Múzeumi sztorik: székely asszonyok fejfedője
Asszony csepeszben. A csíkmadarasi Bíró Albertné három gyermekével, Annával, Árpáddal és Antallal 1916-ban
Fotó: Tankó-Molnár Mária gyűjtése
Csak asszonyok viselhették, lányok nem, és minél módosabb volt valaki, annál szebben díszíthette gyönggyel, bodrosabban szegélyezhette csipkével: a csepeszt választották a júniusi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban.
Péter Beáta
2024. június 07., 18:542024. június 07., 18:54
2024. június 07., 19:012024. június 07., 19:01
A Csíki Székely Múzeum néprajzi részlegének tárgyanyaga a népi életmód csaknem minden területét felöleli. A tárgyak készítése a 19. század végére és a 20. század első évtizedeire datálható, de vannak ezeknél régebbi és/vagy újabb objektumok is.
Az utána következő évtizedekben véletlenszerű és célorientált gyűjtések történtek a gyűjtemény gazdagítására. A tárgyanyag leginkább a csíki népi életet próbálja bemutatni – olvasható a múzeum honlapján, ahol azt is megtudjuk, hogy a néprajzi gyűjtemény közel nyolcezer darabból áll, ebből mintegy 2400 darab textília. Olyan régi és értékes darabokat tartalmaz a textilgyűjtemény, mint a híres festékesek, házbelső textíliák, csergék, viseletdarabok, így a rokolyák, mellények, vizitkák, székelyharisnyák és ingek között csepeszeket is találunk.
De mi is az a csepesz?
Székelyföldön az asszonyok a kontyba tekert hajukon csepesz elnevezésű, csipkés szélű, tarajos, áll alatt megkötött főkötőt viseltek. Hétköznapokon színes, ünnepnapokon fekete csepeszt hordtak – magyarázta Málnási Levente néprajzos-muzeológus.
Málnási Levente néprajzos-muzeológus
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„A nők öltözéke nem sokban különbözik a többi székely nők öltözékétől. Az asszonyok budrejos fekete főkötőt hordanak…” – írta Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében a csíki női viseletről. Málnási Levente elmondta, Alcsíkon a csepesz nem szerepelt a kelengyében, mert a vőlegény vagy az anyós ajándékozta, Felcsíkon pedig a perefernum egyik tételét képezte. Kezdetben a csepeszt főkötőműves vagy csepeszvarrónő készítette – mert házasulandó mindig volt –, később falusi kismesterek varrták. „Készítésénél valamikor csipkét, üveggyöngyöt, selyemszalagot is felhasználtak, később már a tarajos vagy magyar főkötő jött divatba. Apor Péter erdélyi emlékíró szóvá is tette, hogy »nem vala annyi módi a fejeken, nem vala annyi taré«.
A néprajzos hozzátette, mivel annak idején májusban és júniusban kötötték a legtöbb házasságot – a leánynak ekkor kötötték be a fejét, és asszonyként hordhatott csak csepeszt –, ezért esett a választásuk erre a darabra a hónap tárgyaként.
Csíkdánfalvi csepesz
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A múzeum gyűjteményében több csepesz is található, de a most kiállított a legszebb, legdíszesebb. Ismeretes, hogy Csíkdánfalván viselték a 20. század elején. Fekete szaténból készült, és két részből szabott szélén négy rend csipkéből rakott taraj van. A csipkék között kék szalagok vannak sugarasan elhelyezve, kilátszanak a csipkéből. A kontyrész bevarrását gyönggyel megtűzött, rakott szaténszalag fedi. A csepesz bélése bolti szövet. Módos asszony viselhette, látható ez a négy rend csipkéből készült tarajból, valamint a gazdag díszítésből. A múzeum tulajdonába 1979-be került be, Antal Áronnétól gyűjtötték.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
„Ez egy polgárias csepesz, abban az időben már a csíki falvakban ezeket a csepeszeket viselték. Kivétel Gyimesben, ahol sima, színes virágokkal hímzett csepeszek voltak. Csíkszeredában és környékén, és különösen az olyan helyeken, ahonnan többen jártak szolgálni és a kivetkőzés is hamarabb megtörtént, egyre inkább ritkult az ilyen viseletdarabok hordása. Egyes falvakban, például Csíkszentdomokoson, megmaradt a folyamatos viselése a székelyruhának.
A viselet és a hagyományos szokások megújítására törekvő mozgalmak hatására a viselet újra divatba jött. És ez a hatás máig kitart” – mutatott rá Málnási Levente, aki azt is elárulta, hogy ez a különlegesen szép darab látható lesz a budapesti Néprajzi Múzeum októberben nyíló kiállításán is.
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A csepesz megtekinthető a Csíki Székely Múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9-17 óra között.
CsíkszékEzek is érdekelhetik
A rovat további cikkei
Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
Hangolódjunk együtt az ünnepre: A nagy mézeskalács játék
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Ha vigyázunk a madarakra, ők is vigyáznak ránk
Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Amikor a tudomány megszólal, és mögötte felhangosodik a rock
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
Hömpölygő mondatok, világvégi fények
Kínai uborkasaláta – videó
Az uborkasaláta nem hiányozhat a sült húsok, fasírtok mellől. A kínai változat nemcsak azért különleges, mert a fűszerezése teljesen más, hanem azért is, mert kés helyett sodrófával dolgozzuk meg az uborkát.
Kínai uborkasaláta – videó
Darált hús káposztaágyon
A káposztaszeletek tökéletes alapot adnak a fűszeres darált húsnak – egy olyan téli fogás, amelyhez nem kell távoli alapanyag. Az ételnek házias, szaftos ízvilága van. Akár hétköznapi ebédnek, akár vendégváró különlegességnek is remek választás.
Darált hús káposztaágyon
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
„Ki volt a csíki nagytata?” – teszi fel a kérdést az unokája. Mások szerint „ő maga volt a becsületesség”, és egyszerűen „jó társaság”. Egy könyv és egy dokumentumfilm ezek nyomán próbálja újra összerakni Pál Gábor méltatlanul feledett alakját.
Ki volt Pál Gábor? – Egy rendkívüli életút nyomában
Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
A fekete retek nemcsak nagyanyáink mézes népi gyógyszere, hanem sokoldalú őszi-téli zöldség, amely levesekben, salátákban és rakott ételekben is megállja a helyét. Érdemes közelebbről megismernie gyógyhatásait és változatos felhasználási módjait.
Népi orvosság és kreatív receptek: a fekete retek ereje
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Nem rabként, hanem börtönkönyvtárosként „zárják rá” a súlyos fémajtót évek óta Illyés Claudiára, a Maros Megyei Könyvtár alkalmazottjára.
Regénybe illő történetek is rejlenek a börtönrácsok mögött | Mesterségem címere
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Sok tudatos vásárló számára egyértelmű, hogy az élelmiszerek kiválasztásánál fontos a vegyszermentesség. Arra viszont ritkábban gondolunk, hogy a vegyszerek ott vannak azokban az anyagokban is, amelyekben az élelmiszereket tároljuk és elkészítjük.
Főzzük ki – de miben? Edények és eszközök a konyhában
Látogatottsági adatokMédiatér
Médiatér alkalmazás
Rádió GaGa alkalmazás
Minden jog fenntartva!
szóljon hozzá!