Az 1980-as évek elején egy csíkszeredai kislány a tízóraira kapott pénzét gyakran költötte múzeumi belépőre. Ezeknek a múzeumlátogatásoknak többnyire egy céljuk volt: meglátogatni a természetrajzi kiállításon látható preparált barnamedvét. A lány azóta felnőtt – sőt, már az ő gyerekei is –, és jelenleg a Csíki Székely Múzeum munkatársa, ahol a februári hónap tárgyává választották az egykori kiállítás egyik attrakcióját.
2024. február 08., 18:472024. február 08., 18:47
2024. február 09., 15:472024. február 09., 15:47
Kelemen Imola és a kitömött medve
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az 1980-as évek elején egy csíkszeredai kislány a tízóraira kapott pénzét gyakran költötte múzeumi belépőre. Ezeknek a múzeumlátogatásoknak többnyire egy céljuk volt: meglátogatni a természetrajzi kiállításon látható preparált barnamedvét. A lány azóta felnőtt – sőt, már az ő gyerekei is –, és jelenleg a Csíki Székely Múzeum munkatársa, ahol a februári hónap tárgyává választották az egykori kiállítás egyik attrakcióját.
2024. február 08., 18:472024. február 08., 18:47
2024. február 09., 15:472024. február 09., 15:47
Újra kiemelt szerepet kapott a Csíki Székely Múzeumban az a preparált barnamedve (Ursus arctos), amely számos más preparált állattal együtt évtizedekig volt része a múzeum ikonikus természetrajzi kiállításának. Dr. Kelemen Imola, a múzeum archaeozoológusa, a természettudományi gyűjtemény kezelője elmondta, a Csíki Székely Múzeumnak már a Mikó-vár előtti székhelyén is volt természetrajzi kiállítása. Az 1959-es évről szóló beszámolójában Kovács Dénes igazgató így írt a Zakariás-házban készülő diorámás kiállításról:
Kőzetek, fosszíliák bemutatása után, geológiai korokat szemléltető képek s a harmadkori fosszíliák zárják le ezt a részt, mely úgy látszik az evolucionizmust hivatott bemutatni. / A tulajdonképpeni múzeum 1. sz. terme egy gyógynövénygyűjtemént mutat be félig elfoglalva a rendelkezésre álló kiállítási teret / A 2. sz. terem a vidék faunájának képviselőit, madarakat, állatokat mutat be s egy félig kész dioráma 3 medvével egészíti ki a gyűjteményt.”
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Hamarosan igazgatóváltás történt a múzeum élén, Kovács Dénest 1959 nyarán letartóztatták, koholt (politikai) váddal elítélték. „Megközelítőleg 4 évnyit Marosvásárhelyen ült börtönben. Amikor engem kineveztek, nem volt leltár. Hol ezt, hol azt kaptunk meg, a csontokat pedig másfél évre rá, a tárlók aljába rejtve találtuk meg. Több mint egy évet leltároztunk. Augusztus 23-a tiszteletére kötelező módon kiállítást kellett készíteni. Akkor készült az első két dioráma” – írta utódja, Nagy Géza.
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Az első nagyszabású képzőművészeti kiállítás – Munkácsy Erdélyben – előtt, 2007-ben végérvényesen lebontották és megszűnt a természetrajzi kiállítás, a benne levő tárgyak pedig raktárba kerültek.
Költöztetik a barnamedvét 2007-ben, a Munkácsy kiállítást megelőzően
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
„A folyamata röviden a következő: az elejtett állatot – a minél épebb bőr megmaradása érdekében bizonyos fontos szabályok szerint – apró, kis mozdulatokkal megnyúzzák, a szemeket eltávolítják, majd az előtartósítás érdekében a bőrt besózzák, és kiterítve, szellős, hűvös helyen tárolják. Ezután valamilyen mű anyagból (manapság sokszor polieszterből, de régen lehetett ez akár fából kifaragva vagy faforgácsból összekötözve) elkészül az állat valamilyen természetes testhelyzetben mutató váza, amelyre ráillesztik a tartósított bőrt. A szemek többnyire üvegszemek, illetve néha – a mi medvénknél is – látszanak az állaton olyan lágyszövetek is, mint a nyitott szájban a nyelv, ezek gipszből (vagy bármilyen gyúrható, formázható anyagból) készülnek, amit utólag festenek, színeznek. A mi medvénk esetében a fogak eredetiek, még ha mára már jónéhány hiányzik vagy éppen töredezett is.”
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Tudom, hogy számára nem én voltam az egyetlen, hiszen nem volt olyan diák a városban, akivel ne találkozott volna. De az én rajongásom időtálló, ma is meghatározó emlék a gyerekkoromból. Később, amikor anya lettem, a gyerekeimnek is megmutattam, belevonva őket is ebbe a különös barátságba. Aztán hosszú évekre téli álomba szenderült...” A
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években - jobboldalt az a bizonyos barnamedve
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A múzeum munkatársai most „felébresztették” ezt a barnamedvét, remélve, hogy sokakban felidézi a gyermekkori múzeumlátogatásokat, és egy hónapig hasonló élményt nyújthat, mint 30-40 évvel ezelőtt.
A barnamedve megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A hónapos retek a tavasz egyik első, roppanós jelképe: nemcsak friss ízt visz az étrendbe, hanem élénkíti az emésztést, és a legegyszerűbb fogásoktól a kreatív konyhai megoldásokig sokféleképpen felhasználható.
Egy késő középkori nyúzókést választottak az áprilisi hónap tárgyának a Csíki Székely Múzeumban. A kés 2025-ben, az újrakezdett Csíkszentmihályi – Cibrefalvi régészeti kutatások során került felszínre.
Az egyik legrégebbi kultúrnövény nemcsak különleges ízével, hanem sokoldalú felhasználhatóságával is kiemelkedik. A füge egyszerű, mégis izgalmas módokon tehető a mindennapi étkezések részévé. Most ezt járjuk körül.
A gasztronómia igazi alkímiai csodája a fűszerekben rejlik. Persze fontosak a minőségi alapanyagok és az ételkészítés technikái is, de az étel igazi karakterét a fűszer adja. A jó minőségű fűszer.
Háború és béke feszültségét idézték meg a versek április 11-én a Csíki Játékszín előtti téren, ahol immár 14. alkalommal szólalt meg a Tizenegy ünnepi műsor.
A császármorzsa végtelenül egyszerű alapanyagokból készül, mégis fejedelmi desszert.
Szilágyi Enikő előadóestje nemcsak emlékezés, hanem morális tükör: múlt és jelen, hit és identitás találkozik egy személyes, mégis közösségi vallomásban, amely kérdez, szembesít és megtisztít.
Ünnepek után különösen jó ötlet ez a desszert, hiszen így kreatívan felhasználhatjuk a megmaradt, kissé szikkadt diós bejglit.
Veress Gábor Hunor monumentális és ironikus tárgyai a kettős mérce jelenségét vizsgálják: művészetről, státuszról és értelmezésről szóló kiállítás nyílt Csíkszeredában, ahol a néző is állásfoglalásra kényszerül.
Április 11-én 11 órától ismét megtelik élettel a színház előtti tér: a Csíki Játékszín Tizenegy című eseménye idén a háború és béke kérdéseit állítja középpontba, verssel, zenével, közösségi jelenléttel.
szóljon hozzá!