Előadásainak középpontjában a humor és a közös gondolkodás öröme áll
Fotó: Marosán Csaba archívuma
És hogy milyen lesz az előadás? Nehéz műfajilag bekategorizálni. „Irodalmi stand up, mondják rá sokan. Talán az is. De számomra inkább lelki töltés. Egy kavalkád. Egy különös, magyar kulturális utazás. Mesélek amerikai és svédországi élményeimről, kutatókról, úszóbajnokokról, és persze a nyelvünkről – hogy mitől olyan különleges, és mire lehetünk büszkék.”
Az est középpontjában tehát a humor áll. Az a fajta humor, amely nem olcsó, nem harsány, hanem bölcs, nyelvi játékokból, finom megfigyelésekből, irodalmi szövegekből táplálkozik.
– mondja nevetve, de hozzáteszi: ha csak egyetlen ember úgy megy haza, hogy újra kedvet kapott egy Jókai-novella vagy egy Petőfi-vers elolvasásához, már megérte.
Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? – hangzik el újra a kérdés. Ha a válasz igen, akkor vasárnap este Csíkszentsimonban a helyed. Nevetni, gondolkodni, újra felfedezni a magyar irodalmat – együtt.
Vannak helyzetek, amikor minden másodperc, minden szó számít. Bartos Mónika csak 23 éves, de a rohammentő-szolgálatnál végzett sok ezer önkéntesóra során megtanulta: az életmentésben a gyorsaság, a csapatmunka és szakmai tudás kulcsfontosságú.
Bizonyára sokan gondolnak nosztalgiával gyermekkoruk játékaira, vagy tán ma is őrzik azokat. Fekete István viszont nemcsak megőrizte egykori kedvenceit, hanem a csíki múzeumnak adományozta, megalapozva ezzel az intézmény játéktörténeti gyűjteményét.
Egy bukaresti villamoson történteknek két színházi ember is szemtanúja volt – ebből aztán monodráma született, most pedig színházi előadás formálódik belőle. A valós történet mögött azonban aktuális társadalmi jelenségre világítanak rá az alkotók.
Daniel Brici bányászportréi túlmutatnak a fotószerű pontosságon: a hiperrealizmus eszközeivel egy eltűnő világ emlékezetét őrzik. A Mineralia Humana kiállítás az emberi figyelem, a munka és a méltóság időtálló lenyomata.
Lenyűgöző látvánnyal és összecsapott utolsó évaddal búcsúzik az Eufória. A közkedvelt sorozat záróakkordja lezárt egy korszakot, olyan élményekkel hagyva a rajongókat, amit inkább elfelejtenének.
Ott, ahová már nem nyúl vissza az emlékezet, és ott, ahol nincsenek források és adatok, a hiányt kitölti a képzelet. Így volt ez régen, és így történt ez A hársfa című regény alkotófolyamata során is. A szerzővel, Antal Imrével beszélgettünk.
Rusz Lívia (1930–2020) az erdélyi képregény talán első igazán ismert alakja, a mai napig közkedvelt Csipike figurájának (képi) megteremtője, akiről kevésbé köztudott, hogy a festészetben is jelentőset alkotott.
A hatalmas kontyoktól és lakkozott hullámoktól hosszú út vezetett a mai könnyed, természetes menyasszonyi frizurákig. Császár Edith mesterfodrász szerint a modern menyasszony már önmagát szeretné látni a tükörben az esküvő napján is.
Az évnek ebben az időszakában igazán csábító a friss orda a piacon. Ha szeretjük az ordát és a pite jellegű süteményeket, ezt mindenképp próbáljuk ki. A fagyasztott gyümölcsnek pedig fogynia kell, mert lassan jön a friss.
Az átmeneti koranyári időszakban illatos mezei szegfűgombát gyűjthetünk, ha kiadós eső után gombásznánk a közeli legelőkön. A lucfenyő és más fenyőfélék is elkezdték már a friss hajtásaikat nevelni, desszerteket és szirupot is készíthetünk belőlük.
szóljon hozzá!