
Túros Eszter művészettörténész a Napozóval
Fotó: Gegő Imre
Pálffy Árpád 1972-ben készült Napozó című festett terrakottáját választották júliusban a hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban. Ezzel az alkotással emlékeznek az egy éve elhunyt művészre.
2024. július 08., 17:342024. július 08., 17:34
2024. július 08., 17:352024. július 08., 17:35
A Csíki Székely Múzeum a júliusi hónap tárgyával az egy éve elhunyt szobrász-keramikusra (aki vállalkozó és a Csíki RMDSZ alapító tagja is volt) emlékezik. Pálffy Árpád az udvarhelyszéki Hodgyában született 1931. február 1-jén. Mivel a család kuláklistára került, a faragás, mintázás iránt érdeklődő fiút nem vették fel a képzőművészeti főiskolára. 1960 óta élt Csíkszeredában, miközben az életművét meghatározó időszak az a néhány év volt, amikor az Olt szövetkezet csíkdánfalvi fekete kerámia részlegének vezetőjeként tevékenykedett.
1967-től a megyei tárlatokon is megjelent munkáival, fából faragott szobrok, domborművek, plakettek fűződnek a nevéhez. Gaál Andrással és Márton Árpáddal közösen készítették el a Csíki Játékszín színpada homlokzatán levő 12x2 méteres Cantata Profana című mozaikot.
Pálffy Árpád 2020-ban
Fotó: Veres Nándor
A művész kilencvenedik születésnapja alkalmából 2020-ban a Csíkszereda Kiadó a Gutenberg nyomda közreműködésével művészeti monográfiát jelentetett meg. A Székedi Ferenc által jegyzett kötetben Pállfy Árpád így vall:
A szobrászati vágyat egész életemben magamban hordoztam. És megadatott a lehetőség. Az egyéni kerámiatárgyak tervezéséhez, megalkotásához már a dánfalvi működésem kezdetén hozzákezdtem. Itt támadt az ötlet, hogy korongolt darabokból elvont emberi figurákat vagy éppen portrékat mintázzak. Ott szívesen korongolták meg a megfelelő darabokat, amelyekből össze tudtam tagasztani a figurális darabokat, vagy meg tudtam mintázni az elképzelt portrékat.
Előre megterveztem a korongolandó formát, s utána azt is, hogy mi legyen belőle, milyen mintázattal. Az anyag törvényeit, például a plaszticitást, nem lehetett átlépni. Egy durva, figyelmetlen mozdulat következtében a vékony falú darab összeomlik. Lehet az egészet újrakezdeni. A mintázás közbeni rögtönzést az agyag is diktálta. Menetközben is megkövetelte, hogy változtassak a rajzban elképzelt formavilágon.
Meggyőződésem, hogy itthon is eljön a kemény, eredményes munka megbecsülésének az ideje. Az én ars poétikám, amely egész életemben elkísért, éppen ezért a kitartó munka és a türelem.”
Márton Árpád és Pálffy Árpád a monográfia bemutatóján 2020-ban
Fotó: Veres Nándor
A kötetben mintegy hetven reprodukció illusztrálja a művész pályáját a Székedi Ferenc műkritikus által készített több mint hatvan oldalas interjúban pedig életútját ismerhetjük meg, de az elmúlt évtizedek történéseire is reflektál. A Csíki Székely Múzeumban 2020. február végén tartott kötetbemutatón Pálffy Árpád értékteremtő munkássága és közösségi tevékenysége elismeréseként Pro Urbe-díjban részesült. Az eseményen az ünnepeltet a pályatárs, barát, Márton Árpád festőművész méltatta, aki kimelte, amikor Pálffy Árpád Dánfalvára került, a szobrászvénája előjött a korongozás kapcsán is.
Kitért a közös munkájukra is, a színpad fölötti freskó megalkotására. „Felkértek városszinten erre a munkára, ajánlották, hogy legyenek rajta traktorok, öntők, munkások és tánc. Pálffy Árpád jött a szenzációs megoldással, készítsük el Bartók Cantata Profana műve alapján. Végeredményben ez egy román kantáta, a szarvassá változott fiú mind a két népnél létezik, és a Cantata Profana ugyanakkor bejárta a világot. Sokat vitáztunk a »főnökséggel«. Végül Nagy Imre döntötte el, és azt mondta az akkori párttitkárnak, hogy az asztalos maradjon a gyalu mellett, a csizmadia a kaptafánál és ne avatkozzon más dolgába. Ezzel aztán eljutottunk Bukarestig, ott a művelődési bizottságnál a Cantata Profanáról nem is hallottak.” Végül jóváhagyták, és elkezdhették az alkotást – hangzott el. Olyan anyagból szerették volna megmintázni, ami hazai, így esett a választás a vörös és fekete kerámiára, illetve a Hargitán található fehér színű kaolinra.
A Napozó
Fotó: Gegő Imre
A júliusi hónap tárgya kapcsán, Túros Eszter művészettörténésze elmondta, Pálffy Árpád műveinek jelentős része a Csíki Székely Múzeumban található, a művész 2007-ben 125 alkotását adományozta az intézménynek.
A hónap tárgyának választott alkotás jellegzetes darab, melyet témája, a korongozás technikájából adódó egyszerűsége, az absztrakció felé mutató figurativitása, lényegre törő minimalizmusa tesz felismerhetővé.”
A Napozó című alkotás megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!