
Marosán Csaba
Fotó: Biró István
Marosán Csaba színművész irodalmi stand up esttel érkezik Csíkszentsimonba augusztus 10-én. A humoron keresztül mutatja meg a magyar nyelv szépségét, játékosságát és mélységét – Jókaitól Krizán át egészen a rekeszizmainkig.
2025. augusztus 08., 15:142025. augusztus 08., 15:14
Egy igazán különleges irodalmi est várja a csíkszentsimoni közönséget augusztus 10-én, vasárnap este 19 órától: Marosán Csaba kolozsvári színművész érkezik A humor az irodalomban című előadásával, amely nemcsak a nevetésről szól, hanem a magyar nyelv játékosságáról, kultúránk mélyebb rétegeiről, és a közösen megélt irodalom erejéről is.
A Ligetnek az előadás kapcsán a színművész elmondta, nem színpadként, hanem játszótérként tekint a fellépés helyszíneire.
– hangsúlyozza, és ezt nem csak szép képnek szánja. Valóban egy nagy közös játékra készül: elővesz egy kosarat, megtölti irodalmi szövegekkel – Jókai Mór, Arany János, Petőfi Sándor, József Attila, sőt még Kriza János neve is előkerül –, és ezekből az irodalmi finomságokból, mint egy szerencsejátékban, sorra húzza elő a résztvevőknek a kacagtató, elgondolkodtató, emberközeli szövegeket.
A rekeszizmokat sem kímélő est – a humor valódi közösségi élményként működik Marosán előadásában
Fotó: Marosán Csaba archívuma
Az ötlet nem itthon született. Mint mesélte, 2018-ban meghívták az ’56-os magyarok által szervezett tengerentúli irodalmi konferenciára, ahol három hetet töltött az amerikai és kanadai magyar közösségek között. Volt ott székely, felvidéki, beregszászi, de még Belgrádban született magyar is – és sok olyan harmadgenerációs fiatal, aki ugyan magyar gyökerű, de sosem járt még Magyarországon. „Akkor jutott eszembe: mit tudok én vinni nekik? Olyasmit kell vinnem, amit mindenki megért, amin mindenki nevet, amitől mindenkinek egy picit megrezdül a lelke.” Így született meg A humor az irodalomban című est, amely azóta Erdély-szerte templomokban, iskolákban, kisközösségekben talált otthonra.
– mondja. Az idei év pedig különösen fontos számára: 200 éve született Jókai Mór, 150 éve hunyt el Kriza János, és 400 éve látta meg a napvilágot Apáczai Csere János – három nagy név, akiket valamilyen formában mind megidéz majd az esten.
Marosán Csaba színművész – az irodalmat nem szavalja, hanem élővé, emberivé és játékossá teszi. Előadásainak középpontjában a humor és a közös gondolkodás öröme áll
Fotó: Marosán Csaba archívuma
És hogy milyen lesz az előadás? Nehéz műfajilag bekategorizálni. „Irodalmi stand up, mondják rá sokan. Talán az is. De számomra inkább lelki töltés. Egy kavalkád. Egy különös, magyar kulturális utazás. Mesélek amerikai és svédországi élményeimről, kutatókról, úszóbajnokokról, és persze a nyelvünkről – hogy mitől olyan különleges, és mire lehetünk büszkék.”
Az est középpontjában tehát a humor áll. Az a fajta humor, amely nem olcsó, nem harsány, hanem bölcs, nyelvi játékokból, finom megfigyelésekből, irodalmi szövegekből táplálkozik.
– mondja nevetve, de hozzáteszi: ha csak egyetlen ember úgy megy haza, hogy újra kedvet kapott egy Jókai-novella vagy egy Petőfi-vers elolvasásához, már megérte.
Játszótársam, mondd, akarsz-e lenni? – hangzik el újra a kérdés. Ha a válasz igen, akkor vasárnap este Csíkszentsimonban a helyed. Nevetni, gondolkodni, újra felfedezni a magyar irodalmat – együtt.
Száz évvel ezelőtt indultak el a székely írók Benedek Elek és Tamási Áron vezetésével, hogy derűt vigyenek és a székely irodalom sajátosságait megmutassák nemzettársaiknak. Ma egy másik csoport teszi ugyanezt – remélhetőleg, több szerencsével.
A növények szépen fejlődnek a napsütötte napoknak köszönhetően. Ez a mérgező növények megjelenését is jelenti, ezúttal kettővel is megismerkedünk. A pirosló hunyor és a martilapu kettős hatását, de a hagymaszagú kányazsombort is bemutatjuk.
Hogyan találkozott a nagy mesemondó egy trafikosné aranyszőke hajú lányával, majd hogyan vallott szerelmet neki? Miként lett házasság ebből, hová indultak nászútra? És miről leveleztek egymással? Ez is kiderül a Székely Menyasszony kiállításon.
Kevés olyan étel van, amely ennyire egyszerű alapanyagokból hoz ki ennyire gazdag ízvilágot. A saltimbocca eredetileg borjúhúsból készül, zsályával és sonkával, de csirkemellből is fantasztikusan működik.
Kevés alapanyag utazta be úgy a világ konyháit, mint a bab: egyszerre a szegények eledele és ikonikus fogások lelke. De hogyan lett a paszulyból globális gasztronómiai történet?
Több tízezer résztvevő, számos ország és rengeteg hangosan kimondott vers: idén Lackfi János művei köré szerveződik a Nemzetközi Felolvasómaraton, amely ismét bebizonyítja, hogy az irodalom közösségi élmény és élő párbeszéd.
Az ősi japán és koreai kerámiaművészet világába kalauzolja el a látogatókat Máthé Lóránt-Pál keramikus székelyudvarhelyi kiállítása.
A reggelt egy ropogós pestós melegszendviccsel kezdjük, uzsonnára egy könnyű, áfonyás görög joghurtos finomság kerül az asztalra. Ebédre egy ázsiai ízvilágú, zöldséges csirkét készítettünk, a napot egy egyszerű, mégis ízletes vacsorával zárjuk.
Virág helyett egy fontos kérdés: ki viszi a háztartás terhét? Sipos Katalin kutatása több mint ötszáz válaszadó tapasztalatán keresztül mutatja meg, mennyi „láthatatlan munka” hárul ma is a nőkre.
Két történelmi kataklizma, egy eltűnt világ és egy mitikus hely emlékezete: Csíkszeredában mutatták be Szabó Róbert Csaba Pokoltó című regényét, ahol a beszélgetés az irodalom, az emlékezet és az identitás kérdéseit is felnyitotta.
szóljon hozzá!