
Halász Péter tíz éve költözött Gyimesközéplokra
Fotó: Gábos Albin
Moldvában járva bizonyos szabályokat be kellett tartani – mutatott rá Halász Péter. A számos díjjal elismert, több kötetet, tanulmányt jegyző néprajzkutató a Székelyhon napilap Liget életmód-kiadványában mesél az életéről, a moldvai útjairól.
2019. december 27., 13:172019. december 27., 13:17
2019. december 27., 17:292019. december 27., 17:29
1966 óta minden nyáron elment Moldvába Halász Péter, hogy azt a csodálatos világot összegyűjtse. Vissza-visszatért Magyarországról moldvai magyar csángó barátaihoz, szokásvilágukat kutatta, a lelkükig ért el. Azonban a nyolcvanas évek közepén annyira elmérgesedett a helyzet, hogy nem volt biztonságos ott a járkálás – nem számára, hanem inkább azok számára, akiket felkeresett. Látogatása után kihallgatták ismerőseit, házkutatásokat tartottak, és nem akarták elhinni, hogy egy magyarországi agrármérnök azért megy oda, hogy a lóbetegségekről faggatózzon vagy a szőttesek mintáit lerajzolja, hanem biztosan valutacsempészésben vagy a fejlett román ipar ellopásán mesterkedik.
A gyűjtőútjairól elmondta, a legfontosabb az volt, hogy nem szabadott feltűnést kelteni, például karórát hordani. „Ha a karórát meglátja egy román, óhatatlanul megkérdezi, hogy hány óra van. S mivel én nem tudok románul, ezért kiderül, és az már rögtön gyanús lesz. Vagy pedig ha az ember felszáll a buszra, először is ne hosszú hajjal járjon. Mert a magyarországi diákok hosszú hajjal, csővázas hátizsákokkal jártak, és rendszerint pont a milícia elé ültek le egy kőre, hogy feljegyezzék az elmúlt nap eseményeit. Ezekre vigyázni kellett.” Hangsúlyozta, ő úgy ment, hogy nem az adatközlőit, hanem a barátait látta a moldvai csángókban.
Hogy került kapcsolatba Domokos Pál Péterrel, hogyan alakult a magyarországi élete, miért döntött úgy tíz éve, hogy Gyimesközéplokot választja otthonául és ott miként telnek a mindennapjai? Elolvashatják a Liget pénteki lapszámában.
A saláta nem csak „nyúlkaja” és nem csak az fogyaszthatja, aki fogyókúrázik. Pontosan az ilyen tévhitek megcáfolására választott salátareceptet A pszichológus konyhája házigazdája, Dimény-Varga Tünde pszichológus és gasztroblogger.
A Márkos András-emlékkiállítás egyik termében mutatták be az életműkatalógust Csíkszeredában. Székedi Ferenc beszélt várakozásról, kutatásról és egy pályáról, amely Csíkból a nemzetközi színtérig jutott.
A CSÍKszentimreI TEMPLOMOSOK csapata az Örökségünk Őrei versenyben a helyi plébániatemplom értékeit népszerűsíti. A hatodikos diákok játékos programokkal, közösségi eseményekkel keltik életre a műemléket.
Minden, ami a magyar kultúra, és minden, ami nem. Mert mi tudjuk, a magyar kultúra nem hangos, nem tolakszik, s mindig őszinte. És addig él, amíg vigyázunk rá.
A keményebb téli idő beálltával elérkezett a gyanták gyűjtésének ideje. Enyhébb időjárás esetén folyékonyabbak és nagyon ragadnak, így emiatt a téli hideg kedvez a leginkább a gyűjtés szempontjából. Ismerkedjünk meg a felhasználásuk lehetőségeivel.
Irodalom, zene, film, színház és közösségi események Erdély-szerte: a magyar kultúra napja alkalmából Székelyföld és a nagyvárosok is gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Mindössze harminc perc alatt, könnyen elkészíthető két adagnyi ebből a finomságból.
Az első okostelefon nemcsak eszköz, hanem felelősség is. Új prevenciós videósorozat segít a családoknak eligazodni a digitális világ lehetőségei és kockázatai között – ítélkezés nélkül, közösen gondolkodva.
A januári fagyban, amikor mind jobban szomjazzuk a fényt és a meleget, egy olyan festményt mutatunk be, mely témáját, hangulatát tekintve ezt a fény fele törekvést, a fény hatására történő átalakulást jeleníti meg.
A narancs nem csak süteményekbe való. Húsokhoz, halakhoz, salátákhoz is karakteres társ, különösen, ha nem cukorral bánunk vele. A Krónikán megjelent cikk megmutatja, hol lesz igazán izgalmas.
szóljon hozzá!