
Nápolyi, foci, önéletrajz – több kapaszkodót is találhatnak a mozgóképhez az olasz filmek szerelmesei
Fotó: Netflix
Nemrég került be a Netflix streamingszolgáltató itthoni kínálatába az olasz Paolo Sorrentino legújabb alkotása, az Isten keze, melyért a 2020-ban elhunyt futball-legenda, Diego Maradona be akarta perelni a szolgáltatót. A film kisebb hibái ellenére a kritika, a szakma tetszését egyértelműen elnyerte, és jó eséllyel indul rangos díjakért, az Oscar-díjra és a BAFTA-díjra esélyes alkotások listáján is ott van.
2022. február 01., 16:502022. február 01., 16:50
2022. február 02., 18:082022. február 02., 18:08
A film címe, Isten keze, Maradona az 1986-os világbajnokság negyeddöntőjében Anglia elleni kezezős góljára utal. A meccset 2–1-re Argentína nyerte, mivel a dél-amerikai csapat első góljakor a játékvezető nem vette észre, hogy Maradona kézzel ütötte be a hálóba a labdát, így gólt ítélt (ilyenek voltak a VAR előtti idők). A futballsztár ezért akarta a Netflixet perelni, mert személyét megkérdezése, engedélye nélkül használták fel.
A hírhedt gól, valamint Maradona átigazolása az SSC Napolihoz csak két példa a film fontos motívumai közül (ugyanilyen fontos, visszatérő motívum a Volt egyszer egy Amerika című film),
Az ötvenes éveiben járó Sorrentino (akiért olyan filmek miatt rajongunk, mint A nagy szépség, az Ifjúság vagy Az ifjú pápa című sorozat) húsz év után tért vissza szülővárosába, Nápolyba forgatni, ahol felidézte a nyolcvanas évek hangulatát.
A film hangulatilag két részre tagolódik, első fele jól eső szókimondással, őszinteséggel, humorral mutatja be Fabietto nagy olasz családjának már-már groteszk mindennapjait, míg a film második felét egy tragikus esemény, a főhős szüleinek halála árnyékolja be. Annak, aki ismeri, ismerte a rendező életrajzát, nem „meglepetés” a tragikus fordulat, ám így is képes szinte sokkolóan hatni: Sorrentino (és ezáltal a filmbeli Fabietto) szülei a család roccarasói nyaralójában tartózkodtak, ahova fiúk nem tartott velük, mert focimeccsre készült, hogy megnézze Maradonát, aki időközben a Napolihoz igazolt. A szülők a nyaralóban szén-monoxidmérgezést kaptak, amibe mindketten belehaltak. Isten keze megmentette a főhős életét.
Fotó: Netflix
A tragédia törést okoz a főhős életében, ami azonban egyúttal el is indítja egy úton önmaga keresése, megtalálása felé. A film egyaránt érdekes fejlődéstörténetként, és olasz, illetve nápolyi életképként. A karakterek és az egymáshoz való viszonyuk is jól megalkotott. Fabietto szüleinek – akik bár veszekednek apja szeretője miatt – összetartozását jól érzékelteti madárfüttyös köszönésük, az, ahogyan ugratják egymást (főleg a feleség a férjet). Ugyancsak kiemelkedő Fabietto nagynénijének a figurája, akihez fűződő viszonya egy szép ívet jár végig a film során, de ki lehet emelni a főhős cigarettacsempész barátját vagy a szomszédban lakó idős grófnőt is.
A film a kétórás játékideje ellenére egy pillanatig sem unalmas, nem laposodik el,
A film gyenge pontja talán a vége, illetve az, ahogy a visszatekintő rendező szeretné lezárni a fiatalkora minden részletét, ám a nézőnek ezek a lezárások nem feltétlenül szükségesek, tökéletes lezárás az, hogy Fabietto elindul az életbe, hogy megtalálja saját útját.
Fotó: Netflix
Az Isten keze nem egy közönségfilm, illetve nem egy tipikus közönségfilm, nyelvezete, formai megoldásai az olasz filmművészet remekeit juttatják eszünkbe, Fellini mester filmjeit, de épp ezért nem lesz mindenki kedvence. Ez nem az a film, amiből tanulni kell, aminek konkrét üzenete van, amivel a néző meg kell találja a közös pontot, a csatlakozási pontot. Az Isten keze megható, szép és jó nézni.
A nagyböjti időszakban, amikor az egyszerűbb, húsmentes fogások kerülnek előtérbe, ez a fordított hagymás leveles tészta kiváló vacsora vagy reggeli lehet. A recept egyszerűsége illeszkedik a böjt csendesebb, letisztultabb étkezéseihez.
Valóban mindig a vesztes oldalon álltunk? Egy tavaly megjelent kötet elfeledett magyar győzelmeket idéz fel Erdélytől Itáliáig, a tatárjárástól 1944-ig. Udvardy Zoltán szerint nem a múltunk gyenge – csak nem tanították meg rendesen.
Nemcsak a hagyományos grafikai műfajok mestere, hanem a kortárs kifejezésmódokkal is bátran kísérletező alkotó. A Jelenlét első műsorában Túros Eszter művészettörténész Siklódy Ferenc grafikussal beszélgetett.
Gyors és egyszerű keksz készült A pszichológus konyhájában: a csokiba mártott kiflicskék az év bármely időszakában sikert aratnak.
Újabb nagylemezen dolgoznak az Ineffable tagjai: Shakespeare-szonetteket zenésítenek meg különböző stílusokban. A tíz éve alakult formáció pályafutását követtük az évek során – most az elmúlt időszakról beszélgettünk a zenekar menedzserével.
Újra télies arcát mutatja vidékünk, de a hótakaró alatt már ott rejtőznek a tavasz első hírnökei. Csak egy kis türelemre van szükség, és a fagyos napokat lassan felváltja az enyhülés.
Mi emelheti ki Az arany embert az ajánlott olvasmányok sorából? Ha nem romantikus kalandként, hanem a meghasadás történeteként olvassuk: önkéntes izolációról, kettős identitásról, és egy érzelmileg zárt férfi döntésképtelenségéről szóló regényként.
Az X-Faktor 11. évadának győztese, a 21 éves Solyom Bernadett nem lakik jól koncertnapon – inkább az adrenalin fűti. Kekszmorzsás csoki, mentolos cukorka és egy jó koncert utáni gyorsétterem: így néz ki nála egy igazi turnénap.
A dió nem csupán sütemények alapanyaga: sós krémekben, tésztákban, salátákban és mártásokban is megállja a helyét. Értékes tápanyagforrás, gazdag hagyomány és nemzetközi konyhák izgalmas receptjei kapcsolódnak hozzá.
A szerelmesek napján szinte kötelező a virág. Ezt diktálja a globális marketingpiac, és már-már azt hisszük, ha ilyenkor nem kapunk bár egy szál rózsát, akkor nem is szeretnek igazán. De tudjuk-e valójában, hogy az a szál rózsa milyen utat jár be?
szóljon hozzá!