
Nápolyi, foci, önéletrajz – több kapaszkodót is találhatnak a mozgóképhez az olasz filmek szerelmesei
Fotó: Netflix
Nemrég került be a Netflix streamingszolgáltató itthoni kínálatába az olasz Paolo Sorrentino legújabb alkotása, az Isten keze, melyért a 2020-ban elhunyt futball-legenda, Diego Maradona be akarta perelni a szolgáltatót. A film kisebb hibái ellenére a kritika, a szakma tetszését egyértelműen elnyerte, és jó eséllyel indul rangos díjakért, az Oscar-díjra és a BAFTA-díjra esélyes alkotások listáján is ott van.
2022. február 01., 16:502022. február 01., 16:50
2022. február 02., 18:082022. február 02., 18:08
A film címe, Isten keze, Maradona az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjében Anglia elleni kezezős góljára utal. A meccset 2–1-re Argentína nyerte, mivel a dél-amerikai csapat első góljakor a játékvezető nem vette észre, hogy Maradona kézzel ütötte be a hálóba a labdát, így gólt ítélt (ilyenek voltak a VAR előtti idők). A futballsztár ezért akarta a Netflixet perelni, mert személyét megkérdezése, engedélye nélkül használták fel.
A hírhedt gól, valamint Maradona átigazolása az SSC Napolihoz csak két példa a film fontos motívumai közül (ugyanilyen fontos, visszatérő motívum a Volt egyszer egy Amerika című film),
Az ötvenes éveiben járó Sorrentino (akiért olyan filmek miatt rajongunk, mint A nagy szépség, az Ifjúság vagy Az ifjú pápa című sorozat) húsz év után tért vissza szülővárosába, Nápolyba forgatni, ahol felidézte a nyolcvanas évek hangulatát.
A film hangulatilag két részre tagolódik, első fele jól eső szókimondással, őszinteséggel, humorral mutatja be Fabietto nagy olasz családjának már-már groteszk mindennapjait, míg a film második felét egy tragikus esemény, a főhős szüleinek halála árnyékolja be. Annak, aki ismeri, ismerte a rendező életrajzát, nem „meglepetés” a tragikus fordulat, ám így is képes szinte sokkolóan hatni: Sorrentino (és ezáltal a filmbeli Fabietto) szülei a család roccarasói nyaralójában tartózkodtak, ahova fiúk nem tartott velük, mert focimeccsre készült, hogy megnézze Maradonát, aki időközben a Napolihoz igazolt. A szülők a nyaralóban szén-monoxidmérgezést kaptak, amibe mindketten belehaltak. Isten keze megmentette a főhős életét.
Fotó: Netflix
A tragédia törést okoz a főhős életében, ami azonban egyúttal el is indítja egy úton önmaga keresése, megtalálása felé. A film egyaránt érdekes fejlődéstörténetként, és olasz, illetve nápolyi életképként. A karakterek és az egymáshoz való viszonyuk is jól megalkotott. Fabietto szüleinek – akik bár veszekednek apja szeretője miatt – összetartozását jól érzékelteti madárfüttyös köszönésük, az, ahogyan ugratják egymást (főleg a feleség a férjet). Ugyancsak kiemelkedő Fabietto nagynénijének a figurája, akihez fűződő viszonya egy szép ívet jár végig a film során, de ki lehet emelni a főhős cigarettacsempész barátját vagy a szomszédban lakó idős grófnőt is.
A film a kétórás játékideje ellenére egy pillanatig sem unalmas, nem laposodik el,
A film gyenge pontja talán a vége, illetve az, ahogy a visszatekintő rendező szeretné lezárni a fiatalkora minden részletét, ám a nézőnek ezek a lezárások nem feltétlenül szükségesek, tökéletes lezárás az, hogy Fabietto elindul az életbe, hogy megtalálja saját útját.
Fotó: Netflix
Az Isten keze nem egy közönségfilm, illetve nem egy tipikus közönségfilm, nyelvezete, formai megoldásai az olasz filmművészet remekeit juttatják eszünkbe, Fellini mester filmjeit, de épp ezért nem lesz mindenki kedvence. Ez nem az a film, amiből tanulni kell, aminek konkrét üzenete van, amivel a néző meg kell találja a közös pontot, a csatlakozási pontot. Az Isten keze megható, szép és jó nézni.
A saláta nem csak „nyúlkaja” és nem csak az fogyaszthatja, aki fogyókúrázik. Pontosan az ilyen tévhitek megcáfolására választott salátareceptet A pszichológus konyhája házigazdája, Dimény-Varga Tünde pszichológus és gasztroblogger.
A Márkos András-emlékkiállítás egyik termében mutatták be az életműkatalógust Csíkszeredában. Székedi Ferenc beszélt várakozásról, kutatásról és egy pályáról, amely Csíkból a nemzetközi színtérig jutott.
A CSÍKszentimreI TEMPLOMOSOK csapata az Örökségünk Őrei versenyben a helyi plébániatemplom értékeit népszerűsíti. A hatodikos diákok játékos programokkal, közösségi eseményekkel keltik életre a műemléket.
Minden, ami a magyar kultúra, és minden, ami nem. Mert mi tudjuk, a magyar kultúra nem hangos, nem tolakszik, s mindig őszinte. És addig él, amíg vigyázunk rá.
A keményebb téli idő beálltával elérkezett a gyanták gyűjtésének ideje. Enyhébb időjárás esetén folyékonyabbak és nagyon ragadnak, így emiatt a téli hideg kedvez a leginkább a gyűjtés szempontjából. Ismerkedjünk meg a felhasználásuk lehetőségeivel.
Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
szóljon hozzá!