
Páll Lajos művészete kap kiemelt figyelmet januárban a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Nemcsak témájában, hanem a képszerkesztés tekintetében is jellegzetes darab Páll Lajos korondi festő, költő, keramikus Physalis alkekengi, azaz Lampionvirág vagy Zsidócseresznye (ahogy sokan ismerik) című festménye. A Csíki Székely Múzeumban januárban ezt választották a hónap tárgyává.
2023. január 04., 19:242023. január 04., 19:24
2023. január 05., 12:482023. január 05., 12:48
A 2023-as évi időszakos tárlatainak sorát Páll Lajos kiállításával indítja a Csíki Székely Múzeum, így adta magát, hogy A hónap tárgya sorozatban is az ő alkotása szerepeljen kiemelt helyen januárban.
Páll Lajos 1938. április 2-án született Korondon, fazekas család gyermekeként. A kolozsvári képzőművészeti akadémián kezdte meg tanulmányait, amelyeket nem tudott befejezni:
1962-ben szabadult, a továbbiakban Korondon élt és alkotott. Képeinek témája szülőföldjének tája és népe, lírájában a népköltészeti hagyomány avantgárd stilizálással ötvöződik. Életpályája során rangos irodalmi és művészeti díjban részesült:
Székelyudvarhelyen hunyt el 2012. november 9-én.
Az alkotónak négy festménye található a Csíki Székely Múzeum képzőművészeti gyűjteményében.
Ugyanakkor, tereli figyelmünket a január 12-től február 12-ig megtekinthető kiállításra, amely a Páll család gyűjteményét helyezi előtérbe, kiegészülve más magángyűjtők tulajdonában levő alkotásokkal.
Nemcsak témájában, hanem a képszerkesztés tekintetében is jellegzetes darab – mutatott rá Túros Eszter, a Csíki Székely Múzeum művészettörténésze.
„Csendélet tájban, ahol egymással felesel a kint és a bent, a sóvidéki havas táj hidege szemben a bent meleget sugárzó otthonos terével” - magyarázta Túros Eszter művészettörténész a Lampionvirág című alkotásról
Fotó: Gegő Imre
A bogáncsvirág mellett ez a növény visszatérő motívum Páll Lajos képein, ahogy a téli falu képe is kedvelt témái közé tartozott. De a tél nála soha nem egy hideg, rideg környezet metaforája, sokkal inkább az otthonosság érzéséhez van köze. Lehetővé teszi, hogy koncentráltabban, élesebben lássunk, befele figyeljünk, mintha keretet adna saját személyes terünknek, fokozva a színek ragyogását, felerősítve érzéseinket. Alkotásával úgy invitál bennünket ebbe a sajátos világba, hogy pontosan megjelöli nézői pozíciónkat, helyét átadva lehetővé teszi, hogy egy személyes perspektívából közelítsünk a kinti világhoz, mely végső soron elválaszthatatlanul hozzánk tartozik” – emelte ki a művészettörténész.
A hónap tárgya megtekinthető a jegypénztárnál erre a célra kijelölt helyen.
Képpoézis Páll Lajos verseire
A korondi Páll Lajos egyformán jól kezelte a tollat, a fazekaskorongot és a festőecsetet. A Csíki Székely Múzeum képzőművészeti-irodalmi pályázatot hirdet, amellyel az alkotóművész sokarcúságát szeretné hangsúlyozni, képi eszközökkel közelebb hozni Páll Lajos költészetét – áll a múzeum közleményében. A képpoézis egy irodalmi szöveg részleteinek elrejtését vagy kiemelését jelenti, amellyel az alkotó új tartalmakat hozhat felszínre. A pályázatban egy-egy Páll Lajos versből kiindulva, új hangsúlyokat keresve, szavakat elrejtve és kiemelve, az így hangsúlyossá váló szövegrészletekhez képeiket társítva hozhatják létre saját képpoézisüket. Az A4-es méretű alkotásokat a Csíki Székely Múzeumba várják postán vagy személyesen, nyitvatartási időben a múzeum jegypénztáránál, keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között. Postacím: Muzeul Secuiesc al Ciucului, Piața Cetății nr. 2, 530132 Miercurea Ciuc, județul Harghita. Beadási határidő: 2023. január 20. Díjazás: január 27-én 15 órától a múzeumban. A pályázatról bővebb információ elérhető a múzeum honlapján és Facebook-oldalán, de kérdéseikkel fordulhatnak a múzeum munkatársaihoz a 0747-115 337 és a 0746-020 262-es telefonszámon, levélben a szaborita@csikimuzeum.ro címen.
A kökény csókra húzza a szádat, megtudhatod, hogy pontosan miért is! Kevesebb kökényterméssel számolunk idén, de annál jobban becsüljük. Az alábbiakból kiderül, hogy gyümölcse mellett még milyen fontos szerepeket tölt be környezetünkben a jelenléte.
A Szárhegy 2025 kiállítás nem csupán alkotások gyűjteménye, inkább egy közös gondolkodás lenyomata a formáról, a fegyelemről és a szabadságról. Ahol a vonalak nemcsak húzások, hanem határátlépések is.
Dédnagyapánk, utolsó éveiben, ott lakott velünk egy udvaron. Furcsa, szigorú, magának való ember volt.
Libasült, újbor, és egy szent, akit a libák árultak el – Szent Márton legendája a jószívűségről, a bőségről és arról szól, hogy egy fél köpeny is elég lehet ahhoz, hogy melegséget vigyünk a világba.
A fiatalok és a hagyományok találkozására épít a 24. Csángó Napok Csíkszeredában. November 14–16. között kézműves-foglalkozások, előadások és táncház idézi meg a moldvai és gyimesi csángók élő kultúráját és közösségét.
A hordós savanyú káposzta vagy a muratura a vidékünkön mindenki számára ismert téli étel, ám a fermentálás módszere ennél sokkal tágabb, színesebb, ízesebb lehetőségeket rejt. Kurkó Stefániával beszélgettünk a fermentálás csodálatos világáról.
Márika néni története nem mese, mégis olyan, mintha az volna. Egy tengerész katona, egy fonóban szövődő szerelem és egy hetvenéves gyűrű, amely ma is őrzi két ember egyetértését – mert ahogy ő mondja: „Ha nincs egyetértés, semmi sincs.”
230 éve halt meg Zöld Péter, a madéfalvi veszedelem (1764) egyik kiemelkedő, vezető alakja. A Csíki Székely Múzeumban a novemberi hónap kiemelt tárgya a madéfalvi Zöld család családfáját ábrázoló dokumentum (Csíkpálfalva, 1842. november 28.).
Egyszerű, hétköznapi ebéd, de a köret újdonság lehet. Az édesburgonya édeskés ízét nem mindenki szereti, de aki igen, annak nagy kedvencévé válhat ez a fogás.
A tinóruk világa sokszor feledésbe merül, hiszen a legtöbb gombász szemében csak a vargányák számítanak értékes zsákmánynak. A vargányák is a tinóruk közé tartoznak, de vannak olyan tinóru gombáink is, amelyek nem vargányák.
szóljon hozzá!