Rovatok

Szolgáltatások

Médiatár

Bejelentkezés

Bejelentkezés Facebook-fiókkal

Bejelentkezés Google-fiókkal

vagy

E-mail-cím

Jelszó

Elfelejtette a jelszavát?

Regisztráció

Beállítások

Olvasási mód:

Betűméret:

a a

19:47

Székely Menyasszony: egyéni történetekből közös élmény

19:43

Legyőzte német ellenfelét, befejezte az edzőtábort az FK Csíkszereda női csapata

19:28

Turisztikai szakember: 12 hónapból tízben visszaesést könyveltek el a romániai belföldi turizmusban

19:25

Bepótolták az elmaradt meccset, jöhetnek a negyeddöntők az olimpia női hokitornáján

» MÉG TÖBB FRISS HÍR

Luxusautók frontális ütközése: egy üzletember életét vesztette, egy terhes nőt helikopterrel vittek kórházba

Tragikus hirtelenséggel elhunyt Kontra György, az M1 híradósa

Feltakarítják a traktor után a sarat az aszfalton, de a gazdának kell kifizetnie

Nem volt józan a balesetet okozó fiatal remetei sofőr

Fúrják, robbantják a hegyet, hogy autópálya haladhasson át rajta

Tánczos Barna szerint a magyar közösséget jobban tudják segíteni a kormányon, mint ellenzékben

Kolbászkészítés: ahány ház, annyi szokás – videó

Megváltozhat-e az Octavian Goga sétány és főgimnázium neve egy törvény miatt?

Ötödik alkalommal is halasztott az alkotmánybíróság a bírák és ügyészek nyugdíjazásának ügyében

Tíz év alatt tíz falunyival csökkent Háromszék lakossága

Múzeumi sztorik: székely asszonyok fejfedője

Asszony csepeszben. A csíkmadarasi Bíró Albertné három gyermekével, Annával, Árpáddal és Antallal 1916-ban

Fotó: Tankó-Molnár Mária gyűjtése

Csak asszonyok viselhették, lányok nem, és minél módosabb volt valaki, annál szebben díszíthette gyönggyel, bodrosabban szegélyezhette csipkével: a csepeszt választották a júniusi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban.

Péter Beáta

2024. június 07., 18:542024. június 07., 18:54

2024. június 07., 19:012024. június 07., 19:01

A Csíki Székely Múzeum néprajzi részlegének tárgyanyaga a népi életmód csaknem minden területét felöleli. A tárgyak készítése a 19. század végére és a 20. század első évtizedeire datálható, de vannak ezeknél régebbi és/vagy újabb objektumok is.

A néprajzi gyűjtemény alapját még az 1930-as csíksomlyói Néprajzi és egyházművészeti kiállítás alkalmával rakták le.

Az utána következő évtizedekben véletlenszerű és célorientált gyűjtések történtek a gyűjtemény gazdagítására. A tárgyanyag leginkább a csíki népi életet próbálja bemutatni – olvasható a múzeum honlapján, ahol azt is megtudjuk, hogy a néprajzi gyűjtemény közel nyolcezer darabból áll, ebből mintegy 2400 darab textília. Olyan régi és értékes darabokat tartalmaz a textilgyűjtemény, mint a híres festékesek, házbelső textíliák, csergék, viseletdarabok, így a rokolyák, mellények, vizitkák, székelyharisnyák és ingek között csepeszeket is találunk.

De mi is az a csepesz?

Székelyföldön az asszonyok a kontyba tekert hajukon csepesz elnevezésű, csipkés szélű, tarajos, áll alatt megkötött főkötőt viseltek. Hétköznapokon színes, ünnepnapokon fekete csepeszt hordtak – magyarázta Málnási Levente néprajzos-muzeológus.

Málnási Levente néprajzos-muzeológus

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

„A nők öltözéke nem sokban különbözik a többi székely nők öltözékétől. Az asszonyok budrejos fekete főkötőt hordanak…” – írta Orbán Balázs A Székelyföld leírása című művében a csíki női viseletről. Málnási Levente elmondta, Alcsíkon a csepesz nem szerepelt a kelengyében, mert a vőlegény vagy az anyós ajándékozta, Felcsíkon pedig a perefernum egyik tételét képezte. Kezdetben a csepeszt főkötőműves vagy csepeszvarrónő készítette – mert házasulandó mindig volt –, később falusi kismesterek varrták. „Készítésénél valamikor csipkét, üveggyöngyöt, selyemszalagot is felhasználtak, később már a tarajos vagy magyar főkötő jött divatba. Apor Péter erdélyi emlékíró szóvá is tette, hogy »nem vala annyi módi a fejeken, nem vala annyi taré«.

Minél módosabb volt a csepesz viselője, annál bodrosabban szegélyezte csipke a főkötőt. Visszatetszést váltott ki, ha valaki a rangján felüli, gazdagon bodrozott csepeszt hordott. Sok esetben a csepeszt a viselője magával vitte a sírba is.”

A néprajzos hozzátette, mivel annak idején májusban és júniusban kötötték a legtöbb házasságot – a leánynak ekkor kötötték be a fejét, és asszonyként hordhatott csak csepeszt –, ezért esett a választásuk erre a darabra a hónap tárgyaként.

Csíkdánfalvi csepesz

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

A múzeum gyűjteményében több csepesz is található, de a most kiállított a legszebb, legdíszesebb. Ismeretes, hogy Csíkdánfalván viselték a 20. század elején. Fekete szaténból készült, és két részből szabott szélén négy rend csipkéből rakott taraj van. A csipkék között kék szalagok vannak sugarasan elhelyezve, kilátszanak a csipkéből. A kontyrész bevarrását gyönggyel megtűzött, rakott szaténszalag fedi. A csepesz bélése bolti szövet. Módos asszony viselhette, látható ez a négy rend csipkéből készült tarajból, valamint a gazdag díszítésből. A múzeum tulajdonába 1979-be került be, Antal Áronnétól gyűjtötték.

Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum

„Ez egy polgárias csepesz, abban az időben már a csíki falvakban ezeket a csepeszeket viselték. Kivétel Gyimesben, ahol sima, színes virágokkal hímzett csepeszek voltak. Csíkszeredában és környékén, és különösen az olyan helyeken, ahonnan többen jártak szolgálni és a kivetkőzés is hamarabb megtörtént, egyre inkább ritkult az ilyen viseletdarabok hordása. Egyes falvakban, például Csíkszentdomokoson, megmaradt a folyamatos viselése a székelyruhának.

Az 1930-as kiállítás és a néprajzi mozgalmak rásegítettek arra, hogy egyre többen kezdjék újra felvenni a viseletet.

A viselet és a hagyományos szokások megújítására törekvő mozgalmak hatására a viselet újra divatba jött. És ez a hatás máig kitart” – mutatott rá Málnási Levente, aki azt is elárulta, hogy ez a különlegesen szép darab látható lesz a budapesti Néprajzi Múzeum októberben nyíló kiállításán is.