
Az idők során átalakult a népviselet szerepe
Fotó: Gábos Albin
A népviseletet általában a hagyományőrzéssel, a gyökerekhez való visszanyúlással hozzuk összefüggésbe, de közben nem gondolunk bele, mennyire átalakult valójában a szerepe. Régen ha ránéztünk egy székelyruhába öltözött személyre, a ruhába szőtt motívumokból, hímzésből rengeteg információt megtudhattunk róla a családi állapotától kezdődően a társadalmi szerepéig. A Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványának munkatársa a népi elemek modernkori viseléséről beszélgetett Szekeres Bernadette divattervezővel.
2020. szeptember 25., 10:172020. szeptember 25., 10:17
2020. szeptember 25., 11:392020. szeptember 25., 11:39
Zavaróan átalakult az idők során a népviselet szerepe, amelyet az ősi tartalmakkal és védőszereppel feltöltött mivolta helyett gyakran már csak egyenruhaként viselünk – véli Szekeres Bernadette. Kifejtette, ha meg akarjuk érteni az öltözködés átalakulását, nem egy emberöltőben kell gondolkodni, hanem hosszú múltra kell visszatekinteni.
„A Kárpát-medencében, azon belül pedig a magyarság esetében hihetetlenül színes a paletta a népviseletekben, egy külön életérzés palóc ruhát, matyót, kaloteszegit vagy éppen balavásári székelyruhát felvenni.
Védték a lányt, mivel úgy tartották, hogy a nő egy olyan kapu, amelyen élet jön be a világba. Az anyák, nagyanyák mindent elsöprő szeretettel szőtték a lányok számára a ruhákat, különböző védő motívumokat használtak, olyan tudás birtokában voltak, ami ma már szinte elképzelhetetlen” – sorolta a tudnivalókat Szekeres Bernadette. Hozzátette: talán a jelenlegi az utolsó generáció, amely még magába szívhatta ennek a tudásnak egy részét, mivel még láthattuk, hogyan nézett ki dédnagyanyánk főkötőjének a hímzett szalagja vagy a tulipános ládák tartalma.
Az akkor készült ruhák ma nemcsak anyagi örökségnek számítanak, hanem a szellemi érték is megtalálható bennük.
Minderről bővebben a Liget életmód-kiadvány szeptember 25-ei lapszámában olvashatnak.
A hawaii csirkemell egy igazi klasszikus: egyszerre sós a sonkától és a sajttól, és kellemesen édes az ananásztól. Ráadásul szupergyorsan elkészül, így tökéletes választás egy rohanós hétköznapra vagy egy lusta vasárnapi ebédre is.
Képzőművészeti gasztrosorozatunkban ezúttal olyan alkotásokat választottunk, melyek sokak számára ismerősek lehetnek – különösen azoknak, akik érték a ’70-es, ’80-as éveket.
Április 16-a 2001 óta a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. 1944-ben ezen a napon indult a gettósítás Északkelet-Magyarországon és Kárpátalján – a tragédia lenyomatai ma is ott élnek a lelkekben és a művészetben.
Április 23–29. között a Táncvilágnap Csíkszereda rendezvénysorozat pezsdíti fel a várost: előadások, workshopok, közösségi tánc és meglepetések várják az érdeklődőket, lelkes szervezők összefogásával.
A tavaszi csapadék áldása még mindig tart, kucsmagombák után kutatunk továbbra is – a hegyes kucsmagombák ritkább találatnak számítanak. Gombás ételekhez jól társítható ehető vadnövény a vadkomló, zsenge hajtásai begyűjtésének most van az ideje.
Gyermekek személyes hitélményei, díjnyertes színdarab és egy megrendítő dokumentumfilm találkozik A hit arcai című rendezvényen, amely pénteken egész napos kulturális és lelki programot kínál Csíkszentsimonban.
Egyszerű, laktató, és szinte bármilyen sült hús vagy pörkölt mellé tökéletesen illik a hagymás tört burgonya.
Elhatároztam,
hogy százéves koromban
kiadatok egy verseskönyvet,
száz válogatott versemmel...
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
szóljon hozzá!