
Páll Lajos művészete kap kiemelt figyelmet januárban a Csíki Székely Múzeumban
Fotó: Gegő Imre
Nemcsak témájában, hanem a képszerkesztés tekintetében is jellegzetes darab Páll Lajos korondi festő, költő, keramikus Physalis alkekengi, azaz Lampionvirág vagy Zsidócseresznye (ahogy sokan ismerik) című festménye. A Csíki Székely Múzeumban januárban ezt választották a hónap tárgyává.
2023. január 04., 19:242023. január 04., 19:24
2023. január 05., 12:482023. január 05., 12:48
A 2023-as évi időszakos tárlatainak sorát Páll Lajos kiállításával indítja a Csíki Székely Múzeum, így adta magát, hogy A hónap tárgya sorozatban is az ő alkotása szerepeljen kiemelt helyen januárban.
Páll Lajos 1938. április 2-án született Korondon, fazekas család gyermekeként. A kolozsvári képzőművészeti akadémián kezdte meg tanulmányait, amelyeket nem tudott befejezni:
1962-ben szabadult, a továbbiakban Korondon élt és alkotott. Képeinek témája szülőföldjének tája és népe, lírájában a népköltészeti hagyomány avantgárd stilizálással ötvöződik. Életpályája során rangos irodalmi és művészeti díjban részesült:
Székelyudvarhelyen hunyt el 2012. november 9-én.
Az alkotónak négy festménye található a Csíki Székely Múzeum képzőművészeti gyűjteményében.
Ugyanakkor, tereli figyelmünket a január 12-től február 12-ig megtekinthető kiállításra, amely a Páll család gyűjteményét helyezi előtérbe, kiegészülve más magángyűjtők tulajdonában levő alkotásokkal.
Nemcsak témájában, hanem a képszerkesztés tekintetében is jellegzetes darab – mutatott rá Túros Eszter, a Csíki Székely Múzeum művészettörténésze.
„Csendélet tájban, ahol egymással felesel a kint és a bent, a sóvidéki havas táj hidege szemben a bent meleget sugárzó otthonos terével” - magyarázta Túros Eszter művészettörténész a Lampionvirág című alkotásról
Fotó: Gegő Imre
A bogáncsvirág mellett ez a növény visszatérő motívum Páll Lajos képein, ahogy a téli falu képe is kedvelt témái közé tartozott. De a tél nála soha nem egy hideg, rideg környezet metaforája, sokkal inkább az otthonosság érzéséhez van köze. Lehetővé teszi, hogy koncentráltabban, élesebben lássunk, befele figyeljünk, mintha keretet adna saját személyes terünknek, fokozva a színek ragyogását, felerősítve érzéseinket. Alkotásával úgy invitál bennünket ebbe a sajátos világba, hogy pontosan megjelöli nézői pozíciónkat, helyét átadva lehetővé teszi, hogy egy személyes perspektívából közelítsünk a kinti világhoz, mely végső soron elválaszthatatlanul hozzánk tartozik” – emelte ki a művészettörténész.
A hónap tárgya megtekinthető a jegypénztárnál erre a célra kijelölt helyen.
Képpoézis Páll Lajos verseire
A korondi Páll Lajos egyformán jól kezelte a tollat, a fazekaskorongot és a festőecsetet. A Csíki Székely Múzeum képzőművészeti-irodalmi pályázatot hirdet, amellyel az alkotóművész sokarcúságát szeretné hangsúlyozni, képi eszközökkel közelebb hozni Páll Lajos költészetét – áll a múzeum közleményében. A képpoézis egy irodalmi szöveg részleteinek elrejtését vagy kiemelését jelenti, amellyel az alkotó új tartalmakat hozhat felszínre. A pályázatban egy-egy Páll Lajos versből kiindulva, új hangsúlyokat keresve, szavakat elrejtve és kiemelve, az így hangsúlyossá váló szövegrészletekhez képeiket társítva hozhatják létre saját képpoézisüket. Az A4-es méretű alkotásokat a Csíki Székely Múzeumba várják postán vagy személyesen, nyitvatartási időben a múzeum jegypénztáránál, keddtől vasárnapig 9 és 17 óra között. Postacím: Muzeul Secuiesc al Ciucului, Piața Cetății nr. 2, 530132 Miercurea Ciuc, județul Harghita. Beadási határidő: 2023. január 20. Díjazás: január 27-én 15 órától a múzeumban. A pályázatról bővebb információ elérhető a múzeum honlapján és Facebook-oldalán, de kérdéseikkel fordulhatnak a múzeum munkatársaihoz a 0747-115 337 és a 0746-020 262-es telefonszámon, levélben a szaborita@csikimuzeum.ro címen.
Bolygónk 71 százalékát víz borítja és csupán 29 százaléka szárazföld. Ennek az óriási víztömegnek viszont csupán 3 százaléka édesvíz. Amikor megszületünk, a szervezetünk 72 százaléka szintén víz. A víz tehát az egyik legfontosabb eleme az életnek.
Egy eltűnőben lévő művészeti korszak kel új életre: az AnnART Archívum több száz performansz dokumentumát menti meg, miközben a rendszerváltás utáni szabadság és kísérletezés történetét is újraírja a köztudatban.
Nem kell keleszteni, nem kell órákat várni rá, és szinte elronthatatlan – ez a desszert garantáltan a család kedvence lesz.
„A színház, mint összművészeti forma a történetmesélésen, a látványon, a nyelven, a mozgáson, a téren keresztül képes megmutatni nekünk, milyen volt, milyen most és milyen lehetne a világunk” – írta Willem Dafoe a színházi világnapi üzenetében.
Márton Árpád festőművész életművében a kenyér vezérmotívumként jelenik meg. Ezúttal a Csíki Székely Múzeumban őrzött egyik kenyeres képét választottuk gasztrosorozatunkhoz, amely reprezentatív példája annak, ahogy a kenyér megjelenik a művészetében.
Demeter Arnold csíkszentkirályi költő Búzaköd című kötetének bemutatójára készül. A pályája kezdetén lévő alkotó számára ez egy alapkő, amihez vissza-vissza tér majd.
A vadonban sokféle izgalmas fűszernövény megterem, a zellerfélékhez tartozó podagrafüvet érdemes a tavaszi időszakban megismerni. A piros árvacsalánt gyakran mellőzzük erős illata miatt, de a növény legszebb részeit bátran felhasználhatjuk.
Burkolt jelenlétek, hideg emlékek, szakrális betontömbök: Siklódi Fruzsina Erzsébet festményei a hiány eszméjét jelenítik meg. Erős színekkel, kontrasztokkal, de mindenek előtt emlékekkel dolgozik, nosztalgiába csomagolva a felejtést.
Egy esküvői fotó néha többet mesél, mint a családi legenda. A menyegző az emberi élet kitüntetett eseménye, és a vágy, hogy maradandó vizuális emléket szerezzünk róla, szinte egyidős magával a fényképezéssel.
Ez a recept biztos siker, ha valakit szeretnél lenyűgözni. A legényfogó csirke nemcsak egyszerűen elkészíthető, hanem annyira finom, hogy biztosan újra és újra az asztalra kerül.
szóljon hozzá!