
Lakat és kulcs a 17. századból
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A Mikó-vár régészeti kutatásai során egy 17. századi égetett rétegből előkerült lakatot és a hozzá tartozó kulcsot választotta az áprilisi hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeum – szimbolikusan a Mikó400 rendezvénysorozat egyik záróakkordjaként.
2024. április 09., 14:002024. április 09., 14:00
2024. április 09., 16:302024. április 09., 16:30
A csíkszeredai Mikó-vár általános felújítása kapcsán 2010-ben és 2011-ben végeztek kisebb régészeti kutatásokat a vár belső helyiségeiben, ekkor találtak rá az északi szárnyban – ahol most a múzeum könyvelősége található – egy égetett rétegre, amely feltételezhetően a Mikó-vár 1661-es török-tatár ostroma és részleges leégése során keletkezett. Az égetett rétegből kerámia- és kályhacsempe-töredékek, valamint néhány fémtárgy került elő: spatula, lakat kulcssal, és még egy zárszerkezet – magyarázta Darvas Lóránt régész-történész, muzeológus.
Csupán a kutas teremben találtunk egy 17. századi latrinát, de más, 17. századi objektumot nem sikerült azonosítani.”
Darvas Lóránt régész-történész
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
A hónap tárgyáról elmondta, kovácsolt vasból készített hossznégyszög alakú mechanikus lakatról van szó, a fordítókulcs viszonylag nagy méretű, a felső részén gyűrűs fogantyú van, melynek taraja a lakatba tört. Hogy mit zárt és nyitott, azt nem tudni, használhatták ládához, vagy ajtóhoz is.
A lakatosmesterség a középkorban vált külön a kovácsmesterségtől. A lakatosmesterek céhekbe tömörültek, és nem adták csak úgy át bárkinek a tudást – mutatott rá a régész-történész. „Már az ókori görögök és rómaiak korától ismertek képek és ábrázolások, melyeken kulcsok, illetve zárak tűnnek fel – sőt ekkoriban a kulcs egyben státusszimbólum is volt. Azokban az időkben a nyíltan, övön vagy nyakban hordott kulcs egyszerre jelképezte a tulajdonos gazdagságát, és jelezte azt, hogy „hozzám felesleges betörni, az értékeim védve vannak”. A középkorban a kulccsal nyitható lakatok és zárak jobban elterjedtek, egyre díszesebbek és egyre bonyolultabb szerkezetűek lettek, a kulcsok tollai is egyre összetettebb formákat öltöttek, és elkezdődött a miniatürizáció is: a tenyérnyi nagyságúaktól az egészen apró, pár milliméteres darabokig mindenféle formájú kulccsal találkozhatunk.
Akkoriban is ismert volt a kész termékből, annak szétszerelésével, alkatrészekre bontásával a felépítés tanulmányozása, így akit nem fogadott maga mellé egy mester, annak más módja nem volt arra, hogy elsajátítsa a szakma fortélyait.”
A 17. századi lakat és kulcs megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
szóljon hozzá!