Az 1980-as évek elején egy csíkszeredai kislány a tízóraira kapott pénzét gyakran költötte múzeumi belépőre. Ezeknek a múzeumlátogatásoknak többnyire egy céljuk volt: meglátogatni a természetrajzi kiállításon látható preparált barnamedvét. A lány azóta felnőtt – sőt, már az ő gyerekei is –, és jelenleg a Csíki Székely Múzeum munkatársa, ahol a februári hónap tárgyává választották az egykori kiállítás egyik attrakcióját.
2024. február 08., 18:472024. február 08., 18:47
2024. február 09., 15:472024. február 09., 15:47
Kelemen Imola és a kitömött medve
Fotó: Gegő Imre / Csíki Székely Múzeum
Az 1980-as évek elején egy csíkszeredai kislány a tízóraira kapott pénzét gyakran költötte múzeumi belépőre. Ezeknek a múzeumlátogatásoknak többnyire egy céljuk volt: meglátogatni a természetrajzi kiállításon látható preparált barnamedvét. A lány azóta felnőtt – sőt, már az ő gyerekei is –, és jelenleg a Csíki Székely Múzeum munkatársa, ahol a februári hónap tárgyává választották az egykori kiállítás egyik attrakcióját.
2024. február 08., 18:472024. február 08., 18:47
2024. február 09., 15:472024. február 09., 15:47
Újra kiemelt szerepet kapott a Csíki Székely Múzeumban az a preparált barnamedve (Ursus arctos), amely számos más preparált állattal együtt évtizedekig volt része a múzeum ikonikus természetrajzi kiállításának. Dr. Kelemen Imola, a múzeum archaeozoológusa, a természettudományi gyűjtemény kezelője elmondta, a Csíki Székely Múzeumnak már a Mikó-vár előtti székhelyén is volt természetrajzi kiállítása. Az 1959-es évről szóló beszámolójában Kovács Dénes igazgató így írt a Zakariás-házban készülő diorámás kiállításról:
Kőzetek, fosszíliák bemutatása után, geológiai korokat szemléltető képek s a harmadkori fosszíliák zárják le ezt a részt, mely úgy látszik az evolucionizmust hivatott bemutatni. / A tulajdonképpeni múzeum 1. sz. terme egy gyógynövénygyűjtemént mutat be félig elfoglalva a rendelkezésre álló kiállítási teret / A 2. sz. terem a vidék faunájának képviselőit, madarakat, állatokat mutat be s egy félig kész dioráma 3 medvével egészíti ki a gyűjteményt.”
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Hamarosan igazgatóváltás történt a múzeum élén, Kovács Dénest 1959 nyarán letartóztatták, koholt (politikai) váddal elítélték. „Megközelítőleg 4 évnyit Marosvásárhelyen ült börtönben. Amikor engem kineveztek, nem volt leltár. Hol ezt, hol azt kaptunk meg, a csontokat pedig másfél évre rá, a tárlók aljába rejtve találtuk meg. Több mint egy évet leltároztunk. Augusztus 23-a tiszteletére kötelező módon kiállítást kellett készíteni. Akkor készült az első két dioráma” – írta utódja, Nagy Géza.
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Az első nagyszabású képzőművészeti kiállítás – Munkácsy Erdélyben – előtt, 2007-ben végérvényesen lebontották és megszűnt a természetrajzi kiállítás, a benne levő tárgyak pedig raktárba kerültek.
Költöztetik a barnamedvét 2007-ben, a Munkácsy kiállítást megelőzően
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
„A folyamata röviden a következő: az elejtett állatot – a minél épebb bőr megmaradása érdekében bizonyos fontos szabályok szerint – apró, kis mozdulatokkal megnyúzzák, a szemeket eltávolítják, majd az előtartósítás érdekében a bőrt besózzák, és kiterítve, szellős, hűvös helyen tárolják. Ezután valamilyen mű anyagból (manapság sokszor polieszterből, de régen lehetett ez akár fából kifaragva vagy faforgácsból összekötözve) elkészül az állat valamilyen természetes testhelyzetben mutató váza, amelyre ráillesztik a tartósított bőrt. A szemek többnyire üvegszemek, illetve néha – a mi medvénknél is – látszanak az állaton olyan lágyszövetek is, mint a nyitott szájban a nyelv, ezek gipszből (vagy bármilyen gyúrható, formázható anyagból) készülnek, amit utólag festenek, színeznek. A mi medvénk esetében a fogak eredetiek, még ha mára már jónéhány hiányzik vagy éppen töredezett is.”
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Tudom, hogy számára nem én voltam az egyetlen, hiszen nem volt olyan diák a városban, akivel ne találkozott volna. De az én rajongásom időtálló, ma is meghatározó emlék a gyerekkoromból. Később, amikor anya lettem, a gyerekeimnek is megmutattam, belevonva őket is ebbe a különös barátságba. Aztán hosszú évekre téli álomba szenderült...” A
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években - jobboldalt az a bizonyos barnamedve
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
A múzeum munkatársai most „felébresztették” ezt a barnamedvét, remélve, hogy sokakban felidézi a gyermekkori múzeumlátogatásokat, és egy hónapig hasonló élményt nyújthat, mint 30-40 évvel ezelőtt.
A barnamedve megtekinthető a múzeum jegypénztárában keddtől vasárnapig, naponta 9 és 17 óra között.
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás a múzeumban az 1980-as években
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Kiállítás 2005-ben a múzeumban
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Fotó: A Csíki Székely Múzeum tulajdona
Nemcsak egy könyv, hanem egy életmű, egy korszak és egy közösség arcképe került reflektorfénybe a Hargita Megyei Kulturális Központban. Székedi Ferenc Mindig formában – Botár László című albuma túlmutat a műkritikán: emberi történetekből építkezik.
Az összetartozásról, az egymás iránti tiszteletről, a közösen végzett munka teremtő erejéről, és arról is mesél a Nemzeti Színházban vasárnap felavatott díszfüggöny, hogy ennek a nemzetnek van jövője. Budapesten jártunk.
Egy jól összeállított napi étkezés nem bonyolult, csak következetes. Az alapanyagok egyszerűek, az elkészítés követhető, az eredmény pedig egy stabil, egész nap működő rendszer. Az egészséges táplálkozás tudatos választásokról szól.
Ahogy beköszönt az advent, nincs is jobb, mint a konyhát megtölteni a sütőtök és a mézeskalácsfűszer édes illatával. Ez a duplán sütőtökös csiga nemcsak a látványával, de az ízével is elvarázsol.
Az aprócska konyhát finom illat tölti be. Mama palacsintát süt. A spájzból baracklekvárt hoz, és elmélyülten kenegeti a mindenséget jelképező kerek tésztákra. Mikor elkészül vele, gondosan felgöngyölíti, és egy külön tányérra helyezi.
Két erdélyi világutazó, Mihály Alpár és Bertici Attila idén életük egyik legnagyobb kalandjára indult: két 12 lóerős robogóval húsz nap alatt több mint nyolcezer kilométert tettek meg Kelet-Európából egészen Szenegál fővárosáig, Dakarig.
Amikor a mézeskalács illata belengi az otthonainkat, érezzük, hogy közeleg az ünnep. Nálatok sincs karácsony mézeskalács nélkül? Mutasd meg a mézeskalács-remekművedet, és nyerj!
A téli madáretetés nemcsak közvetlen táplálék kihelyezésével történhet. Többféle módon is kedveskedhetünk a madaraknak a kihívásokkal teli keményebb téli időszakban, ezeket az alternatív lehetőségeket fogjuk bemutatni.
Hat éve egy merész ötlet született Csíkszeredában: zenével átszőtt tudományos történetmesélés. A projekt mára közösséggé, élménnyé és ünneppé nőtte ki magát, most pedig a jubileumi, karácsonyi „Best of” előadáson vehettünk részt.
Krasznahorkai mondatai özönlenek. Rád ragadnak. Mintha a lassú sötétség húzna magával, amelyben felvillan valami makacs fény. Ki a magyar irodalom egyik legkülönösebb alakja, az idei irodalmi Nobel-díjas?
szóljon hozzá!