Halász Péter tíz éve költözött Gyimesközéplokra
Fotó: Gábos Albin
Moldvában járva bizonyos szabályokat be kellett tartani – mutatott rá Halász Péter. A számos díjjal elismert, több kötetet, tanulmányt jegyző néprajzkutató a Székelyhon napilap Liget életmód-kiadványában mesél az életéről, a moldvai útjairól.
2019. december 27., 13:172019. december 27., 13:17
2019. december 27., 17:292019. december 27., 17:29
1966 óta minden nyáron elment Moldvába Halász Péter, hogy azt a csodálatos világot összegyűjtse. Vissza-visszatért Magyarországról moldvai magyar csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. Azonban a nyolcvanas évek közepén annyira elmérgesedett a helyzet, hogy nem volt biztonságos ott a járkálás – nem számára, hanem inkább azok számára, akiket felkeresett. Látogatása után kihallgatták ismerőseit, házkutatásokat tartottak, és nem akarták elhinni, hogy egy magyarországi agrármérnök azért megy oda, hogy a lóbetegségekről faggatózzon vagy a szőttesek mintáit lerajzolja, hanem biztosan valutacsempészésben vagy a fejlett román ipar ellopásán mesterkedik.
A gyűjtőútjairól elmondta, a legfontosabb az volt, hogy nem szabadott feltűnést kelteni, például karórát hordani. „Ha a karórát meglátja egy román, óhatatlanul megkérdezi, hogy hány óra van. S mivel én nem tudok románul, ezért kiderül, és az már rögtön gyanús lesz. Vagy pedig ha az ember felszáll a buszra, először is ne hosszú hajjal járjon. Mert a magyarországi diákok hosszú hajjal, csővázas hátizsákokkal jártak, és rendszerint pont a milícia elé ültek le egy kőre, hogy feljegyezzék az elmúlt nap eseményeit. Ezekre vigyázni kellett.” Hangsúlyozta, ő úgy ment, hogy nem az adatközlőit, hanem a barátait látta a moldvai csángókban.
Hogy került kapcsolatba Domokos Pál Péterrel, hogyan alakult a magyarországi élete, miért döntött úgy tíz éve, hogy Gyimesközéplokot választja otthonául és ott miként telnek a mindennapjai? Elolvashatják a Liget pénteki lapszámában.
Márika néni, Fábián Mária 1934 szilveszterén született Kézdikőváron, amikor a harangok az ó- és újévet összekötötték. Azóta kilenc évtized telt el. De mindvégig őrizte a hitet, a szeretetet, és a múlt emlékeit ma is szívesen meséli tovább.
A vargabéles tökéletes választás, ha egy hagyományos, laktató és felejthetetlen desszertre vágysz!
Ha ősz, akkor befőzés. Szinte látom, ahogy ebben az időszakban hány nő logisztikázza a nemlétező szabadidejét a munka, háztartás, gyerekek mellett, hogy beleférjen egy kis zakuszkafőzés, vinetesütés, szilvalekvár, savanyú káposzta eltevése.
Siklódy Fruzsina gyerekkora óta a művészetek világában él, de csak később választotta hivatásának a grafikát. Fekete-fehér munkáiban az érzelmek intenzitása, a hiány lenyomata és a szakrális tér inspirálja. Új kiállítása ezt érzékenyen mutatja meg.
Egyszerűen elkészíthető, mégis ünnepi megjelenésű desszert, ami garantáltan a család kedvence lesz a hidegebb napokon.
A galagonya tavaszi és őszi felhasználását mutatjuk be, változatos módokon tudjuk vele támogatni az egészségünket. Terméséből ketchup-szerű szósz is készülhet, mutatjuk a receptet is.
A húsos raguk azért nagyon jók, mert bármilyen zöldséggel vagy akár gombával is gazdagíthatjuk a szaftos ételt.
A Pszichószereda idén is a lélek finom hangjaira hangol: előadások, workshopok és művészeti programok várják a közönséget, hogy közérthetően, mégis tudományos alapokon közelítsenek a mentális egészséghez – tabuk nélkül, nyitottan, emberközelből.
A sültkrumpli-leves krumplihéjcsipsszel nemcsak elképesztően finom, de egy olyan kreatív fogás, ami megmutatja, hogyan hasznosíthatjuk a konyhai maradékokat is.
szóljon hozzá!