Az idők során átalakult a népviselet szerepe
Fotó: Gábos Albin
A népviseletet általában a hagyományőrzéssel, a gyökerekhez való visszanyúlással hozzuk összefüggésbe, de közben nem gondolunk bele, mennyire átalakult valójában a szerepe. Régen ha ránéztünk egy székelyruhába öltözött személyre, a ruhába szőtt motívumokból, hímzésből rengeteg információt megtudhattunk róla a családi állapotától kezdődően a társadalmi szerepéig. A Székelyhon napilap pénteki Liget kiadványának munkatársa a népi elemek modernkori viseléséről beszélgetett Szekeres Bernadette divattervezővel.
2020. szeptember 25., 10:172020. szeptember 25., 10:17
2020. szeptember 25., 11:392020. szeptember 25., 11:39
Zavaróan átalakult az idők során a népviselet szerepe, amelyet az ősi tartalmakkal és védőszereppel feltöltött mivolta helyett gyakran már csak egyenruhaként viselünk – véli Szekeres Bernadette. Kifejtette, ha meg akarjuk érteni az öltözködés átalakulását, nem egy emberöltőben kell gondolkodni, hanem hosszú múltra kell visszatekinteni.
„A Kárpát-medencében, azon belül pedig a magyarság esetében hihetetlenül színes a paletta a népviseletekben, egy külön életérzés palóc ruhát, matyót, kaloteszegit vagy éppen balavásári székelyruhát felvenni.
Védték a lányt, mivel úgy tartották, hogy a nő egy olyan kapu, amelyen élet jön be a világba. Az anyák, nagyanyák mindent elsöprő szeretettel szőtték a lányok számára a ruhákat, különböző védő motívumokat használtak, olyan tudás birtokában voltak, ami ma már szinte elképzelhetetlen” – sorolta a tudnivalókat Szekeres Bernadette. Hozzátette: talán a jelenlegi az utolsó generáció, amely még magába szívhatta ennek a tudásnak egy részét, mivel még láthattuk, hogyan nézett ki dédnagyanyánk főkötőjének a hímzett szalagja vagy a tulipános ládák tartalma.
Az akkor készült ruhák ma nemcsak anyagi örökségnek számítanak, hanem a szellemi érték is megtalálható bennük.
Minderről bővebben a Liget életmód-kiadvány szeptember 25-ei lapszámában olvashatnak.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!