
Túros Eszter művészettörténész a Napozóval
Fotó: Gegő Imre
Pálffy Árpád 1972-ben készült Napozó című festett terrakottáját választották júliusban a hónap tárgyává a Csíki Székely Múzeumban. Ezzel az alkotással emlékeznek az egy éve elhunyt művészre.
2024. július 08., 17:342024. július 08., 17:34
2024. július 08., 17:352024. július 08., 17:35
A Csíki Székely Múzeum a júliusi hónap tárgyával az egy éve elhunyt szobrász-keramikusra (aki vállalkozó és a Csíki RMDSZ alapító tagja is volt) emlékezik. Pálffy Árpád az udvarhelyszéki Hodgyában született 1931. február 1-jén. Mivel a család kuláklistára került, a faragás, mintázás iránt érdeklődő fiút nem vették fel a képzőművészeti főiskolára. 1960 óta élt Csíkszeredában, miközben az életművét meghatározó időszak az a néhány év volt, amikor az Olt szövetkezet csíkdánfalvi fekete kerámia részlegének vezetőjeként tevékenykedett.
1967-től a megyei tárlatokon is megjelent munkáival, fából faragott szobrok, domborművek, plakettek fűződnek a nevéhez. Gaál Andrással és Márton Árpáddal közösen készítették el a Csíki Játékszín színpada homlokzatán levő 12x2 méteres Cantata Profana című mozaikot.
Pálffy Árpád 2020-ban
Fotó: Veres Nándor
A művész kilencvenedik születésnapja alkalmából 2020-ban a Csíkszereda Kiadó a Gutenberg nyomda közreműködésével művészeti monográfiát jelentetett meg. A Székedi Ferenc által jegyzett kötetben Pállfy Árpád így vall:
A szobrászati vágyat egész életemben magamban hordoztam. És megadatott a lehetőség. Az egyéni kerámiatárgyak tervezéséhez, megalkotásához már a dánfalvi működésem kezdetén hozzákezdtem. Itt támadt az ötlet, hogy korongolt darabokból elvont emberi figurákat vagy éppen portrékat mintázzak. Ott szívesen korongolták meg a megfelelő darabokat, amelyekből össze tudtam tagasztani a figurális darabokat, vagy meg tudtam mintázni az elképzelt portrékat.
Előre megterveztem a korongolandó formát, s utána azt is, hogy mi legyen belőle, milyen mintázattal. Az anyag törvényeit, például a plaszticitást, nem lehetett átlépni. Egy durva, figyelmetlen mozdulat következtében a vékony falú darab összeomlik. Lehet az egészet újrakezdeni. A mintázás közbeni rögtönzést az agyag is diktálta. Menetközben is megkövetelte, hogy változtassak a rajzban elképzelt formavilágon.
Meggyőződésem, hogy itthon is eljön a kemény, eredményes munka megbecsülésének az ideje. Az én ars poétikám, amely egész életemben elkísért, éppen ezért a kitartó munka és a türelem.”
Márton Árpád és Pálffy Árpád a monográfia bemutatóján 2020-ban
Fotó: Veres Nándor
A kötetben mintegy hetven reprodukció illusztrálja a művész pályáját a Székedi Ferenc műkritikus által készített több mint hatvan oldalas interjúban pedig életútját ismerhetjük meg, de az elmúlt évtizedek történéseire is reflektál. A Csíki Székely Múzeumban 2020. február végén tartott kötetbemutatón Pálffy Árpád értékteremtő munkássága és közösségi tevékenysége elismeréseként Pro Urbe-díjban részesült. Az eseményen az ünnepeltet a pályatárs, barát, Márton Árpád festőművész méltatta, aki kimelte, amikor Pálffy Árpád Dánfalvára került, a szobrászvénája előjött a korongozás kapcsán is.
Kitért a közös munkájukra is, a színpad fölötti freskó megalkotására. „Felkértek városszinten erre a munkára, ajánlották, hogy legyenek rajta traktorok, öntők, munkások és tánc. Pálffy Árpád jött a szenzációs megoldással, készítsük el Bartók Cantata Profana műve alapján. Végeredményben ez egy román kantáta, a szarvassá változott fiú mind a két népnél létezik, és a Cantata Profana ugyanakkor bejárta a világot. Sokat vitáztunk a »főnökséggel«. Végül Nagy Imre döntötte el, és azt mondta az akkori párttitkárnak, hogy az asztalos maradjon a gyalu mellett, a csizmadia a kaptafánál és ne avatkozzon más dolgába. Ezzel aztán eljutottunk Bukarestig, ott a művelődési bizottságnál a Cantata Profanáról nem is hallottak.” Végül jóváhagyták, és elkezdhették az alkotást – hangzott el. Olyan anyagból szerették volna megmintázni, ami hazai, így esett a választás a vörös és fekete kerámiára, illetve a Hargitán található fehér színű kaolinra.
A Napozó
Fotó: Gegő Imre
A júliusi hónap tárgya kapcsán, Túros Eszter művészettörténésze elmondta, Pálffy Árpád műveinek jelentős része a Csíki Székely Múzeumban található, a művész 2007-ben 125 alkotását adományozta az intézménynek.
A hónap tárgyának választott alkotás jellegzetes darab, melyet témája, a korongozás technikájából adódó egyszerűsége, az absztrakció felé mutató figurativitása, lényegre törő minimalizmusa tesz felismerhetővé.”
A Napozó című alkotás megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
A fokhagymakrémleves az egyik leghálásabb étel: kevés összetevőből, gyorsan elkészíthető, és egyszerre nyújt kényeztető, selymes élményt.
Az étel, mint képtárgy, sokféle funkciót tölthet be egy képen, erre különböző példákat hoztunk sorozatunk korábbi részeiben. Ezúttal Zsögödi Nagy Imre Önarckép almával című alkotását mutatjuk be.
Noha készültek rá, és szerepelt is a Csíki Játékszín közzétett májusi programjában, elmarad az UNSCENE – Művészeti Egyetemek Fesztiválja, amely az országban egyedülállónak számított. „Le vagyunk sújtva” – fogalmazott Veress Albert színházigazgató.
A kapor és a zsenge zöld fokhagyma tavasszal nemcsak a levesek és főzelékek kedvelt alapanyaga, hanem húsételekhez, halakhoz és könnyű köretekhez is friss, karakteres ízt ad.
Milyen szerepe van ma az irodalomnak az emberek életében? A megszólaló írók és irodalmárok szerint az olvasás nemcsak kulturális élmény, hanem önismereti eszköz, nyelvi otthon, érzelmi kapaszkodó és közösségi tapasztalat is.
Kirajzolódott a 11. Csíkszeredai Könyvvásáron, hogy a gyerekeket nem leegyszerűsített tartalmakkal, hanem őszinteséggel, bevonódással, ritmussal, képekkel és valódi figyelemmel lehet megszólítani.
Ez a recept nem csupán egy sós rágcsálnivalóról szól, hanem egy kis játékos alkotásról a konyhában, aminek a végeredménye pont olyan, mintha egy rajzfilmből lépett volna elő.
Vásárlásért, beszélgetésekért, friss kötetekért, vagy egyszerűen a rendezvény hangulatáért – ki miért látogat el egy könyvvásárra?
Savanykás, friss, és nem csak főzeléknek jó. Vitaminokban gazdag, világszerte sokféleképpen használják, és még a fagyasztást is jól bírja. A sóska igazi tavaszi tisztító növény – mutatjuk, miért érdemes fogyasztani.
Elkezdődött az ehető taplógombák gyűjtésének ideje, ismerkedjünk meg a csirkehúsra emlékeztető sárga gévagombával. Egyszerre több kilónyit is találhatunk, ha szerencsénk van. Kiadós gombának számít, érdemes gyűjteni.
szóljon hozzá!